Sokkal lassabban indul majd be a gazdaság, mint amilyen gyorsasággal leállni kényszerült a koronavírus-járvány miatt. A munkaerőpiac is változni fog, a cégeknek már most új stratégiát kell kidolgozniuk – mondta Kott Zoltán, a MELÓ-DIÁK Holding Zrt. igazgatósági tagja az Üzletemnek adott interjúban.
– Mely ágazatokban a legkritikusabb a munkaerő-helyzet a koronavírus-járvány miatt?
– A turizmusban és vendéglátásban egészen sokkoló helyzet alakult ki a válság első heteiben, nagyon sok dolgozótól kényszerültek megválni, igaz, voltak olyan cégek, amelyek igyekeztek rögtön az elején valamilyen megoldást találni. A kereskedelemben először észrevehető volt a felfutás, néhány üzletlánc még új embereket is felvett, sokakat éppen a vendéglátásból. A „pánikvásárlási” rohamot új eladók, árufeltöltők felvételével tudták állni. Később azonban ezen a területen is visszarendeződést láthattunk. A mai napig hatalmas a bizonytalanság, azt sem tudhatjuk, hogy például jön-e, és ha igen, mikor jön a járvány második hulláma. Jelenleg egy-két hónapra is nehéz tervezni, nemhogy közép- vagy hosszú távra. Szerintem sok cégnek a számolgatás mellett kockáztatnia is kell, hogy hány munkatársát tudja megtartani.
– A válságból mégis vannak, akik nyertesként jöhetnek ki.
– A magyar munkaerőpiacon több százezer ember veszítette el az állását. Gondolhatnánk, hogy most aztán igazán van kikből válogatni, de a kivárás miatt a cégek többsége nem kíván új dolgozókat felvenni. A járvány előtt sok területen, így a vendéglátásban vagy az építőiparban kimondottan munkaerőhiány volt, egy jó szakácsnak vagy egy építőipari szakembernek komoly igényei lehettek, ha a bérekről tárgyalt. Most ez nincs így, sok munkavállaló annak is örül, ha csökkentett bért kínálnak neki. Talán a logisztikai területen és a futárcégeknél valamivel kedvezőbb a helyzet, ott most több a megrendelés.
– Nyilván kalkulálni kell azzal, hogy ez idei év ebben a bizonytalan helyzetben telik el.
– Az biztos, hogy sokkal lassabban indul majd be a gazdaság, mint amilyen gyorsasággal leállni kényszerült. A légi társaságok például teljesen más feltételek között kénytelenek majd működni. De az autógyártásban nagyon erős Magyarországon sem egyszerű a kép, hiszen világszerte drasztikusan visszaestek az autóeladások, és nem tudni, hogy mikorra állhat vissza a termelés válság előtti intenzitása. Az idegenforgalomban hasonló a kép, a szükséges óvintézkedések miatt eleve kevesebb vendéget lehet fogadni, sok szállodában egyelőre kevesebb szolgáltatást nyújthatnak, s eleve nagy kérdés, hogy az emberek mennyire mernek utazni. A számtalan nehézség más szolgáltatásokra is rányomja majd a bélyegét 2020-ban és talán még a jövő évben is.
– Egy multi könnyebben kezeli a válsághelyzetet, de a kkv-k és főleg a mikrovállalkozások egy része kimondottan komoly bajban van.
– Aki „békeidőben” eredményesen, sikeresen működött, és nem csak két-három hónapnyi tartalékkal rendelkezik, az természetesen könnyebben vészeli át a mostani időszakot. Egyébként már az is nagyon fáj egy munkavállalónak és egy cégnek is, ha kiesik két-három havi bevétel, de ezt még túl lehet élni. Igazán nagy baj akkor van, ha egy-egy vállalkozás ismét teljes költséggel kezd majd üzemelni, bár nincs még elég megrendelése, nem jön még elég vendég. Ezt mind át kell gondolni, új tervek, új stratégiák kellenek.
– A diákmunka és a munkaerőkölcsönzés terén a következő hónapokra mi prognosztizálható?
– Csak remélni lehet, hogy a munkaerőpiacon ezek az átmeneti formák a nyár közepén-végén már újra erősödhetnek. Válsághelyzetben egyébként a leggyakrabban a kölcsönzött munkaerőt küldik el először. Sok cég a diákmunkásokat a csúcsidőszakokra veszi fel, most viszont nehéz lenne bármilyen területen csúcsidőszakról beszélni. Megjegyzem: ismerek sok olyan céget, amelyek nagyon korrekten még a gyakornokaiktól sem váltak meg. Ha újra beindul a gazdaság, azok lesznek versenyelőnyben, akik azonnal képesek ugrani, mert megtartották a profi csapatukat. A leggyengébbek viszont már most bezártak, az ő újraindulási esélyeik sajnos minimálisak. Azt gondolom, hogy éppen az újrainduláskor nagyobb esélye lesz egy diáknak, hogy munkát találjon.
– A nyugdíjas munkavállalók viszont mindenkinél nagyobb gonddal küzdenek. Egészségügyi veszélyeztetettségük miatt nem sok esélyük van dolgozni.
– Ha azokat a munkaköröket nézzük, ahol a fizikai jelenlét elengedhetetlen, akkor ez valóban így van. Viszont home office-ban nyugodtan dolgozhat például egy nyugdíjas könyvelő, tanácsadó, coach.
– Ha már a home office-t említi, a járvány együtt jár egyfajta racionalizálással, így az otthoni munka később is sokkal elfogadottabbá válhat.
– A járványhelyzet egyik nagy tanulsága, hogy folyamatosan meg kell újulni, új ötletek, módszerek nélkül ma már nem lehet előre lépni, versenyben maradni. Korábban a távmunkától nagyon sokan féltek, bizalmatlan volt a cégvezetők egy része, azt gondolták, aki otthon dolgozik, az nem tesz ugyanannyit a közösbe. Most bebizonyosodott, hogy ez nincs így, néhány felmérés pedig azt bizonyítja, hogy akár hatékonyabb is lehet a home office. Szerintem majd egy egészséges egyensúly áll be, minden vezető maga dönti el, hogy a cégénél mi a legjobb megoldás. Természetesen szükség van a benti közös munkára, annak is megvannak az előnyei, de egyáltalán nem kell tartani a home office-tól, sőt, kimondottan segít abban, hogy minél többen beletanuljanak az online világba. Hallottam olyan véleményt, hogy lejárt az irodák, az irodai munka ideje, de én nem hiszek ebben. A járvány a munkaerőpiacon egyfajta társadalmi kísérletre kényszerített minket, amiből jól jöhetünk ki. Nagyon fontos azonban, hogy amikor kijövünk ebből a válságból, ne dőljünk hátra, hanem a mostani nagyon racionális, költségtakarékos döntéseinkhez tartsuk magunkat, azokból ne vegyünk vissza!
– Válságokból általában azok jönnek ki jól, akik tanulnak a bajból.
– Aki nem tanul a rosszból, az saját maga alatt vágja a fát. Aki munkaadóként a bajban nem áll a kollégái mellé, az később sokat veszíthet. Most a munkaadói lojalitásra is nagy szükség van, mert azt később a dolgozó meghálálja. Akit most nem küldtek el, noha sokkal kevesebb a feladat, az később, ha máshonnan jobb ajánlatot kap, emlékezni fog arra, hogy ki segített neki, amikor szüksége volt rá.
– Mit tanultak a cégek HR-esei a válsághelyzetből?
– Egyrészt megtanultak bízni a munkavállalókban, hogy ha megfelelő a motivációjuk, akkor otthonról is megfelelően látják el a feladataikat. Felértékelődött az online eszközök szerepe, leginkább a kommunikációban, de számos más területen is, mint például a munkaszervezés, projektmenedzsment. Kritikusan fontossá vált a cégek és munkavállalók informatikai felkészültsége, és ezen a téren a jövőben is sok változás, fejlődés várható (például a digitális aláírások elterjedése), mert hasonló helyzet a jövőben is előfordulhat és erre is fel kell készülniük a cégeknek. Sok olyan egyeztetés van, amiről kiderült, hogy online is meg lehet szervezni, sok szerződést digitálisan is alá lehetett írni, ezzel időt és költséget is spórolva a munkavállalóknak és végső soron a cégnek.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.