A Magyar Közlönyben megjelent adótörvények néhány ponton eltérnek az Országgyűlés elé beterjesztett javaslattól (is), a módosítások közül a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
A Pénzügyminisztérium az őszi adócsomag tervezetét először társadalmi egyeztetés céljából tette közzé, majd az Országgyűlés elé terjesztette. A tervezetek tartalmát a PwC szakértői itt és itt foglalták össze. A Magyar Közlönyben november 28-án megjelent módosítások ugyanakkor az Országgyűlés elé benyújtott javaslathoz képest is tartalmaznak néhány újdonságot. A PwC ezért – a korábbi összefoglalókat kiegészítve – sorra vette az elfogadás előtt a csomagba került módosításokat.
A kedvezmények korlátozása
Az elfogadott törvény szerint a családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe. Így például a Magyarországon élő török vagy kínai
Fiatalok lakhatási támogatása
A munkáltatók a 35. életévét be nem töltött munkavállalójuknak évi 1,8 millió forintig adhatnak támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez. A magánszemély a munkáltatónak köteles bemutatni a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Fontos, hogy a fenti összeghatárig a munkáltató 28 százalék, felette pedig 33,04 százalékos közterhet fizet, azaz az adóterhek az értékhatárt meghaladó juttatások esetében is kedvezőbbek a munkabér terheinél. E juttatás részletszabályait egy új kormányrendelet fogja tartalmazni.
A SZÉP Kártya új felhasználási módjai
A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. Már a törvény tervezete is tartalmazta azt a szabályt, hogy 2025-ben a SZÉP Kártyán található összeg 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz. A végleges törvényszöveg azzal egészült ki, hogy az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
Borravaló adómentességének kiterjesztése
A vendéglátó üzlet munkavállalója számára a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló eddig is adómentes volt. E szabály annyiban változik, hogy ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó
Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja. Ha a lekötés feltörésére az első hároméves időszakban kerül sor, a szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék lesz, ami az adóterhet 15 százalékról 28 százalékra növeli. A második kétéves időszak alatt feltört TBSZ számlák esetén az szja mellett 8 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni, így 10 százalék helyett 18 százalék lesz a közteher. Értelemszerűen az ötéves várakozási időszak letelte esetén sem szja-t, sem szociális hozzájárulási adót nem kell majd fizetni.
A globális minimumadó által érintett belföldi vállalatok számára a 2024-ben kezdődő adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül – naptári éves vállalatok esetén 2024.12.31-ig - bejelentési kötelezettséget ír elő a minimumadó törvény. Az adócsomag jóváhagyása során a NAV közzétette a bejelentés alapjául szolgáló GLOBE elnevezésű nyomtatványt, melynek részeként a 2024-ben kezdődő adóévre vonatkozóan a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó alanyiságról kell bejelentést tenni és bemutatni a multinacionális vállalatcsoporthoz, a nagyméretű belföldi csoporthoz tartozó belföldi csoporttag(ok), valamint a végső anyavállalat azonosító adatait.
2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az új szabályozás egyidejűleg jelentős adminisztratív többletterhet is jelent a közvetett vámjogi képviselők számára.
Az importáló – az eddigi feltételek teljesítése mellett – csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak. Az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel nem rendelkező importőrök esetén további feltételként jelenik meg az, hogy a közvetett vámjogi képviselő által elvégzett partnerellenőrzés eredményeként ne merüljön fel adókockázat, továbbá a partnerellenőrzés eredményéről a közvetett vámjogi képviselő adatot szolgáltasson az állami adó- és vámhatóság számára.
A partnerellenőrzést a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötése előtt el kell végezni, illetve folyamatos megbízás esetén havi rendszerességgel. Amennyiben egy adott hónapban nem történik import az érintett importőr képviseletében, akkor az adott hónapban „esedékes” partnerellenőrzést nem kell elvégezni.
A 2025. március 1-je előtt megkötött közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés esetén is el kell végezni a partnerellenőrzést. Ilyen esetben legkésőbb azon hónap utolsó napjáig kell elvégezni, amelyben – a jelen szabályozás hatályba lépését követően – első alkalommal történik importálás.
A partnerellenőrzés tényéről és eredményéről a közvetett vámjogi képviselő haladéktalanul, de legkésőbb a közvetett vámjogi képviseletre vonatkozó szerződés megkötéséig, illetve a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.
A patnerellenőrzés vizsgálati szempontjait az állami adó- és vámhatóság a honlapján fogja közzétenni.
Az importőr Art. szerinti kockázatos, illetve megbízható adózói státuszának ellenőrzéséhez, illetve a partnerellenőrzés elvégzéséhez szükséges, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adatok megismeréséhez – az importőr előzetes írásbeli hozzájárulása esetén – a közvetett vámjogi képviselő kérelmére az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül biztosítja a kért adatokat.
A közvetett vámjogi képviselő az importőr által rá engedményezett adólevonási jog gyakorlása esetén az esedékes bevallásában adatot kell, hogy szolgáltasson az importáló adószámáról, az adó alapjáról és összegéről, továbbá az áruátengedési értesítés, a vonatkozó határozat vagy a kiegészítő árunyilatkozat számáról.
A közvetett vámjogi képviselő csak abban az esetben gyakorolhatja a rá engedményezett adólevonási jogot, ha - az eddigi feltételek teljesítése mellett – az Art. szerinti megbízható adózói minősítéssel is rendelkezik.
A Kormány által 2022-ben elfogadott, extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult a november 15-én közzétett Kormányrendelet módosítás eredményeképpen:
– Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó): kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41 százalékos emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is.
– Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5 százalékos legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is.
– Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7 százalék, afelett 18 százalékos kulcs alkalmazása).
– Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően.
– Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95 százalékos extraprofit adót.
Az alábbi extraprofit adók pedig hatályukat vesztik 2024. december 31-én:
– a kőolajtermék-előállítók nettó árbevétel alapú különadója,
– a KÁT és METÁR rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelők, valamint zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelők különadója,
– a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatók különadója,
– a gyógyszergyártói különadó és extraprofitadó,
– a gyógyszeradó esetében alkalmazandó megnövekedett adókulcsok (a korábbi Gyftv. szerinti adókulcsok lépnek érvénybe),
– a bányajáradék emelt mértékei,
– a távközlési pótadó és
– a légitársaságok hozzájárulása.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.