„Minél zöldebb egy magyar cég, annál valószínűbb, hogy becsődöl”

2024. 12. 04., 01:04

„A nagyok fizetőképesebbek, de jobban is szennyeznek, a kicsikre a zöld célok elérésében számíthatunk inkább, az alkalmazottak és a számlák kifizetésében kevésbé. Itt tartanak a magyar cégek, ha szóba kerül az ESG.”

Átfogó elemzés jelent meg a Világpolitika és Közgazdaságtan folyóirat legfrissebb, novemberi számában a magyar vállalkozások ESG teljesítményéről. A környezetvédelmi (E), a társadalmi (S) és a vállalatirányítási (G) szempontoknak történő megfelelést mérő értékek elemzéséhez a Szabó Dorottya, Mihele Mihály András, Diófási-Kovács Orsolya szerzőtrió az Opten adatbázisát használta.

A szerzők az elemzésben a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalati szintig 4785 céget vizsgáltak meg az Opten több mint 75 paramétert felhasználó ESG Indexén keresztül.

Nincs olyan, hogy egy cég „figyel az ESG-re”

A tanulmány leíró statisztikai elemzéséből kiderül, hogy akármennyire is egyként kezeli mind a szakmai, mind a szélesebb nyilvánosság az ESG-t, a gyakorlatban a három fenntarthatósági szempontot teljesen különböző mértékben veszik komolyan a magyar cégek.

A három szempont között mért korreláció a vizsgált cégek esetében 0,13 és -0,17 között alakult, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az E, az S és a G értékek szinte teljesen függetlenek egymástól. Magyarán a tény, hogy egy cég figyel a környezeti fenntarthatóságra, nem jelenti automatikusan, hogy társadalmi vagy vállalatirányítási szempontból jól működne.

Van, aki szennyez, van, aki becsődöl

A fenntarthatósági szempontok függetlenségén túl a tanulmány a cégek ESG megfelelését méret, ágazat, export, pénzügyi helyzet és lokáció alapján is részletezi. Az elemzésből kiderül, hogy
– a cégek méretének növekedésével a környezetvédelmi (E) komponens értéke csökken, míg a vállalatirányítási (G) komponens értéke nő, a társadalmi (S) komponens közel azonos szinten mozog,
– sőt, minél nagyobb az egy főre jutó árbevétel egy cégben, annál valószínűbb, hogy alacsony a környezeti fenntarthatósága, viszont annál jobban teljesít vállalatirányítási szempontból,
– a legzöldebb ágazat a szolgáltatóipar,
– a mezőgazdaság amellett, hogy környezeti (E) szempontból is legkevésbé fenntartható, társadalmilag (S) is alulteljesít,
– az exportáló magyar vállalatok vállalatirányítási szempontból jobbak, bár méretükből fakadóan kevésbé zöldek,
– Budapesten figyelnek legjobban a környezeti (E) fenntarthatóságra,
– Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb a környezeti (E) fenntarthatóság,míg
– az összesített ESG rangsor alján az ország leszakadó régiói, Észak-Magyarország és Dél-Alföld találhatók.

A tanulmány itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-12-10 16:20:00
A gyenge 2023-as év után 2024-ben elindult élénkülés 2025-ben határozott növekedéssé erősödött a hazai lakáspiacon. A Duna House i szakértői szerint ezzel együtt is óvatos optimizmus lengi be a 2026-os ingatlanpiaci kilátásokat: a támogatott hitelek továbbra is élénk keresletet biztosítanak, miközben a 2025-ben megugró árak visszafoghatják a tranzakciószámokat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS