A diákmunkát is kedvezően érinti a fiatal munkavállalók szja-mentessége

A diákmunkát is kedvezően érinti a fiatal munkavállalók szja-mentessége
2022. 02. 07., 12:12

A 25 éven aluliak szja-mentessége és a minimálbér emelkedése következtében a diákmunka is jóval kedvezőbbé válik 2022-ben, az átlagos nettó órabérek akár 200 forinttal is emelkedhetnek – mondja Kott Zoltán, a MELÓ-DIÁK elnök-vezérigazgatója.

A napokban kapja kézhez nagyjából 300 ezer fiatal munkavállaló a januári fizetését, amelyet már nem terhel a 15 százalékos személyi jövedelemadó. A 25 év alattiak számára bevezetett kedvezmény a diák munkavállalókat is érinti, akiknek túlnyomó többsége ebbe a korosztályba tartozik. Az iskolaszövetkezetek keretében végzett diákmunka esetében a bruttó béreket eddig is csupán az szja terhelte, így a munkát vállaló tanulók nettó bére jelentősen emelkedhet az idén – hangsúlyozza Kott Zoltán, a MELÓ-DIÁK elnök-vezérigazgatója. Az iskolaszövetkezet nemrég lezárult reprezentatív felmérése szerint a változásokat a diákok is jól fogadták, a megkérdezettek 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „nagyon örül” az szja elengedésének, 40 százalékuk pedig azt mondta: szívesebben vállal munkát, ha a bérét egyáltalán nem terheli adó.

A diákokat kedvezően érinti a minimálbér emelése is, aminek eredményeként az órabér már sehol nem lehet 1150 forintnál kevesebb, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkák esetében pedig legalább 1495 forint. „Az általunk megkérdezett diákok többsége 1150 és 1500 forint közötti órabérért már szívesen vállalna munkát, de MELÓ-DIÁK partnerei számos olyan lehetőséget kínálnak, ahol az órabér meghaladja a garantált bérminimum összegét is. A dolgozni kívánó tanulók így biztosan megtalálják a számukra legkedvezőbbet” – mondja Kott Zoltán.

A diák munkavállalóknak kínált átlagos bruttó órabérek 2021-ben a MELÓ-DIÁK adatai szerint a fizikai és a hagyományos irodai munkakörökben, valamint a vendéglátás területén is bruttó 1200 és 1300 forint között mozogtak, az IT-ismereteket is igénylő irodai munkáknál pedig 1700 forint fölött voltak. Ezek az összegek az idén már „nettónak” számítanak és a minimálbér-emelés miatt várhatóan emelkednek is, a nettó órabérek így átlagosan akár 200 forinttal is meghaladhatják az egy évvel korábbit.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 16., 10:15
A lakásra vonatkozó bérleti jog jelentős értéket is képviselhet. Azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a bérlő a hagyományos értelemben eladja a lakásbérleti jogát. Lehetséges a lakásbérleti jog cseréje? Mire és milyen módon van lehetősége a bérlőnek? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.