Nemcsak nyári lehetőség a diákmunka

Nemcsak nyári lehetőség a diákmunka
2022. 10. 21., 15:23

A diákmunkások átlagos órabére 2022 nyarán már meghaladta az 1500 forintot, a bérek azóta is emelkedtek, és ajánlatokban sincs hiány, hiszen a diákmunka nem szezonális, hanem az év egészében elérhető lehetőség – mondja Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója.

A Meló-Diák több mint 1000 partnerénél a nyári hónapokban 14–18 ezren dolgoztak – tájékoztatott Kott Zoltán, a Meló-Diák Holding vezérigazgatója. Az ország (és Európa) legnagyobb diákszövetkezeténél a nyári hónapokban munkát vállaló fiataloknak összesen 4,887 milliárd forint munkabért fizettek ki. A ledolgozott órák száma 3,234 millió volt, ami azt jelenti, hogy az átlag órabér meghaladta az 1500 forintot.

A nyári keresetek az elvárások felső sávjában vagy azok fölött szóródtak. A diákmunka átlagórabére nemcsak az idei minimál-órabér 1150 forintos összegét haladja meg, de megfelelt a diákok elvárásainak is. A Meló-Diák által 2021 végén készített felmérésben megkérdezettek nagyjából 80 százaléka 1150 és 1500 forint közötti összegben határozta meg az „elfogadható nettó órabér” szintjét.

A munkalehetőségek ősszel is nyitva állnak, és a fiatalok élnek is velük. A már említett felmérésben közel háromnegyedük mondta azt, hogy szívesen dolgozik tanulás mellett is. A mostani, bizonytalanabb helyzetben ez az arány már feltehetően már magasabb; a kiadások – például az albérleti díjak – olyan ütemben emelkedtek, hogy valószínűleg egyre több az olyan főiskolás és egyetemista, aki rendszeres munkával egészíti ki bevételeit – mondja a vezérigazgató. Alátámasztják ezt a Meló-Diák szeptemberi adatai is, amelyek szerint van olyan régió, ahol a diákmunkások száma mindössze 10–15 százalékkal marad el a nyári hónapokban regisztrálttól. Az egy diákra eső ledolgozott órák száma szeptemberben megközelítette a júniusi szintet, és a partnercégek száma sem esett vissza jelentősen a nyári csúcsszezon elmúltával. Kott Zoltán szerint ezért is helyesebb, ha a diákmunkára egész éves lehetőségként tekintünk, amelyben a nyári hónapokban – a nyilvánvaló „szezonális hatások” miatt – kiemelkedő mutatókról lehet beszámolni, de amely ősztől tavaszig ugyanúgy nyitva áll a fiatalok előtt.

Nagy fesztiválok már nincsenek, de a diákmunkások körében népszerű irodai vagy áruházi álláslehetőségekből ősszel sincs hiány. A bérek a rendkívül magas infláció miatt a gazdaság szinte valamennyi szegmensében emelkednek, a munkát vállaló diákok az év utolsó hónapjaiban is megtalálhatják számításukat. A Meló-Diáknál a szövetkezet több száz partnerének ajánlatai közül válogathatnak a diákok, érdemes tájékozódni – javasolja Kott Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS