Meló-Diák: meghaladhatja a 2000 forintot a diákmunkások átlagos órabére 2024-ben

2024. 05. 29., 11:10

Dinamikusan emelkednek a diákmunka-órabérek, a piacvezető Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint idén már az országos átlag is 2000 forint felett alakulhat.

A Meló-Diák hálózatában 1772 forint volt az átlagos órabér 2023-ban, ami az előző évi 1470 forinthoz képest 17 százalékos emelkedést jelent – tájékoztatott Kott Zoltán elnök-vezérigazgató. Az évközi adatok – a decemberre „előrehozott” minimálbér-emelés miatt – a szokásostól eltérő mintázatot mutatnak. A minimális órabér decemberben emelkedett 1334 forintról 1534 forintra, és ezt követtek diákórabérek is: a Meló-Diák hálózatában az országos átlag 2023 utolsó hónapjában 1894 forint volt, ami az előző hónaphoz képest 7, az év elejéhez viszonyítva 12 százalékos emelkedést jelent. Év/év alapon decemberben átlagosan közel 26 százalékos volt a növekedés, ebben azonban két minimálbér-emelés hatása is megjelenik – jegyezte meg az elnök-vezérigazgató.

A diákoknak kifizetett órabérek régiónként eltérőek: míg az Alföldön 1640, Dél-Magyarországon pedig 1750 forint, addig Észak-Dunántúlon 1850, Budapesten és Pest megyében pedig 1950 forint környékén mozgott az átlag órabér 2023-ban, az év végén pedig Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala vármegyében, valamint a fővárosban és Pest vármegyében már 2023 végén 2000 forint fölött volt az átlag órabér. Kott Zoltán arra számít, hogy 2024-ben a diákok órabére országos átlagban is meg fogja haladni a 2000 forintot.

A piacvezető iskolaszövetkezet adataiból az is kiderül, hogy a diák munkavállalók aktivitása 2023-ban újra megközelítette a COVID előtti szinteket. A fővárosban például 2019-ben összesen közel 2,7 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diáknál, 2020-ban ez a szám 2 millió alá csökkent, majd növekedésnek indult, és tavaly már újra meghaladta a 2,6 milliót.

Kott Zoltán prognózisa szerint idén nyáron hazánkban összesen nagyjából 120 ezer diák fog dolgozni, közülük mintegy 90 ezren iskolaszövetkezeti keretben. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás mellett szól az is, hogy a munkavállaló a szövetkezettel köt szerződést, amely abban az esetben is garanciát vállal a megállapodott bér kifizetésére, ha az őt megbízó cég nem fizet – emeli ki a Meló-Diák elnök-vezérigazgatója.

A diákmunka egyre kevésbé idényjellegű, a diákok jelentős része már nem csupán a nyári hónapokban, de az év többi részében is rendszeresen vállal munkát, amiben szerepet játszhat a megélhetés költségeinek emelkedése is. Az ifjú munkavállalóknak Kott Zoltán azt tanácsolja, hogy már jóval a tervezett munkába állás előtt tájékozódjanak a lehetőségekről – így nem maradnak le a legjobb ajánlatokról, és elegendő idejük marad a szükséges adminisztráció intézésére is. Az utóbbi téren nagy segítséget jelent számukra, hogy a Meló-Diák 2024-től már teljesen digitális iskolaszövetkezet, a diákok hiteles, validált elektronikus aláírással intézhetik ügyeiket. „Ha az elektronikus ügyintézés nem lép túl a dokumentumok beszkennelésén, az visszaélésekre adhat lehetőséget. Ezt a veszélyt a Meló-Diáknál minimálisra csökkentettük, a teljes adminisztráció biztonságos csatornákon keresztül, elektronikusan intézhető. De természetesen nem csupán online iskolaszövetkezet vagyunk, az érdeklődő diákok és partnerek országosan 40 irodánkban, személyesen is el tudják érni a Meló-Diákot” – mondta el az elnök-vezérigazgató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS