Dinamikusan emelkednek a diákmunka-órabérek, a piacvezető Meló-Diák elnök-vezérigazgatója szerint idén már az országos átlag is 2000 forint felett alakulhat.
A Meló-Diák hálózatában 1772 forint volt az átlagos órabér 2023-ban, ami az előző évi 1470 forinthoz képest 17 százalékos emelkedést jelent – tájékoztatott Kott Zoltán elnök-vezérigazgató. Az évközi adatok – a decemberre „előrehozott” minimálbér-emelés miatt – a szokásostól eltérő mintázatot mutatnak. A minimális órabér decemberben emelkedett 1334 forintról 1534 forintra, és ezt követtek diákórabérek is: a Meló-Diák hálózatában az országos átlag 2023 utolsó hónapjában 1894 forint volt, ami az előző hónaphoz képest 7, az év elejéhez viszonyítva 12 százalékos emelkedést jelent. Év/év alapon decemberben átlagosan közel 26 százalékos volt a növekedés, ebben azonban két minimálbér-emelés hatása is megjelenik – jegyezte meg az elnök-vezérigazgató.
A diákoknak kifizetett órabérek régiónként eltérőek: míg az Alföldön 1640, Dél-Magyarországon pedig 1750 forint, addig Észak-Dunántúlon 1850, Budapesten és Pest megyében pedig 1950 forint környékén mozgott az átlag órabér 2023-ban, az év végén pedig Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Zala vármegyében, valamint a fővárosban és Pest vármegyében már 2023 végén 2000 forint fölött volt az átlag órabér. Kott Zoltán arra számít, hogy 2024-ben a diákok órabére országos átlagban is meg fogja haladni a 2000 forintot.
A piacvezető iskolaszövetkezet adataiból az is kiderül, hogy a diák munkavállalók aktivitása 2023-ban újra megközelítette a COVID előtti szinteket. A fővárosban például 2019-ben összesen közel 2,7 millió órát dolgoztak a diákok a Meló-Diáknál, 2020-ban ez a szám 2 millió alá csökkent, majd növekedésnek indult, és tavaly már újra meghaladta a 2,6 milliót.
Kott Zoltán prognózisa szerint idén nyáron hazánkban összesen nagyjából 120 ezer diák fog dolgozni, közülük mintegy 90 ezren iskolaszövetkezeti keretben. Az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás mellett szól az is, hogy a munkavállaló a szövetkezettel köt szerződést, amely abban az esetben is garanciát vállal a megállapodott bér kifizetésére, ha az őt megbízó cég nem fizet – emeli ki a Meló-Diák elnök-vezérigazgatója.
A diákmunka egyre kevésbé idényjellegű, a diákok jelentős része már nem csupán a nyári hónapokban, de az év többi részében is rendszeresen vállal munkát, amiben szerepet játszhat a megélhetés költségeinek emelkedése is. Az ifjú munkavállalóknak Kott Zoltán azt tanácsolja, hogy már jóval a tervezett munkába állás előtt tájékozódjanak a lehetőségekről – így nem maradnak le a legjobb ajánlatokról, és elegendő idejük marad a szükséges adminisztráció intézésére is. Az utóbbi téren nagy segítséget jelent számukra, hogy a Meló-Diák 2024-től már teljesen digitális iskolaszövetkezet, a diákok hiteles, validált elektronikus aláírással intézhetik ügyeiket. „Ha az elektronikus ügyintézés nem lép túl a dokumentumok beszkennelésén, az visszaélésekre adhat lehetőséget. Ezt a veszélyt a Meló-Diáknál minimálisra csökkentettük, a teljes adminisztráció biztonságos csatornákon keresztül, elektronikusan intézhető. De természetesen nem csupán online iskolaszövetkezet vagyunk, az érdeklődő diákok és partnerek országosan 40 irodánkban, személyesen is el tudják érni a Meló-Diákot” – mondta el az elnök-vezérigazgató.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.