Tovább erősíti piacvezető pozícióját a MELÓ-DIÁK

2021. 05. 27., 16:00

A lassan 40 éve piacvezető MELÓ-DIÁK a szolgáltatás minőségét és az ügyfélélményt egyaránt erősítő innovatív megoldásokkal készült fel a járvány utáni időszakra.

A MELÓ-DIÁK 1983-óta piacvezető, országszerte 40 irodával és 200 ezres adatbázissal rendelkezik, évente több mint 30 000 diák munkavégzését támogatja – olvasható a HR Portalon megjelent cikkben. A méretek növekedésével sok esetben együtt jár a személytelenség, a felhasználói élmény elszürkülése, ez azonban a MELÓ-DIÁK-nál nincs így. „Mi nem csak az impozáns számok alapján vagyunk elsők – hangsúlyozza Kott Zoltán elnök-vezérigazgató –, de új, innovatív IT-megoldásokkal is megerősítettük pozícióinkat.” A jelentkezéseket HR Menedzsment rendszer (ATS) kezeli, ami nem csupán a nyomon követhetőséget biztosítja, de lehetővé teszi a visszajelzéseket a diákok, illetve a foglalkoztatók számára is.

Az adminisztrációt az e-jelenléti ívek és az e-beosztáskezelés teszi gördülékennyé, az adatokat pedig saját fejlesztésű vállalatirányítási rendszer kezeli – sorolja Kott Zoltán. A diákok szemében további vonzerőt jelent a MELÓ-DIÁK mentorprogramja: a megfelelő kompetenciák elsajátítását ingyenes oktatási anyagok és tesztek könnyítik meg számukra, a megszerzett tudásról és az elvégzett gyakorlatról pedig oklevelet kapnak, amely a későbbi elhelyezkedésüknél biztosíthat előnyt a számukra.

A MELÓ-DIÁK az üzleti kapcsolatokban a személyes kiszolgálás híve: minden partnere mellé saját, dedikált kapcsolattartót rendel, a diákok számára a mindig elérhető mentorok biztosítják a gyors, „egyablakos” ügyintézést, a legtöbb felsőoktatási intézményben pedig rendelkezésre állnak a helyi adottságokat jól ismerő projektvezetők is.

További részletek a HR Portalon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS