Csoportos társasági adózás: november 20-ig lehet választani

2024. 11. 07., 21:07

November 20-ig nyújthatnak be kérelmet a NAV-nak azok a társaságok, amelyek csoportos társasági-adóalanyiságot kívánnak létrehozni a 2025-ös adóévre – hívja fel a figyelmet a Moore Hungary.

A csoportos társasági adóalanyiság lényege, hogy a tagok a társasági adó vonatkozásában egy adóalanynak minősülnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a tagok önálló társasági adóalanyisága társasági adó szempontból megszűnik, míg a többi adónem tekintetében továbbra is önálló adóalanynak minősülnek.

Előnyök

A csoportos társasági adózásnak számos előnye lehet. Egyrészt a csoportos adóalanyra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok alapján a csoport működése alatt bármely csoporttagnál keletkezett negatív adóalap csökkentheti a csoportos társasági adóalapot, akár már a keletkezés adóévében is, a Tao tv.-ben foglalt korlátozásokkal. Ennek eredményeképpen a pozitív adóalappal rendelkező csoporttagokra jutó fizetendő társasági adó is csökkenthető.

További előny, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyeleteire nem kötelező alkalmazni a transzferár-korrekciós szabályokat, illetve nem kell azokra transzferár-nyilvántartást sem készíteni, így jelentős adminisztrációs költségmegtakarítás is elérhető.

A csoportos adóalanyiság végezetül kedvező lehet az egyes társasági adókedvezmények kihasználása szempontjából is. Egyes adókedvezmények felhasználásakor a csoport egyetlen adózónak minősül, így elegendő, ha egy csoporttag meg tud felelni a kedvezményekhez kapcsolódó feltételrendszernek (például a fejlesztési adókedvezmény esetében).

Néhány fontos feltétel

Csoportos társasági adóalanyiságot olyan gazdasági társaságok hozhatnak létre, amelyek között közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, mérlegfordulónapjuk megegyezik, a beszámolóik és könyvviteli zárlataik pedig azonos módon (vagy a magyar számvitel, vagy az IFRS alapján) készülnek.

Az adóhatóság a kérelem pozitív elbírálása esetén a csoport létrehozatalára irányuló határozatban csoportazonosító számot állapít meg a csoport részére. A csoportos adóalany az általa teljesítendő társasági adó kötelezettségről a törvényben előírt határidőig, a csoportazonosító szám alkalmazásával egy, csoportos adóbevallást köteles benyújtani, azaz az egyes tagok önálló társaságiadó-bevallási kötelezettsége megszűnik.

„A csoportos társasági adóalanyiság létrehozását különösen érdemes lehet megfontolni olyan vállalatcsoportoknak, amelyek egyik (vagy akár több) tagvállalata veszteségesen működik, illetve olyan esetben is, ha a vállalatcsoport tagjai jelentős számú és értékű tranzakciókat bonyolítanak le egymás között – magyarázza Kocziha Andrea, a Moore Hungary adótanácsadó partnere. – Az optimális döntéshez a csoport minden egyes tagjára, illetve a csoport egészére is célszerű számszerűsíteni a lehetséges előnyöket és hátrányokat. Előfordulhat például, hogy nem érdemes az összes lehetséges csoporttagnak csatlakozni a csoportos adóalanyisághoz. A számszerűsítés azonban összetett kalkulációkat feltételez, amelyhez célszerű adózási szakértőket is bevonni.”

Az adott adóévre vonatkozó bejelentkezési határidő jogvesztő, a csoport ezt követően már csak az egy évvel későbbi időszakra regisztrálhat a csoportos adózásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS