Netrisk: a kampány elején többen váltottak, mint egy éve

2024. 11. 14., 19:14

A személyautók esetében a mostani kgfb-kampányban megkötött új biztosításokkal átlagosan 35 százalékot, azaz 17 ezer forintot spórolhatnak az érintettek; kampány első hetében az átlagdíj kevesebb mint 33 ezer forint, ami alig haladja meg a tavaly 32 ezer forintos átlagot – közölte a Netrisk.

A kötelező biztosítási kampány első hetében átlagosan 21 éves személyautókra kötöttek új szerződést az érintettek. A márkák esetében pedig a legnagyobb – 16 százalékos – arányban Suzukikra. A japán márkát követi az Opel 14 százalékkal, majd a Toyota, Ford és Volkswagen alkotta trió jön egyaránt 8 százalékkal – ismertette saját adatait a Netrisk. A gyakori márkák között ott van még a Renault, a Skoda, a Fiat, a Peugeot és a Citroën is.

„Minden érintett autósnak érdemes megnézni, hogy a meglévő biztosító ajánlata mellett a többiek milyen díjakat kínálnak. A mostani kampányban a személyautókra megkötött új szerződések éves díja átlagosan 33 ezer forint alatt maradt, szemben az érintett autósoknak a meglévő biztosítóktól érkező több mint 50 ezer forintos ajánlatokkal. Utóbbitól átlagosan 35 százalékkal, 17 ezer forinttal elmarad a kampányban elérhető díj. A mostani új, személyautóra vonatkozó kötelezők átlagdíja egyébként alig haladja meg a tavalyi kampányra jellemző 32 ezer forintos átlagot” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója.  

A szakember elmondta: a biztosítók komoly kedvezményeket kínálnak a többéves, akár évtizedes balesetmentes múlttal rendelkező sofőröknek. A Netrisk adatai szerint egyébként míg a kampányban érintett gépjárművek köre évről-évre jelentősen csökken, a Netrisken a tavalyi év azonos időszakához képest 5 százalékkal többen váltottak már kgfb-t. A fokozottabb érdeklődés a nagyobb megspórolható összegből fakadhat.

Nemcsak a személygépkocsiknál, hanem a többi jármű esetében is kedvezőbb díjakat kaphatnak a tulajdonosok, üzembentartók. A motorok esetében 3 ezer forintot, a teherautók esetében pedig több mint 20 ezer forintot takaríthatnak meg a kötelezőt váltók. Előbbieknél a mostani kampányban megkötött új biztosításoknál az átlagdíj alig több mint 10 ezer forint, a tehergépkocsiknál pedig kevesebb mint 56 ezer forint.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS