Elfogadták a ViDA csomagot

2024. 11. 14., 06:14

A ViDA (VAT in the Digital Age, Áfa a Digitális Korban) csomagot 2024. november 5-én fogadta el az ECOFIN. A javaslatot még szentesítenie kell az Európai Parlamentnek is, de ez már formalitásnak tekinthető. A ViDA egy 2025-től 2035-ig tartó implementációs szakasszal különböző digitális megoldásokat vezet be az EU közös áfa-rendszerébe. Az RSM Hungary szakértőjének összefoglalója.

A ViDA csomag fő céljai

A ViDA csomag célja, hogy alapjaiban modernizálja a közös hozzáadottérték-adó rendszert, továbbá hatékonyan csökkentse az áfacsalások mértékét az Európai Unióban – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. A fő célkitűzések:
– a digitális adatszolgáltatás bevezetése a Közösségi ügyletek vonatkozásában;
– az e-számlázás formalizálása és kiterjesztése;
– a különböző értékesítési platformokra vonatkozó új szabályozások kidolgozása és bevezetése;
– az egyszeri áfaregisztráció kialakítása.

A ViDA csomag elfogadásának hatásai Magyarországon

Közösségen belüli ügyletek elektronikus számlakiállítási kötelezettsége és adatszolgáltatási rendszerének – DRR (Digital Reporting Requirements) bevezetése:

Számunkra már ismert Magyarországon az RTIR (online számlaadat-szolgáltatás) fogalma.  A ViDA csomaggal ez 2028. július 1-től a közösségi ügyletekre is ki fog terjedni (DRR). Az adatszolgáltatás elvégzésére az új szabályok 3 napot adnak, cserébe viszont eltörlik az A60-as adatszolgáltatást.

2030. július 1-től a Közösségi ügyletek vonatkozásában kötelezővé válik az elektronikus számla alkalmazása.

Belföldi B2B ügyletek

Belföldi ügyletek tekintetében már megengedőbb az új szabályozás; itt az e-számlázás kötelező elfogadása csak lehetőség a tagállamok számára a B2B ügyletekben, nem kötelezettség.

Platformüzemeltetők közvetítői díjának adómentessége

A platformokat adóztatását illetően a legkomolyabb változás az alanyi adómentes szolgáltatókra vonatkozik: amennyiben valaki Airbnb-n vagy Bookingon keresztül szálláshelyet kínál, és tevékenységére alanyi adómentességet választott, úgy a jövőben az Airbnb / Booking által felszámított közvetítői díj is adómentes lesz, megkímélve ezzel a szálláshely-szolgáltatót adminisztrációs és adófizetési kötelezettségektől is.

Megszűnik a vevői készlet

Megszűnik a vevői készlet 2028. június 30-ával, a már fennálló megállapodások alapján is csak további egy évvel növelhető ezek élettartama. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség regisztráció nélküli értékesítésre egy másik tagállamban: az új szabályok bevezetik az általános fordított adózást. Minden olyan esetben tehát, ha a vevő tagállamában kell az áfát megfizetni, ahol az eladó nem rendelkezik áfa-regisztrációval, egyszerűen a vevő teljesíti az áfakötelezettséget fordított adózással. A jövőben tehát – például – egy másik tagállamban teljesített értékesítés nem vonja maga után automatikusan a bejelentkezési kötelezettséget is, hiszen a vevő teljesíti ilyenkor az adókötelezettségeket.

Amennyiben pedig egy ilyen nem regisztrált cég esetleg saját áruját szállítana át valamely tagállamba (saját áru mozgatás), úgy az egyablakos rendszer (OSS) egy új típusában jelentheti azt be.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS