
Az Európai Unió és valamely harmadik ország között a közbeszerzésről szóló nemzetközi megállapodás hiányában e harmadik ország gazdasági szereplői nem hivatkozhatnak az e területet érintő irányelv vonatkozó rendelkezéseire annak érdekében, hogy az Unióban a tagállamok vagy az ilyen megállapodás által kötelezett harmadik országok ajánlattevőivel azonos feltételek mellett vegyenek részt közbeszerzési eljárásban. Ezenkívül az Uniónak a közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörére tekintettel a nemzeti hatóságok nem jogosultak arra, hogy az ezen irányelvben foglalt szabályokat átültető nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák harmadik országok olyan gazdasági szereplőire, amelyek nem kötöttek ilyen nemzetközi megállapodást – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.
„Az ügy”
Egy horvát ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított két horvátországi várost összekötő vasúti infrastruktúra kiépítésére. A törökországi székhelyű Kolin Inșaat Turizm Sanayi ve Ticaret vitatta a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat jogszerűségét. E kereset keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság annak pontosítását kéri a Bíróságtól, hogy az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta után az ajánlatkérő szervek – a vonatkozó közbeszerzési irányelv értelmében – milyen körülmények között kérhetik az ajánlattevőktől az eredeti ajánlatuk helyesbítését vagy pontosítását.
A Bíróság válasza
Ítéletében a Bíróság emlékeztet: az Európai Uniót nemzetközi megállapodások kötik bizonyos harmadik országokhoz – többek között a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásához –, amelyek kölcsönös és egyenlő módon biztosítják a gazdasági szereplők közbeszerzési piacokhoz való hozzáférését. Így a jelen ügyben szóban forgó közbeszerzési szerződésre alkalmazandó irányelv szerint a tagállamok ajánlatkérőinek az ilyen megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket legalább olyan kedvező bánásmódban kell részesíteniük, mint az uniós gazdasági szereplőknek biztosított bánásmód. E harmadik országok gazdasági szereplői hivatkozhatnak ezen irányelv rendelkezéseire.
Ezzel szemben az olyan harmadik országok gazdasági szereplői, amelyek – Törökországhoz hasonlóan – nem kötöttek ilyen nemzetközi megállapodást az Unióval, nem vehetnek részt az Unión belüli közbeszerzési eljárásban azt elvárva, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a tagállamok vagy az ilyen megállapodás által kötelezett harmadik országok ajánlattevőivel. Ugyanígy nem hivatkozhatnak a vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezéseire sem az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat vitatása érdekében. Végül a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a harmadik országok gazdasági szereplőinek a tagállami közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének kérdése olyan területre tartozik, amelyen az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ezért e hozzáférést illetően a tagállamok nem jogosultak általános hatályú, kötelező erejű jogi aktusokat alkotni vagy elfogadni, még akkor sem, ha az Unió nem fogadott el alkalmazandó jogi aktusokat ezen a területen.
A kép forrása: Az Európai Unió Bírósága
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”