Európai Bíróság: török cégeknek nem jár „egyenlő bánásmód” az uniós közbeszerzéseken

Európai Bíróság: török cégeknek nem jár „egyenlő bánásmód” az uniós közbeszerzéseken
2024. 10. 28., 10:28

Az Európai Unió és valamely harmadik ország között a közbeszerzésről szóló nemzetközi megállapodás hiányában e harmadik ország gazdasági szereplői nem hivatkozhatnak az e területet érintő irányelv vonatkozó rendelkezéseire annak érdekében, hogy az Unióban a tagállamok vagy az ilyen megállapodás által kötelezett harmadik országok ajánlattevőivel azonos feltételek mellett vegyenek részt közbeszerzési eljárásban. Ezenkívül az Uniónak a közös kereskedelempolitika területén fennálló kizárólagos hatáskörére tekintettel a nemzeti hatóságok nem jogosultak arra, hogy az ezen irányelvben foglalt szabályokat átültető nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák harmadik országok olyan gazdasági szereplőire, amelyek nem kötöttek ilyen nemzetközi megállapodást – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

„Az ügy”

Egy horvát ajánlatkérő közbeszerzési eljárást indított két horvátországi várost összekötő vasúti infrastruktúra kiépítésére. A törökországi székhelyű Kolin Inșaat Turizm Sanayi ve Ticaret vitatta a szerződést egy másik ajánlattevőnek odaítélő határozat jogszerűségét. E kereset keretében a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróság annak pontosítását kéri a Bíróságtól, hogy az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárta után az ajánlatkérő szervek – a vonatkozó közbeszerzési irányelv értelmében – milyen körülmények között kérhetik az ajánlattevőktől az eredeti ajánlatuk helyesbítését vagy pontosítását.

A Bíróság válasza

Ítéletében a Bíróság emlékeztet: az Európai Uniót nemzetközi megállapodások kötik bizonyos harmadik országokhoz – többek között a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásához –, amelyek kölcsönös és egyenlő módon biztosítják a gazdasági szereplők közbeszerzési piacokhoz való hozzáférését. Így a jelen ügyben szóban forgó közbeszerzési szerződésre alkalmazandó irányelv szerint a tagállamok ajánlatkérőinek az ilyen megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket legalább olyan kedvező bánásmódban kell részesíteniük, mint az uniós gazdasági szereplőknek biztosított bánásmód. E harmadik országok gazdasági szereplői hivatkozhatnak ezen irányelv rendelkezéseire.

Ezzel szemben az olyan harmadik országok gazdasági szereplői, amelyek – Törökországhoz hasonlóan – nem kötöttek ilyen nemzetközi megállapodást az Unióval, nem vehetnek részt az Unión belüli közbeszerzési eljárásban azt elvárva, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a tagállamok vagy az ilyen megállapodás által kötelezett harmadik országok ajánlattevőivel. Ugyanígy nem hivatkozhatnak a vonatkozó közbeszerzési irányelv rendelkezéseire sem az érintett szerződés odaítéléséről szóló határozat vitatása érdekében. Végül a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a harmadik országok gazdasági szereplőinek a tagállami közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének kérdése olyan területre tartozik, amelyen az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ezért e hozzáférést illetően a tagállamok nem jogosultak általános hatályú, kötelező erejű jogi aktusokat alkotni vagy elfogadni, még akkor sem, ha az Unió nem fogadott el alkalmazandó jogi aktusokat ezen a területen.

A kép forrása: Az Európai Unió Bírósága

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS