Megjelentek a feltételek, így indul újra az otthonfelújítási támogatás 2887 településen

Megjelentek a feltételek, így indul újra az otthonfelújítási támogatás 2887 településen
2024. 11. 15., 07:15

Megjelent a januártól ismét igényelhető otthonfelújítási program feltételeit tartalmazó jogszabálytervezet. A 3 milliós támogatás és 6 milliós kedvezményes hitel a korábbi lehetőséggel szemben már csak a leendő jogszabályban felsorolt 2887 kistelepüléseken lesz elérhető a gyerekesek számára, és a kölcsön kamatozása is eltér majd a korábbitól – írja a szabályokat ismertető Bank360.hu.

Közzétették a jövőre újra elinduló otthonfelújítási támogatás feltételeit tartalmazó jogszabálytervezetet. A 2021-2022-ben igényelhető első programból 370 ezer család 770 milliárd forint összegben kapott támogatást a lakáskorszerűsítéshez, a jogosulti kör jelentős szűkülése miatt azonban a januártól újraindítandó program bizonyosan kevesebb pénzébe kerül majd a költségvetésnek. Jelenleg egy másik, energiahatékonysági otthonfelújítási program igényelhető 2024 júliusától, ez azonban nem keverendő össze az előző és jövőre induló támogatással. Ezzel szemben a mostani csak meghatározott energiahatékonysági korszerűsítésékre vehető igénybe régi családi házak felújítására.  

A közzétett tervezet értelmében 2025. január 1-jétől a Vidéki Otthonfelújítási Program nyújtotta lehetőséggel már csak a felsorolt 2887 kistelepüléseken élő gyermekes családok élhetnek. A támogatás utófinanszíroz, tehát a kiadások megelőlegezését a kérelmezőknek kell megoldaniuk a támogatás megérkezéséig. Ehhez azonban az első programhoz hasonlóan most is felvehetnek a bankoktól legfeljebb 6 millió forintos kedvezményes hitelt. 

A jogszabálytervezet alapján a Bank360.hu szerint az újrainduló otthonfelújítási program legfontosabb igénylési és felhasználási szabályai az alábbiak.

Ki igényelheti az otthonfelújítási támogatást?

A támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő igénylő – azonos lakóhellyel rendelkező házastársak vagy élettársak közösen, együttes igénylőként - igényelheti a leendő jogszabály mellékletében felsorolt 2887 kistelepüléseken.

A támogatás olyan ingatlanra igényelhető, amely az igénylő, illetve gyermeke vagy szülője – együttes igénylés esetén az igénylők együtt, illetve gyermekeik vagy szüleik – együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonában van.

Az igénylő – együttes igénylés esetén mindkét fél –, és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke a támogatással érintett lakásban lakóhellyel rendelkezik.

Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét félnek – nem lehet az állami adóhatóságnál meghatározott összeget meghaladó köztartozása, és legalább 1 éves tb-jogviszonyt kell igazolni. 

Az igénylőnek – együttes igénylés esetén mindkét igénylőnek – vállalnia kell, hogy ő és a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett valamennyi gyermeke a támogatás folyósításától számított 5 évig a támogatással érintett lakásban lakik életvitelszerűen.

Mekkora lehet az otthonfelújítási támogatás összege?

A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint. Ha az igénylő már felvette a korábbi otthonfelújítási támogatást, akkor a mostani támogatás maximális összegét csökkenteni kell annak az összegével.

Milyen felújításokra lehet felhasználni a támogatást?

A támogatás a következő építési tevékenységekhez igényelhető:
1. víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje;
2. fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel;
3. fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
4. az épület külső festése, színezése, valamint szigetelése, utóbbinál ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat;
5. a külső nyílászáró beépítése, cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkány, küszöb létesítése, cseréje vagy felújítása;
6. tető cseréje, felújítása, szigetelése;
7. égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése;
8. klímaberendezés beépítése, cseréje;
9. napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje;
10. belső tér felújítása, ideértve
a) a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat készítését, cseréjét, felújítását, festését, tapétázását,
b) a galériaépítést,
c) a belső lépcső kialakítását és cseréjét,
d) a szaniterek beépítését vagy cseréjét,
e) a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét,
f) a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
g) a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét;
11. a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása;
12. kerítés építése, felújítása;
13. gépjárműtároló építése, felújítása vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása;
14. terasz, loggia, erkély, előtető építése, felújítása;
15. térburkolat, illetve külső lépcső készítése, cseréje;
16. télikert kialakítása;
17. akadálymentesítési munka;
18. alapozási szerkezet megerősítése;
19. beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje;
20. használati melegvíz-rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is;
21. szabályozott szellőzési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje; valamint
22. szennyvíz tisztítására és elhelyezésére szolgáló egyedi szennyvízkezelő berendezés vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy telepítése vagy cseréje.

Milyen költségek és számlák számolhatók el?

Az építési tevékenységek teljesítését igazoló számlaként az igénylő – együttes igénylés esetén az igénylők egyike – saját nevére szóló, az áfa-törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, illetve szolgáltatásnyújtásról kiállított, a felújítással kapcsolatos tervezési, építési, szerelési munkálatok tekintetében egy vagy több, a vállalkozási szerződés vagy szerződések szerinti vállalkozó által kiállított számla fogadható el.

A támogatás összegében az anyagköltség és a vállalkozói díj (munkadíj) 50-50 százalékos arányban szerepelhet.

Mikor és hogyan igényelhető a támogatás?

A támogatás a lakáson végzett építési tevékenységek befejezését és a számlák kifizetését követően 60 napon belül, de legkésőbb 2026. június 30-ig igényelhető. Több számla esetén az igénylési határidő számításánál a legutolsó kifizetési időpontot kell alapul venni.

A támogatás kérelem a Kincstár formanyomtatványán a Kincstár online felületén, postai úton vagy személyesen a Kincstár területi irodáiban nyújtható be.

A támogatás a 2025. január 1. után megkötött vállalkozási szerződés alapján megkezdett, a lakáson végzett felújítás befejezését és a számlák kifizetését követően igényelhető.

Mekkora otthonfelújítási kölcsön vehető fel?

Az otthonfelújítási kölcsön maximális összege 6 millió forint forint. 

Mekkora kamatot kell fizetni az otthonfelújítási kölcsönre?

Az otthonfelújítási kölcsön kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb 10 évre nyújtja. A kamattámogatás mértéke 3 százalékpont a bank által felszámított ügyleti kamatból. A hitel ügyleti kamata nem lehet magasabb az 5 éves névleges futamidejű államkötvények utolsó 3 hónapi átlaghozama 110 százalékának 1 százalékponttal növelt mértékénél. Ezt a kamatmértéket a kölcsön kamatainak szerződésben rögzített kamatperiódus fordulónapján kell alkalmazni. 

Fontos változás, hogy amíg az első otthonfelújítási program kedvezményes hitelének kamata fix 3 százalék volt, addig az új támogatásánál a kamattámogatás mértéke 3 százalék. A jelenlegi 5 éves állampapír referenciahozam alapján, ami 6,39 százalék, a maximális ügyleti kamat 8 százalék lenne, amiből a kölcsönt felvevőnek a kamattámogatást levonva 5 százalékot kellene megfizetni. A referenciakamatok azonban januárig változhatnak, és a bankok is adhatnak ilyen kölcsönt a maximálisan megengedett ügyleti kamatnál olcsóbban. Bank360.hu szakértői szerint a támogatott konstrukcióval az igénylők mindenképpen jobban járnak, mintha a lakásfelújítás finanszírozására piaci kamatozású hitelt vennének fel, hiszen azok jóval drágábbak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS