Januártól drágul a készpénzfelvétel és az átutalás

2024. 11. 04., 09:04

Megkezdődött a díjemelés a pénzintézeteknél, a tranzakciós illetékek jelentős növekedését januártól a lakossági ügyfelek is „érezni fogják”. A legnagyobb hazai bank már beépítette a változást a januártól érvényes bankszámladíjakba – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.

A tranzakciós illetékek augusztus elsejei emelése és a devizás ügyletekre kivetett kiegészítő tranzakciós illeték október bevezetése miatt a kormány december 31-ig díjstopot vezetetett be a lakossági bankszámláknál, így a pénzintézetek nem tudták áthárítani az ügyfelek a növekvő költségeiket. A bankoknak a bankszámladíjaik változását több hónappal előre be kell jelentenie, és mivel eddig a kormány nem adta jelét, hogy a díjstopot januártól meghosszabbítaná, megkezdődött a díjemelések közzététele. Elsőként az OTP Bank tette közzé, hogyan változnak a lakossági bankszámlái díjai és költségei 2025. január 1-től. 

A különböző pénzügyi műveletekre bevezetett, és már korábban is megnövelt tranzakciós illetékeket a kormány július 8-i bejelentése nyomán augusztustól 50 százalékkal megemelte. Az átutalásoknál ennek mértéke 0,3 százalékról 0,45-re nőtt (a maximális összege tranzakciónként az addigi 10 ezer helyett 20 ezer forint lett), a készpénzfelvétel illetéke 0,6 százalékról 0,9-re emelkedett (itt nincs felső határ). Az illetékmentes határ a tranzakciónként 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett. A pénznemváltást is tartalmazó ügyleteknél októbertől bevezettek egy 0,45 százalékos kiegészítő tranzakciós illetéket is, amit a normál illetéken felül kell megfizetni, ugyancsak 20 ezerre emelt felső határral. Ezt az új illetéket az ügyfelek saját számlái közötti tranzakciókra is meg kell fizetni. 

A bankok az általuk fizetendő tranzakciós illetékeket a vállalkozások esetében már eddig is át tudták hárítani, hiszen ezekre a számlákra nem vonatkozik a díjstop, a lakossági bankszámláknál azonban csak januártól nyílik erre lehetőség. A legtöbb lakossági ügyfelet kiszolgáló OTP Bank most közzétett, januártól hatályos díjemeléseiben átvezette a tranzakciós illetékek növekedését: az átulásoknál 0,15 százalékkal növelte a díjakat, bankon kívüli számlákra 0,5 százalékra, bankon belüli idegen számlára 0,45 százalékra, 25 ezer forintos maximum díjjal.

A készpénzfelvételnél is megjelenik az illeték emelése. Az OTP ATM-es tranzakciók esetében 159 forint + 1,49 százalék helyett 159 forint + 1,79 százalék lesz a díjtétel, idegen ATM-eknél pedig 1581 forint + 0,6 százalék helyett 1581 forint + 0,9 százalék. A külföldi pénzfelvétel is megdrágul, jellemzően a tranzakciós díjak emelkedésének mértékével. 

A díjemelésekben az egyes bankszámlacsomagok között vannak különbségek, ezért az ügyfeleknek érdemes megnézni a rájuk vonatkozó változásokat a bank honlapján megjelent közzétételekben.

Jellemzően az OTP szokta a legkorábban nyilvánosságra hozni a bankszámlás díjváltozásait. A Bank360.hu szakértői szerint most is arra lehet számítani, hogy a következő napokban, hetekben sorra közzéteszi majd a díjemeléseit a többi bankok is, várhatóan ugyancsak beépítve az áraiba a tranzakciós illetékek emelkedését. Az MNB számításai szerint a tranzakciós illetékek emelése 2024-ben 0,1, 2025-ben pedig 0,2–0,3 százalékkal növeli meg az inflációt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS