Az előző hónaphoz képest országosan 0,5 százalékkal csökkentek, Budapesten pedig stagnáltak a bérleti díjak – derül ki a KSH és az ingatlan.com lakbérindexéből.
Az éves drágulás üteme 8,5 százalékra lassult országosan a szeptemberi 9,6 százalékról, Budapesten pedig 9 százalék lett októberben (egy hónappal korábban 9,9 százalék volt).
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: az országosan látható októberi lakbércsökkenés részben szezonális hatásokkal magyarázható. Az elmúlt években már többször előfordult, hogy az albérletszezon lecsengése után az áremelkedés dinamikája is lassult átmenetileg. A másik, fontosabb tényező, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett tempós drágulással a bérlők nehezen tudnak lépést tartani, így októberben már csak visszafogottabb árakon voltak hajlandóak kivenni lakóingatlanokat. Balogh László szerint egyelőre korai lenne eldönteni, hogy átmeneti megtorpanásról van szó, vagy stabilizálódnak a bérleti díjak a mostani szintek környékén.
A kínálati piacon november második hetében Budapesten 250 ezer forintos átlagos bérleti díj a jellemző. A legdrágább kerület továbbra is a II., ahol 340 ezer forint az átlagos lakbér, a legolcsóbb városrész pedig 160 ezer forinttal a XXIII. kerület. A legszélesebb választékot nyújtó kerület a XI. és a XIII., ahol 263 ezer, illetve 250 ezer forintos átlagár jellemzi a kínálatot. A fővároson kívül továbbra is Debrecen számít a legdrágább nagyvárosnak: 230 ezer forintos átlagos lakbérrel kell számolnia annak, aki kiadó lakást keres. A többi egyetemvárost tekintve: Győrben 200 ezer, Szegeden 160 ezer, Pécsen 150 ezer forint, Miskolcon pedig csak 115 ezer forint az átlagos bérleti díj. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.