Egyre többen vásárolnak ingatlant befektetési céllal

2024. 11. 12., 13:12

Erős hónapot zárt az ingatlanpiac 2024. októberben, a Duna House által októberre becsült 10 738 tranzakció az előző hónap eredményeit 10 százalékkal haladja meg, az előző év azonos időszakához hasonlítva pedig 36,74 százalékkal jobb teljesítményt hozott. A cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkája, a Credipass magyarországi adatai alapján a jelzáloghitel-piacon idén októberben 117 milliárd forint szerződéses összegű lakáscélú jelzáloghitel realizálódott.

Budapesten az idei legmagasabb, 40 százalékos volt a befektetési céllal szerződők aránya, akik ezúttal átlagosan 58,7 millió forintot fordítottak ingatlanvásárlásra. Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban inkább a budai oldal kerületei, köztük kiemelten Újbuda és a II. kerület vonzotta az érdeklődőket, a befektetői jelenlét fokozódásával a Duna House októberi felmérése alapján újra átvette a legnépszerűbb kerület címet a XIII., amelyet ezúttal a vevők 19,4 százaléka jelölt meg preferált kerületként az ingatlankeresés során, míg az említett budai kerületek a második és harmadik helyre szorultak vissza. A rövidtávú kiadás megszüntetésének híre tovább enyhítette a belvárosi kerületek iránti keresletet, Erzsébetváros és Terézváros ezúttal mindössze a hatodik és a nyolcadik helyen végzett.

A tranzakciószámok és a vásárlási kedv fokozódása az árakra is hatást gyakorol, a fővárosban ezúttal enyhébb, míg a vidéki területen valamivel markánsabb négyzetméterár-emelkedést mutatnak a Duna House 2024 októberére vonatkozó értékesítési adatai. A fővárosi panellakások esetében kétszámjegyű drágulás jelentkezett az előző év azonos időszakához képest idén októberben, ami mellett a tulajdonosok határozottsága is feladta a leckét a vevők számára. Az eladók a hirdetési folyamat során az irányáron szinte egyáltalán nem változtattak, és az alkunak is szűk, 2–4 százalékos teret hagytak csupán, így a budai oldal házgyári lakásaiért átlagosan 873 ezer forintot, Pesten 100 ezer forinttal kevesebbet, 773 ezer forint/m2-t fizettek a vevők. Az októberben tulajdonost cserélt budai téglalakások átlagosan 1,2 millió forint feletti négyzetméteráron keltek el, a pesti belvárosban 1,1 millió forinthoz közelített, míg Pest egyéb területein 779 ezer forint/m2 volt az átlag. A hirdetési áron 2–3 százalékban enyhítettek a tulajdonosok, míg a vevői alku terén 2-5 százalék volt a mozgástér.

A vidéki négyzetméterárakon is meglátszik a piaci fellendülés, az előző év októberi értékeihez képest keleten 536 ezerre, míg a nyugati területeken 562 ezer forintra nőtt a házgyári lakásokért fizetett átlag négyzetméterenként. Irányárváltozásra itt is minimális mértékben volt csak példa (1–2 százalék), míg a vevői alku 3–5 százalék volt a vidéki paneleknél. A vidéki téglaépítésűek irányárát a hirdetési folyamat során 4–5 százalékos arányban enyhítették az eladók, az alkunak is nagyobb, 7–8 százalékos teret hagytak. Kelet- és Nyugat-Magyarországon azonos, átlagosan 403 ezer forint körül alakult a téglalakások és házak négyzetméterára 2024 októberében. Bár vidéken a vezető motiváció az első lakás vásárlása volt, a befektetői célú üzletzárások is csupán 1 százalékponttal maradtak el az első lakást vásárlóktól, a szerződéskötések negyede befektetési céllal zárult, ami 5 százalékpontos növekedést jelent tavalyhoz képest. Befektetési céllal 30,9 millió forintot, míg első lakásra 35,5 millió forintot költöttek a vevők vidéken.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS