A hároméves bérmegállapodás megkötésére a munkaadók és a szakszervezetek is törekszenek, de eltérően látják a béremelések éves mértékét.
A hároméves bérmegállapodás megkötésére törekszenek a munkaadók és a szakszervezetek is, de míg előbbiek a következő három év átlagában 10 százalékos, utóbbiak 12 százalékos minimálbér emelést tartanak elfogadhatónak – mondta el a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) hétfői monitoring bizottsági ülését követően a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte, hogy 2025-ben 8 százalékos, a következő évben 10, míg 2027-re 12 százalékos minimálbér emelést tudnak elképzelni. Számításaiknál figyelembe vették, hogy 2023-ban recesszió volt, az idén pedig az éves gazdasági növekedés várható mértéke 1 százalék alatt marad - mondta.
Kiemelte, hogy hároméves béremelési javaslatukba nem kalkulálták bele az adó- és járulékcsökkentést, ahhoz ugyanis jelentős gazdasági növekedés szükséges. Ezért a VKF-en jelezték, hogy a jövő évi első negyedéves GDP-adatok megérkezése után újra kellene tárgyalni a lehetséges állami oldalról érkező könnyítéseket.
Úgy vélte a munkaadóknak nem csupán a terheik – például szocho – csökkentése adhat nagyobb mozgásteret, hanem akár a kkv-kat célzó vagy a foglalkoztatást támogató programok is. Mindezek tükrében a munkaadói oldal nyitott arra, hogy növelje a következő három évre felvázolt béremelés mértékét, mert az ugyan egy óvatos és visszafogott modell, de „nincs kőbe vésve” – jegyezte meg. A megbeszéléseket továbbra is moderáló kormányzati oldal a munkaadók javaslatairól nem jelezte, hogy azok elfogadhatatlanok – mondta Perlusz László, hozzátéve, hogy elképzeléseiket a szakszervezetek nem támogatták.
Hozzátette, hogy a minimálbér mellett tárgyaltak a garantált bérminimumról is, amelynél a munkaadók azt az álláspontot képviselték, hogy egyelőre csak a jövő évre állapodjanak meg, az általuk elképzelt emelés mértékét pedig a – minimálbérhez képest – visszafogottnak nevezte, de konkrét értéket nem közölt.
Bár az álláspontok még nem egyeznek Perlusz László bizakodásának adott hangot, hogy november végére megszülethet a megállapodás, ennek előmozdítása érdekében pedig a VKF-en belül a felek jövő héten folytatják a megbeszélést.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy míg a munkaadók a pillanatnyi gazdasági helyzetből indultak ki, addig a szakszervezeti oldal szélesebb körben vizsgálta a gazdaság lehetőségeit, és megvizsgálták visszatekintve azt is, milyen arányban osztozott a tőke és a munka a megtermelt jövedelmekből.
Mindezek alapján a szakszervezeti vezető úgy látja, közgazdaságilag és a társadalmi igény oldaláról is alátámasztott a korábban már megfogalmazott hároméves minimálbér emelés üteme: 2025-ben 10 százalékos, 2026-ban 12, 2027-ben pedig 14 százalékos növelés.
Egyúttal hangsúlyozta, hogy az 1000 eurós minimálbért és az 1 millió forintos bruttó átlagkeresetet továbbra is elérendő célnak tekintik, hiszen a minimálbér tárgyalásoknak és a VKF-nek is az a funkciója, hogy a magyarok jövedelmi viszonyai belátható időtávon belül pozitív irányba változzanak. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.