Lelassult a földbérleti díjak emelkedése 2023-ban

2024. 11. 08., 18:08

2023-ban egy hektár szántó átlagára 2,3 millió forint, bérleti díja 82 700 forint volt, az előbbi tétel 11 százalékkal, az utóbbi mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Nőtt a termőföld-értékesítés volumene

2023-ban az értékesített termőföldek területe a NAV adatbázisa szerint 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál – olvasható a KSH „Termőföldárak és bérleti díjak, 2023” című kiadványában.

Az összes értékesített terület kétharmadát – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18, a gyep 12, a szőlő és gyümölcsös 3,4 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19, szőlőből 17, gyepből 3,4 százalékkal több, míg gyümölcsösből 12, erdőből 7,9 százalékkal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.

Tovább gyorsult a szántó áremelkedése

2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 9,6, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 7,9 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10 százalék feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14, az erdőé 12, a gyepé 11, a gyümölcsösé 1,2 százalékkal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.

2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10 százalékkal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22 százalék. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0 százalékot a szántó átlagárának emelkedése.

Lelassult a bérleti díjak emelkedése

Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (52 százalék). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51 százalék), Tolna (47 százalék) és Békés vármegyében (47 százalék) volt a legmagasabb 2023-ban.

A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 13, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9, az erdőé 2,5, a szőlőé 1,5, a gyümölcsösé 0,2 százalékkal nőtt 2022-höz képest.

Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52 százalékkal, a kukoricáé 36 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.

2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1 százalékot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7 százalék. Heves (mínusz 4,9 százalék), Veszprém (mínusz 4,5 százalék) és Zala (mínusz 3,8 százalék) vármegyében csökkent leginkább a szántó átlagos éves bérleti díja.

A szántó átlagos éves bérleti díja:
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (106 500, 103 700 és 96 000 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Heves vármegyében a legalacsonyabb (51 000, 61 300 és 63 300 forint/hektár).

A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6 százalék volt 2023-ban.

Vármegyei szinten 2,7 és 4,5 százalék között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban. Somogy vármegyében volt 2023-ban is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 06., 14:00
Magyarország első kkv-fókuszú neobankjánál a számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, a kimenő utalások díja pedig összegtől függetlenül 199 forint. A BinX felhasználók egymás közötti utalásai ingyenesek, csakúgy, mint a számlavezetés és – egyelőre – a prémium üzleti bankkártyák.
2024-12-11 20:11:00
A Design Terminal és a Nemzeti Tehetség Központ szervezésében immár negyedik alkalommal indul el a START program, amely a fiatalok vállalkozóvá válását támogatja szakmai képzéssel, mentorációval és akár 3–5 millió forint értékű díjazással.
2024-12-11 19:11:25
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ), a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KÖZÉSZ), valamint az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) közötti stratégiai megállapodás aláírására került sor december 11-én Budapesten a nyugdíjas foglalkoztatás országjáró fórumán.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS