2023-ban egy hektár szántó átlagára 2,3 millió forint, bérleti díja 82 700 forint volt, az előbbi tétel 11 százalékkal, az utóbbi mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2023-ban az értékesített termőföldek területe a NAV adatbázisa szerint 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál – olvasható a KSH „Termőföldárak és bérleti díjak, 2023” című kiadványában.
Az összes értékesített terület kétharmadát – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18, a gyep 12, a szőlő és gyümölcsös 3,4 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19, szőlőből 17, gyepből 3,4 százalékkal több, míg gyümölcsösből 12, erdőből 7,9 százalékkal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 9,6, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 7,9 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10 százalék feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14, az erdőé 12, a gyepé 11, a gyümölcsösé 1,2 százalékkal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.
2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10 százalékkal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22 százalék. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0 százalékot a szántó átlagárának emelkedése.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (52 százalék). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51 százalék), Tolna (47 százalék) és Békés vármegyében (47 százalék) volt a legmagasabb 2023-ban.
A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 13, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9, az erdőé 2,5, a szőlőé 1,5, a gyümölcsösé 0,2 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52 százalékkal, a kukoricáé 36 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.
2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1 százalékot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7 százalék. Heves (mínusz 4,9 százalék), Veszprém (mínusz 4,5 százalék) és Zala (mínusz 3,8 százalék) vármegyében csökkent leginkább a szántó átlagos éves bérleti díja.
A szántó átlagos éves bérleti díja:
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (106 500, 103 700 és 96 000 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Heves vármegyében a legalacsonyabb (51 000, 61 300 és 63 300 forint/hektár).
A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6 százalék volt 2023-ban.
Vármegyei szinten 2,7 és 4,5 százalék között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban. Somogy vármegyében volt 2023-ban is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.