2023-ban egy hektár szántó átlagára 2,3 millió forint, bérleti díja 82 700 forint volt, az előbbi tétel 11 százalékkal, az utóbbi mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2023-ban az értékesített termőföldek területe a NAV adatbázisa szerint 11 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 0,9 százaléka, összesen 66 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 25 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál – olvasható a KSH „Termőföldárak és bérleti díjak, 2023” című kiadványában.
Az összes értékesített terület kétharmadát – a korábbi évekhez hasonlóan – a szántó tette ki, részesedése 4,7 százalékponttal növekedett az előző évhez képest. Az erdő 18, a gyep 12, a szőlő és gyümölcsös 3,4 százalékos arányt képviselt a forgalomból. Szántóból 19, szőlőből 17, gyepből 3,4 százalékkal több, míg gyümölcsösből 12, erdőből 7,9 százalékkal kevesebb területet adtak el 2022-höz képest.
2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 9,6, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 7,9 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél. Az áremelkedés mértéke a gyümölcsös kivételével minden művelési ágban 10 százalék feletti volt. A szántó átlagára az előző évekhez képest nagyobb ütemben, 11 százalékkal nőtt 2022-höz képest, a szőlő átlagára 14, az erdőé 12, a gyepé 11, a gyümölcsösé 1,2 százalékkal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került. A legdrágább művelési ágak, a szőlő és a gyümölcsös egy-egy hektárjáért 3,0–3,4 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A gyep és az erdő hektáronkénti átlagára 1,2 millió forint volt 2023-ban.
2023-ban a szántó átlagára mindegyik vármegyében emelkedett, a vármegyék felében több mint 10 százalékkal. A drágulás mértéke Pest vármegyében volt a legnagyobb, 22 százalék. Veszprém, Nógrád, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun vármegyében viszont nem érte el az 5,0 százalékot a szántó átlagárának emelkedése.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (52 százalék). A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22 százalékát használják bérlők. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Jász-Nagykun-Szolnok (51 százalék), Tolna (47 százalék) és Békés vármegyében (47 százalék) volt a legmagasabb 2023-ban.
A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedése jelentősen lelassult 2023-ban. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző két év 13, majd 12 százalékos növekedése után – átlagosan 1,4 százalékkal volt magasabb a 2022. évinél: országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 82 700 forint volt. A gyep bérleti díja 3,9, az erdőé 2,5, a szőlőé 1,5, a gyümölcsösé 0,2 százalékkal nőtt 2022-höz képest.
Az előző évekhez mérten a jóval szerényebb bérleti díj emelkedés hátterében több ok is meghúzódhat. Egyrészt a szerződések egy részében a bérleti díjat a gabonapiaci árak változásához kötik: 2023-ban a búza felvásárlási átlagára 52 százalékkal, a kukoricáé 36 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ami az így megkötött bérleti szerződések esetében alacsonyabb bérleti díjat eredményezett. Másrészt a forint/euró átváltási árfolyam csökkenése miatt 2023-ban alacsonyabb bérleti díjat fizettek azok a gazdák is, akik a bérleti szerződésük szerint a mindenkori területalapú támogatás mértékét fizetik évről-évre a bérbeadónak. A kieső bevételek mellett az emelkedő inputárak is megnehezíthették a földbérleti díjak kigazdálkodását.
2023-ban a vármegyék felében nem érte el az 1 százalékot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Az emelkedés mértéke Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legnagyobb, 5,7 százalék. Heves (mínusz 4,9 százalék), Veszprém (mínusz 4,5 százalék) és Zala (mínusz 3,8 százalék) vármegyében csökkent leginkább a szántó átlagos éves bérleti díja.
A szántó átlagos éves bérleti díja:
– Hajdú-Bihar, Tolna és Békés vármegyében volt a legmagasabb (106 500, 103 700 és 96 000 forint/hektár),
– Nógrád, Pest és Heves vármegyében a legalacsonyabb (51 000, 61 300 és 63 300 forint/hektár).
A szántó bérleti díjának emelkedése elmaradt a vételár emelkedésének mértékétől, ezért az átlagos éves bérleti díjnak az átlagárhoz viszonyított aránya 0,4 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, így 3,6 százalék volt 2023-ban.
Vármegyei szinten 2,7 és 4,5 százalék között szóródott a szántó átlagos éves bérleti díjának a vételi árhoz viszonyított aránya 2023-ban. Somogy vármegyében volt 2023-ban is a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb szántóárral párosult.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.