„Őrzök, mosok, takarítok, áfát csalok…” – Leállította a NAV a kamucéghálózatot

2024. 10. 29., 07:59

Mintegy 900 millió forintnyi áfát tüntetett el a személybiztonságra, takarításra és mosásra szakosodott budapesti bűnszervezet. A szövevényes cégláncolatban tevékenykedő bűnözői csoport 22 tagjával szemben folytatott, majd eredményesen lezárt nyomozást befejezve vádemelést javasol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.

A bűnszervezet többszintű, bonyolult cégláncolatot működtetett, kiterjedt alvállalkozói hálóval: a Pest megyében működő céghálózatba az irányítók Győr-Moson-Sopron és Heves Vármegyében működő vállalkozásokat is beszerveztek. A szlovák állampolgárságú, névleges vezetőkkel működtetett „alsó” szinten, az eleve bukásra szánt cégek valódi tevékenységet nem végeztek, a szükséges technikai és személyi háttérrel sem rendelkeztek. A szervezet más szintjein ténylegesen dolgozó munkavállalókat névleg ide jelentették be, az adót, valamint a járulékokat viszont nem fizették meg utánuk. A valóságban nem őrzött-mosott-takarított a bűnbanda, a kamucégek valótlan szolgáltatásokról állítottak ki számlákat. A fiktív bizonylatok ellenértéke a fővállalkozóknál landolt, akik a nettó munkabérek kifizetése után megmaradó összeget, – az áfa megfizetése nélkül – készpénzben szétosztották maguk között, és a megbízók részesültek az illegális nyereségből, ezzel a módszerrel a résztvevők összesen 900 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek – összegezi a tények állását a NAV a közleménye.

A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban nyomozók, járőrök, revizorok és informatikusok dolgoztak össze, a főgyanúsítottat pedig a MERKUR Speciális Taktikai Osztály kommandósai ébresztették. A nyomozók első körben húsz érintettet állítottak elő és hallgattak ki, azóta a gyanúsítotti kör további két fővel bővült. A két irányítót letartóztatták, a férfiak egy teljes évet rács mögött töltöttek. A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók több mint 800 millió forint értékű vagyont biztosítottak: ingatlanokat, gépjárműveket, céges tárgyi eszközöket – köztük egy komplett mosoda berendezéseit – vevőköveteléseket és számlapénzeket foglaltak le, vagy vettek zár alá. Az elkövetők általi önkéntes befizetésként további tízmilliók térültek meg.

A napokban záruló nyomozás iratait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt, vádemelést javasolva küldik meg a nyomozók a Heves Vármegyei Főügyészségre. A főgyanúsítottak és azok a megbízók, akiknél több százmillió forintos elkövetési érték összpontosul, akár 20 év szabadságvesztés büntetésre is számíthatnak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS