2023-ban az EU-ban a foglalkoztatottak 17,1 százaléka dolgozott részmunkaidőben, 2,0 százalékkal többen, mint egy évvel korábban – tájékoztatott az Eurostat.
A részmunkaidős foglalkoztatás növekedési üteme meghaladta a teljes munkaidős foglalkoztatásét (+0,8 százalék), ami utoljára 10 éve fordult elő. Az EU egészét tekintve a gyermeket nevelő foglalkoztatott nők közel egyharmada (31,8 százalék) dolgozott részmunkaidőben 2023-ban, ez az arány több tagállamban a 65 százalékot is meghaladta (Ausztriában 69,2, Hollandiában 67,9, Németországban 65,4 százalék) – emelik ki az Eurostat szakértői.
Mi számít részmunkaidőnek?
Az uniós munkaerő-felmérés keretében a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó információkat kizárólag a főállásra vonatkozóan gyűjtik. A főállás teljes vagy részmunkaidősnek minősítését a válaszadó saját megítélése szerint határozza meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott személyről feltételezzük, hogy kevesebb órát dolgozik, mint egy hasonló teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ugyanabban a foglalkozásban és szervezetben. Azoknál, akik nem tudják összehasonlítani munkaidejüket, mert például egyedül dolgoznak, a viszonyítási alap az azonos foglalkozású és iparágban dolgozó személyek csoportja ugyanazon országon belül.
Miért dolgozik valaki részmunkaidőben?
2023-ban a 25–64 éves részmunkaidős munkavállalók az alábbi okokra hivatkoztak:
– fogyatékkal élő felnőttek vagy gyermekek gondozása (nők:29,5 százalék, férfiak: 8,2 százalék);
– nem találtak teljes munkaidős állást (nők: 18,1 százalék, férfiak: 27,5 százalék);
– egyéb családi okok (nők: 6,7 százalék, férfiak: 2,4 százalék);
– saját betegség vagy fogyatékosság (nők: 5,8 százalék, férfiak: 11,0 százalék);
– oktatás vagy képzés (nők: 3,3 százalék, férfiak 9,7 százalék);
– egyéb okok (nők: 23,9 százalék, férfiak: 27,0 százalék).
Az „egyéb személyes okok” kategóriáját a nők (12,8 százalék) és a férfiak (14,2 százalék) közel azonos arányban jelölték meg.
Hollandia és Ausztria diktálja az ütemet
A 20–65 éves korosztályban a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya Hollandiában (38,7 százalék), Ausztriában (30,4 százalék), Németországban (28,5 százalék), Belgiumban (22,9 százalék) és Dániában (22,0 százalék) volt a legmagasabb, Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Magyarországon volt a legalacsonyabb.
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (a 20–64 éves korosztályban) Románia kivételével minden uniós tagállamban a nők körében nagyobb volt (uniós átlagban 27,9 százalék), mint a férfiaknál (EU-átlag: 7,7 százalék). 2023-ban a foglalkoztatott nők több mint fele részmunkaidőben dolgozott Hollandiában (60,6 százalék) és Ausztriában (50,7 százalék), több mint egyharmada pedig Németországban (48,0 százalék) és Belgiumban (37,3 százalék).
Határozott idejű szerződéssel gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás
Uniós szinten a részmunkaidős foglalkoztatás gyakoribb a határozott idejű szerződéssel rendelkezők körében, mint a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezőknél. 2023-ban az ideiglenes szerződéssel rendelkező nők 37,3 százaléka dolgozott részmunkaidőben, szemben a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező nők 27,0 százalékával. A férfiak körében a különbség még szembetűnőbb: a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők 18,9 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező férfiaknak csak 5,3 százaléka vállalt részmunkaidős munkát.
Magyarország
A KSH legfrissebb adatai szerint 2024. II. negyedévében a 15–74 éves korosztályban 240,5 ezren dolgoztak részmunkaidőben, 84 ezer férfi és 156,4 ezer nő. Az összes foglalkoztatott száma 4,710 millió volt, a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya így ebben a korosztályban 5,1 százalék.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.