Lakásárak Budapesten és a vármegyeszékhelyeken: zongorázni lehet a különbséget

2024. 10. 30., 11:30

A fővárosban 56 millió forint feletti összeg tekinthető általánosnak, míg a vidéki vármegyeszékhelyek tranzakciós adatainak átlaga szerint ennek a fele is elegendő lehet, ha Budapesten kívül fektetné pénzét ingatlanba a vevő. A vidéki befektetési arány egyelőre – kevéssel, de – elmarad a tavalyi éves átlagtól, a vizsgált vármegyék központjaiban zárult adásvételek negyede kötettett befektetési céllal 2024-ben a Duna House adatai szerint.

Az otthonteremtési céllal történő ingatlanvásárlások mellett az idei évben fokozatosan elkezdtek visszatérni a befektetők is a hazai ingatlanpiacra. „A fővárosi ingatlanokba vetett bizalom fokozatosan erősödik, míg a vidéki területeken egyelőre még várni kell az igazi áttörésre, ugyanis a Duna House Barométer alapján, a 2023-as, 26 százalékos éves átlagnál egy százalékponttal elmarad a vizsgált vármegyeszékhelyeken a befektetési céllal ingatlant vásárlók aránya az idei évben” – mondta el Máté Ferenc a Duna House vezérigazgató-helyettese. A vármegyeszékhelyek közül a nyugati országrészben Veszprém és Tatabánya büszkélkedhet a vidéki átlagnál jóval magasabb, 34 százalékos befektetési aránnyal. A keleti vármegyékben Debrecen és Miskolc számít a befektetők által leginkább preferált vármegyeszékhelynek: a miskolci tranzakciók harmadában, Debrecenben az eladások 30 százalékban állt befektető a vevői oldalon. „A nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett a befektetők által kedvelt területeknek számítanak azok a városok is, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Nyugaton ilyen Pécs, ahol majdnem minden negyedik adásvétel befektetési céllal zárul.”

Árak

Míg a fővárosban 930 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolják a kiadásra szánt, befektetésnek ideális lakásokat, addig nyugaton Veszprém, keleten Debrecen a csúcstartó, 785 ezer forint/m2 körüli átlaggal. A többi, kelet-magyarországi vármegyeszékhelyen 290–610 ezer forint között, a nyugati területeken pedig 380-640 ezer forint között alakul a lakásokért fizetett négyzetméterár. A befektetők körében ideálisnak tartott ingatlanméret a Duna House adatai szerint vidéken 43–63 négyzetméter köré tehető.

Településenként eltérő, hogy mekkora összeggel érdemes nekifutni a nem saját célra történő ingatlanvásárlásnak. Azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett akár vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni, hiszen a befektetési, jellemzően kiadásra szánt ingatlanokért a fővárosi, 56,1 millió forintos idei átlagár közel feléből, átlagosan 28,5 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni az idei évben a vidéki vármegyeszékhelyeken.

A fővárosi összegnél 12 százalékkal kevesebb, 49,5 millió forint ráfordításával Debrecenben – ahol az albérleti díjak átlaga szinte megegyezik a budapestivel – akár egy 63 négyzetméteres, kiadásra tökéletesen alkalmas lakás is kapható. Ennél valamivel kisebb, 58 négyzetméteres, könnyen kiadható lakáshoz a neves egyetemvárosban, Pécsen, átlagosan 35 millió forintból is hozzá lehet jutni. Akinek ennél is kevesebb, 14–22 millió forint áll a rendelkezésére, annak sem kell elvetnie az ingatlant mint befektetést. Keleten Békéscsaba, Miskolc, Nyíregyháza kínál lehetőséget, a nyugati vármegyéket preferálók számára pedig Kaposvár, Tatabánya vagy Zalaegerszeg nyújthat megfizethető alternatívát. A felsorolt vármegyeszékhelyeken ugyanis a fővárosi összeg fele is elegendő 45–52 négyzetméteres, bérbeadásra ideális lakások vásárlásához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 11. 07., 09:07
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl, a kis- és középvállalkozások között is, de az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo által, saját felhasználói körében végzett friss kutatásából, amelynek középpontjában az ESG-szempontok ismertsége, alkalmazása áll.
2024-11-08 22:08:00
Az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben – derül ki a PWC felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS