Lakásárak Budapesten és a vármegyeszékhelyeken: zongorázni lehet a különbséget

2024. 10. 30., 11:30

A fővárosban 56 millió forint feletti összeg tekinthető általánosnak, míg a vidéki vármegyeszékhelyek tranzakciós adatainak átlaga szerint ennek a fele is elegendő lehet, ha Budapesten kívül fektetné pénzét ingatlanba a vevő. A vidéki befektetési arány egyelőre – kevéssel, de – elmarad a tavalyi éves átlagtól, a vizsgált vármegyék központjaiban zárult adásvételek negyede kötettett befektetési céllal 2024-ben a Duna House adatai szerint.

Az otthonteremtési céllal történő ingatlanvásárlások mellett az idei évben fokozatosan elkezdtek visszatérni a befektetők is a hazai ingatlanpiacra. „A fővárosi ingatlanokba vetett bizalom fokozatosan erősödik, míg a vidéki területeken egyelőre még várni kell az igazi áttörésre, ugyanis a Duna House Barométer alapján, a 2023-as, 26 százalékos éves átlagnál egy százalékponttal elmarad a vizsgált vármegyeszékhelyeken a befektetési céllal ingatlant vásárlók aránya az idei évben” – mondta el Máté Ferenc a Duna House vezérigazgató-helyettese. A vármegyeszékhelyek közül a nyugati országrészben Veszprém és Tatabánya büszkélkedhet a vidéki átlagnál jóval magasabb, 34 százalékos befektetési aránnyal. A keleti vármegyékben Debrecen és Miskolc számít a befektetők által leginkább preferált vármegyeszékhelynek: a miskolci tranzakciók harmadában, Debrecenben az eladások 30 százalékban állt befektető a vevői oldalon. „A nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett a befektetők által kedvelt területeknek számítanak azok a városok is, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Nyugaton ilyen Pécs, ahol majdnem minden negyedik adásvétel befektetési céllal zárul.”

Árak

Míg a fővárosban 930 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolják a kiadásra szánt, befektetésnek ideális lakásokat, addig nyugaton Veszprém, keleten Debrecen a csúcstartó, 785 ezer forint/m2 körüli átlaggal. A többi, kelet-magyarországi vármegyeszékhelyen 290–610 ezer forint között, a nyugati területeken pedig 380-640 ezer forint között alakul a lakásokért fizetett négyzetméterár. A befektetők körében ideálisnak tartott ingatlanméret a Duna House adatai szerint vidéken 43–63 négyzetméter köré tehető.

Településenként eltérő, hogy mekkora összeggel érdemes nekifutni a nem saját célra történő ingatlanvásárlásnak. Azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett akár vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni, hiszen a befektetési, jellemzően kiadásra szánt ingatlanokért a fővárosi, 56,1 millió forintos idei átlagár közel feléből, átlagosan 28,5 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni az idei évben a vidéki vármegyeszékhelyeken.

A fővárosi összegnél 12 százalékkal kevesebb, 49,5 millió forint ráfordításával Debrecenben – ahol az albérleti díjak átlaga szinte megegyezik a budapestivel – akár egy 63 négyzetméteres, kiadásra tökéletesen alkalmas lakás is kapható. Ennél valamivel kisebb, 58 négyzetméteres, könnyen kiadható lakáshoz a neves egyetemvárosban, Pécsen, átlagosan 35 millió forintból is hozzá lehet jutni. Akinek ennél is kevesebb, 14–22 millió forint áll a rendelkezésére, annak sem kell elvetnie az ingatlant mint befektetést. Keleten Békéscsaba, Miskolc, Nyíregyháza kínál lehetőséget, a nyugati vármegyéket preferálók számára pedig Kaposvár, Tatabánya vagy Zalaegerszeg nyújthat megfizethető alternatívát. A felsorolt vármegyeszékhelyeken ugyanis a fővárosi összeg fele is elegendő 45–52 négyzetméteres, bérbeadásra ideális lakások vásárlásához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS