A fővárosban 56 millió forint feletti összeg tekinthető általánosnak, míg a vidéki vármegyeszékhelyek tranzakciós adatainak átlaga szerint ennek a fele is elegendő lehet, ha Budapesten kívül fektetné pénzét ingatlanba a vevő. A vidéki befektetési arány egyelőre – kevéssel, de – elmarad a tavalyi éves átlagtól, a vizsgált vármegyék központjaiban zárult adásvételek negyede kötettett befektetési céllal 2024-ben a Duna House adatai szerint.
Az otthonteremtési céllal történő ingatlanvásárlások mellett az idei évben fokozatosan elkezdtek visszatérni a befektetők is a hazai ingatlanpiacra. „A fővárosi ingatlanokba vetett bizalom fokozatosan erősödik, míg a vidéki területeken egyelőre még várni kell az igazi áttörésre, ugyanis a Duna House Barométer alapján, a 2023-as, 26 százalékos éves átlagnál egy százalékponttal elmarad a vizsgált vármegyeszékhelyeken a befektetési céllal ingatlant vásárlók aránya az idei évben” – mondta el Máté Ferenc a Duna House vezérigazgató-helyettese. A vármegyeszékhelyek közül a nyugati országrészben Veszprém és Tatabánya büszkélkedhet a vidéki átlagnál jóval magasabb, 34 százalékos befektetési aránnyal. A keleti vármegyékben Debrecen és Miskolc számít a befektetők által leginkább preferált vármegyeszékhelynek: a miskolci tranzakciók harmadában, Debrecenben az eladások 30 százalékban állt befektető a vevői oldalon. „A nagyobb beruházásoknak otthont adó települések mellett a befektetők által kedvelt területeknek számítanak azok a városok is, ahol a felsőoktatási intézmények hallgatóinak köszönhetően aktívabban pörög a bérleti piac. Nyugaton ilyen Pécs, ahol majdnem minden negyedik adásvétel befektetési céllal zárul.”
Árak
Míg a fővárosban 930 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolják a kiadásra szánt, befektetésnek ideális lakásokat, addig nyugaton Veszprém, keleten Debrecen a csúcstartó, 785 ezer forint/m2 körüli átlaggal. A többi, kelet-magyarországi vármegyeszékhelyen 290–610 ezer forint között, a nyugati területeken pedig 380-640 ezer forint között alakul a lakásokért fizetett négyzetméterár. A befektetők körében ideálisnak tartott ingatlanméret a Duna House adatai szerint vidéken 43–63 négyzetméter köré tehető.
Településenként eltérő, hogy mekkora összeggel érdemes nekifutni a nem saját célra történő ingatlanvásárlásnak. Azok számára, akik kevesebb megtakarítással rendelkeznek, érdemes lehet a főváros helyett akár vidéki vármegyeszékhelyeken ingatlanba fektetni, hiszen a befektetési, jellemzően kiadásra szánt ingatlanokért a fővárosi, 56,1 millió forintos idei átlagár közel feléből, átlagosan 28,5 millió forintból is lehetett jó befektetéshez jutni az idei évben a vidéki vármegyeszékhelyeken.
A fővárosi összegnél 12 százalékkal kevesebb, 49,5 millió forint ráfordításával Debrecenben – ahol az albérleti díjak átlaga szinte megegyezik a budapestivel – akár egy 63 négyzetméteres, kiadásra tökéletesen alkalmas lakás is kapható. Ennél valamivel kisebb, 58 négyzetméteres, könnyen kiadható lakáshoz a neves egyetemvárosban, Pécsen, átlagosan 35 millió forintból is hozzá lehet jutni. Akinek ennél is kevesebb, 14–22 millió forint áll a rendelkezésére, annak sem kell elvetnie az ingatlant mint befektetést. Keleten Békéscsaba, Miskolc, Nyíregyháza kínál lehetőséget, a nyugati vármegyéket preferálók számára pedig Kaposvár, Tatabánya vagy Zalaegerszeg nyújthat megfizethető alternatívát. A felsorolt vármegyeszékhelyeken ugyanis a fővárosi összeg fele is elegendő 45–52 négyzetméteres, bérbeadásra ideális lakások vásárlásához.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.