2024-ben mindössze 0,6 százalékkal, de 2025-ben is csupán 1,8 százalékkal fog növekedni a GDP Magyarországon az Európai Bizottság előrejelzése szerint.
A Bizottság 2024. őszi gazdasági előrejelzésének Magyarországra vonatkozó fejezete szerint 2025-ben az éves GDP-növekedés jóval el fog maradni a magyar kormány várakozásaitól. Igaz persze, hogy az utóbbi várakozások is lefelé módosultak: néhány hónapja „komoly” kormányzati szereplők még a 6 százalékos GDP-növekedést is elérhetőnek nevezték, a november 12-én benyújtott „békeköltségvetési” törvényjavaslat viszont már csupán 3,4 százalékos a GDP-növekedéssel számol 2025-re.
A brüsszeli üveggömb szerint 2024-ben 3,8 százalékos, 2025-ben 3,6 százalékos lehet az átlagos éves infláció Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5, illetve 4,3 százalék.
A költségvetés GDP-arányos hiánya a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 6 százalék alá csökken (5,4 százalékos deficit szerepel a prognózisban), és 2025-ben tovább mérséklődik (4,4 százalékra). Ez a fiskális fegyelem erősödését mutatja, a deficit ugyanis Magyarországon 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is meghaladta a GDP 6 százalékát. (Ilyen „teljesítménnyel” a magyaron kívül csak az olasz és a román költségvetés dicsekedhet.)
Európai Unió: „Fokozatos fellendülés kedvezőtlen körülmények között”
Az őszi előrejelzés szerint az Európai Unió gazdasága „ismét szerény növekedést mutat, miközben folytatódik a dezinflációs folyamat”. Az uniós GDP 2024-ben 0,9 százalékkal, 2025-ben 1,5 százalékkal növekedhet, míg az infláció a 2023. évi 6,4 százalékról 2024-ben 2,6 százalékra eshet vissza, 2025-ben pedig 2,4 százalékos lehet.
A pozitívumok között említi a prognózis a fogyasztás bővülését és a beruházások fellendülését, de a visszahúzó erők sem tűnnek el: „a politikai bizonytalanság és a feldolgozóipari strukturális kihívások a versenyképesség további romlását eredményezhetik, és nehezíthetik a növekedést és a munkaerőpiac helyzetét”.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.