Ha költségvetési hiányról van szó, Magyarország rendkívül jól teljesít

2024. 04. 22., 12:10

GDP-arányosan csak Olaszország „ért el” a magyarországinál nagyobb költségvetési hiányt 2023-ban az Európai Unió tagállamai közül.

Négy EU-tagállam ért el költségvetési többletet 2023-ban: a kormány bevételei Cipruson és Dániában a GDP 3,1 százalékával, Írországban 1,7 százalékával, Portugáliában 1,2 százalékával haladták meg a kiadások összegét – derül ki az Eurostat összesítéséből. A többi tagállam deficittel zárta az évet. A legnagyobb, 7,4 százalékos GDP-arányos hiány az olasz kormány „érdeme”, Magyarország 6,7 százalékkal volt a második legrosszabb gazdálkodó, a harmadik legnagyobb pedig a 6,6 százalékos romániai deficit.

A költségvetési deficit Magyarországon 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is meghaladta a GDP 6 százalékát (az adatok rendre: mínusz 7,6 százalék, mínusz 7,2 százalék, mínusz 6,2 százalék, mínusz 6,7 százalék). Erre a „bravúrra” csak Olaszország és Románia volt képes. A tagállamok költségvetéseiből számított „uniós deficit” 2020-ban 6,7 százalékos volt, 2021-ben 4,7, 2022-ben 3,4, 2023-ban pedig 3,5 százalékos.


A hiányt természetesen hitelből kellett pótolni, amit az államadósság jelentős növekedése mutat: a magyar államadósság 2020 végén 38 393 milliárd forint volt, 2023 végén viszont már 55 134 milliárd forint, ami 44 százalékos növekedést jelent. GDP-arányosan ez a mutató ugyanakkor csökkent: 79,3 százalékról 73,5 százalékra. (GDP-arányosan az uniós adósságráta is mérséklődött, 90,0 százalékról 81,7 százalékra.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 04., 13:40
Csaknem 8 ezer adózót fenyeget a kataalanyiság megszűnése 100 ezer forintot elérő nettó adótartozása miatt. Nekik december 4-én és 5-én figyelmeztető levelet küld a NAV: ha időben rendezik adószámlájukat, jövőre is katázhatnak.
2025-12-06 14:30:24
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS