GDP-arányosan csak Olaszország „ért el” a magyarországinál nagyobb költségvetési hiányt 2023-ban az Európai Unió tagállamai közül.
Négy EU-tagállam ért el költségvetési többletet 2023-ban: a kormány bevételei Cipruson és Dániában a GDP 3,1 százalékával, Írországban 1,7 százalékával, Portugáliában 1,2 százalékával haladták meg a kiadások összegét – derül ki az Eurostat összesítéséből. A többi tagállam deficittel zárta az évet. A legnagyobb, 7,4 százalékos GDP-arányos hiány az olasz kormány „érdeme”, Magyarország 6,7 százalékkal volt a második legrosszabb gazdálkodó, a harmadik legnagyobb pedig a 6,6 százalékos romániai deficit.
A költségvetési deficit Magyarországon 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is meghaladta a GDP 6 százalékát (az adatok rendre: mínusz 7,6 százalék, mínusz 7,2 százalék, mínusz 6,2 százalék, mínusz 6,7 százalék). Erre a „bravúrra” csak Olaszország és Románia volt képes. A tagállamok költségvetéseiből számított „uniós deficit” 2020-ban 6,7 százalékos volt, 2021-ben 4,7, 2022-ben 3,4, 2023-ban pedig 3,5 százalékos.
A hiányt természetesen hitelből kellett pótolni, amit az államadósság jelentős növekedése mutat: a magyar államadósság 2020 végén 38 393 milliárd forint volt, 2023 végén viszont már 55 134 milliárd forint, ami 44 százalékos növekedést jelent. GDP-arányosan ez a mutató ugyanakkor csökkent: 79,3 százalékról 73,5 százalékra. (GDP-arányosan az uniós adósságráta is mérséklődött, 90,0 százalékról 81,7 százalékra.)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.