Ha költségvetési hiányról van szó, Magyarország rendkívül jól teljesít

2024. 04. 22., 12:10

GDP-arányosan csak Olaszország „ért el” a magyarországinál nagyobb költségvetési hiányt 2023-ban az Európai Unió tagállamai közül.

Négy EU-tagállam ért el költségvetési többletet 2023-ban: a kormány bevételei Cipruson és Dániában a GDP 3,1 százalékával, Írországban 1,7 százalékával, Portugáliában 1,2 százalékával haladták meg a kiadások összegét – derül ki az Eurostat összesítéséből. A többi tagállam deficittel zárta az évet. A legnagyobb, 7,4 százalékos GDP-arányos hiány az olasz kormány „érdeme”, Magyarország 6,7 százalékkal volt a második legrosszabb gazdálkodó, a harmadik legnagyobb pedig a 6,6 százalékos romániai deficit.

A költségvetési deficit Magyarországon 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is meghaladta a GDP 6 százalékát (az adatok rendre: mínusz 7,6 százalék, mínusz 7,2 százalék, mínusz 6,2 százalék, mínusz 6,7 százalék). Erre a „bravúrra” csak Olaszország és Románia volt képes. A tagállamok költségvetéseiből számított „uniós deficit” 2020-ban 6,7 százalékos volt, 2021-ben 4,7, 2022-ben 3,4, 2023-ban pedig 3,5 százalékos.


A hiányt természetesen hitelből kellett pótolni, amit az államadósság jelentős növekedése mutat: a magyar államadósság 2020 végén 38 393 milliárd forint volt, 2023 végén viszont már 55 134 milliárd forint, ami 44 százalékos növekedést jelent. GDP-arányosan ez a mutató ugyanakkor csökkent: 79,3 százalékról 73,5 százalékra. (GDP-arányosan az uniós adósságráta is mérséklődött, 90,0 százalékról 81,7 százalékra.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS