A fővárosi minilakásokat még mindig főként a befektetők keresik, de bővül az otthonteremtési céllal szerződők köre is. A csekély, 20 négyzetméteres vagy az alatti méretű lakások átlagosan 18,5 millió forintos kiadást jelentenek, vagyis a fővárosi átlagnál 39,5 millióval kevesebbet költenek rájuk a vevők. Négyzetméterenként átlagosan 1,08 millió forintot, vagyis a budapesti használt lakások átlagánál 20 százalékkal többet kérnek értük az eladók. A Duna House idei értékesítési adatai alapján a kislakások négyzetméterára 350 ezer és 1,63 millió forint között mozgott Budapesten.
Meglódult a hazai ingatlanpiaci kereslet 2024-ben, amelyre az idei évtől megújult feltételekkel igényelhető otthonteremtési támogatások, valamint a kedvezőbb hitelkamatok is jelentős hatást gyakoroltak. A saját célra történő ingatlanszerzés mellett ismét fokozódott a befektetők aktivitása is, az októberi Duna House Barométer adatai szerint a fővárosban mért 40 százalékos befektetői arány az idei év eddigi legmagasabb rátája volt.
„A megvalósult adásvételek között már érezhető a befektetők jelenléte, 2025-ben pedig további erősödést várunk mind az otthonteremtők, mind a befektetési céllal szerződők körében. A rövid távú lakáskiadás szabályozása azonban már most formálja a keresletet, amely nem csak a preferált lokáció terén, de a választott ingatlanok méretén is érezhető” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese. A korábban főként befektetők körében népszerű, 20 négyzetméteres, vagy az alatti élettérrel rendelkező minilakások iránti kereslet a tavalyi évhez képest enyhült: országos tekintetben a befektetési céllal között adásvételek 2 százaléka volt ilyen alapterületű ingatlan 2023-ban, míg az idei évben 1,5 százalék alá csökkent az arányuk a Duna House adatai szerint.
Az összes hazai ingatlan-tranzakciót vizsgálva is mérséklődött a minilakások iránti érdeklődés, a tavalyi 1 százalékról 0,6 százalékra csökkent az arányuk. 2024-ben is többségében a fővárosban (64 százalék) találtak gazdára ezek a kislakások, az értékesített 20 négyzetméteres vagy az alatti ingatlanok 36 százaléka vidéki minilakás vagy kerttel rendelkező kisház volt. A kis alapterület országszerte továbbra is főként a befektetőket (60 százalék) vonzotta leginkább, a tranzakciók ötöde kisebb ingatlanba költözés miatt, 13 százalékuk első lakás szerzése céljából zárult.
„A budapesti minilakások iránti érdeklődés terén érik igazán a változás: a többség (55 százalék) még mindig befektetési céllal választja ezeket a lakásokat, míg a tavalyi 9 százalékról 15 százalékra emelkedett az első lakást vásárlók aránya a csekély alapterületű ingatlanok tranzakciói között, 20 százalék kisebbe költözés, 10 százalék a generációk különválása miatt szerződött ilyen méretű lakásra. Míg 2023-ban a legtöbb apró otthon Terézvárosban, Erzsébetvárosban, valamint a XIII. kerületben talált gazdára, addig az idén új tulajdonoshoz került minigarzonok zöme Erzsébetváros mellett a IV., valamint a XX. kerületben helyezkedett el” – mondta el Máté Ferenc.
Akár bérbeadás útján tervezik hasznosítani, akár saját használatra keresik az ügyfelek az alacsony élettérrel rendelkező lakásokat, mindenképpen érdemes az átlagosnál magasabb négyzetméterárakkal számolni. Idén a használt, fővárosi ingatlanok átlagos négyzetméterára 903 ezer forintra emelkedett, míg a minilakásokat átlagosan 1,08 millió forintért lehetett megvásárolni, ami 20 százalékos eltérést jelent. Tavalyhoz képest a kislakások négyzetméterenként 4 százalékkal lettek drágábbak Budapesten, és átlagosan 18,5 millió forintos ráfordítást igényeltek a vevők részéréről, míg egy fővárosi, átlagos, 64 négyzetméteres használt lakás megvásárlása 39,5 millió forinttal kerül többe.
Millió feletti négyzetméteráron a fővárosi kislakások 61 százaléka kelt el, a legtöbbet, 1,63 millió forintot az I., valamint a II. kerületben található minigarzonok esetében fizettek a vevők, míg a legalacsonyabb négyzetméterárat (350 ezer forint/m2) egy pesterzsébeti kislakásért kért az eladó a Duna House 2024. január-október közötti értékesítési adatai alapján.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
