Amilyen óvatossá váltak a fogyasztásban, annyira felbátorodtak a kölcsönigénylésben a magyarok. Júliusban már a személyi kölcsönt felvevők száma is csúcsot döntött. A lakáshitelek annak ellenére pörögnek, hogy a kamatok ismét emelkednek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Tovább élénkült a lakossági hitelezés júliusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A háztartások immár 17. hónapja zsinórban ismét nettó hitelfelvevők voltak, 125,8 milliárd forinttal haladta meg az új hitelek összege a törlesztésekét, ami kiemelkedő szám, utoljára 2022 augusztusában volt példa ennél magasabb értékre. A háztartások hitelállománya ennek köszönhetően a hetedik hónap végére 10 675,1 milliárd forintos történelmi rekordra ugrott.
A lakáshitelpiac továbbra is pörög, júliusban 136,8 milliárd forint volt a szerződéses összeg, ez több mint kétéves rekord. 2022-ben ráadásul ezt csak úgy sikerült túlszárnyalni, hogy akkor még elérhető volt az MNB Zöld Otthon Programja, amely mellé CSOK-ot, és kedvezményes CSOK hitelt is lehetett igényelni – emlékeztet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője. A támogatott hitelek most is jól mennek, a szerződéses összeg több mint negyede ilyen volt, ami azt mutatja, hogy felpörgette a gyermeket vállalók érdeklődését a megemelt összegű falusi CSOK és a januártól indult CSOK Plusz.
A lakáshitel-szerződések száma is növekszik, 7200 fölött volt a hónapban, ami 2022 szeptembere óta a legmagasabb érték, de semmiképpen sem számít hosszabb távon kiugrónak. Az elmúlt hét és fél évben az MNB adatai szerint átlagosan havonta 7551 lakáshitel-szerződést kötöttek, és a nyári hónapokban nem volt ritka a 10 ezer fölött szerződésszám sem. Az átlagosan felvett hitelösszeg viszont egyre nagyobb, már megközelíti a 19 millió forintot, miközben a tavalyi nagy zuhanás után a szerződések száma is visszaemelkedett a korábban megszokott szint közelébe.
A lakáshiteleket annak ellenére is keresik, hogy a kamatok immár második hónapja emelkednek. Júliusban már a THM-plafon sem fogta vissza a bankokat az árazásban, egy átlagos lakáshitelnél 6,81 százalékos kamatot és 7,24 százalékos THM-et mért az MNB.
A személyi kölcsönök kamata viszont tovább csökkent júliusban, átlagosan 17,23 százalékos volt, ami a bankok közötti verseny élénkülésére utalhat. A lakossági ügyfelek egymást taposták a kölcsönökért, csaknem 31 ezer szerződést írtak alá, amire még nem volt példa az MNB által vezetett statisztikában. A szerződéses összeg is rekordon áll, meghaladta a 80 milliárd forintot. A személyi hitel szabad felhasználású kölcsön, bármire elkölthetik, akik felveszik, a nyári hónapokban feltételezhető, hogy sokan fordítják lakásfelújítási munkálatokra, autóvásárlásra, de lehetnek olyanok is, akik a nyaralást finanszírozták ebből.
A babaváró hitel piaca az év eleji szigorítás ellenére stabil maradt. Az sem vetette vissza a párok hitelfelvételi kedvét, hogy sokat foglalkozott a média a babaváró támogatás feltételeit nem teljesítőkre váró hatalmas büntetésekkel. Júliusban 1955 szerződést kötöttek a bankok fiatal házaspárokkal, ez az 1900–2000 körüli havi szerződésszám egész évben jellemző volt. A folyósított összeg 21,3 milliárd forint volt, ami azt jelenti, hogy a többség a maximális 11 millió forintos hitelt kérte.
A nyaralás szempontjából legnépszerűbb nyári hónap alaposan megcsapolta a lakosság folyószámláit is. A betétek állománya mintegy 120 milliárd forinttal csökkent, és sokak számlája zárhatta mínuszban a hónapot. A folyószámlahitelek állománya ugyanis tavaly október óta nem látott csúcson, 266,2 milliárd forinton tetőzött.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
