6200 forint az átlagos kgfb az elektromos rollerekre

2024. 09. 05., 11:05

A rollerekre és egyéb mikromobilitási eszközökre egy hónap alatt közel 4300 kgfb-szerződést kötöttek a Netrisknél, az átlagos éves díj 6200 forint volt.

Új időszak kezdődött a magyarországi kötelező felelősségbiztosítások és a mikromobilitási eszközök, így a rollerek piacán júliusban. Egy új szabályozás szerint ugyanis azokra a rollerekre, amelyek 25 kilogrammnál könnyebbek és 25 km/h-nál nagyobb sebességre képesek, valamint a 25 kilogrammnál nehezebbek és 14 km/h-nál gyorsabbak, kötelező biztosítást kell kötni július 16-a óta.

„A statisztikák szerint havonta 20–30 olyan baleset történik, amelyben egy rolleres érintett és rendőri intézkedésre van szükség, például súlyos sérülés miatt. Tízből hét-nyolc rollerbalesetnél felmerül az alkoholfogyasztás, az esetek 90 százalékában pedig a rolleres a vétkes fél” – sorolta az aggasztó adatokat Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója. A Netrisknél augusztus közepéig, tehát egy hónap alatt összesen közel 4300 rollerbiztosítást kötöttek az érintettek, az átlagos díj pedig 6200 forint volt. Az éves díj összegét egyébként befolyásolja, hogy a biztosított a fővárosban vagy vidéken lakik. A Netrisknél eddig megkötött rollerbiztosítások 21 százalékát budapestiek kötötték, 79 százalékot vidéki településen élők.

„Az első harminc nap eredményei felülmúlják a várakozásainkat, a tervezettnél több rolleres kötött nálunk biztosítást. A különböző biztosítási ajánlatok összevetése pedig indokolt volt, mert akadtak 10 ezer forint alatti, de 100 ezer forint meghaladó éves díjak is a palettán. Az első körön tehát túl van a piac, azonban a becsléseink szerint körülbelül 30–40 ezer elektromosan hajtott mikromobilitási eszközre, jellemzően rollerekre kellene biztosítást kötni” – tette hozzá Besnyő Márton.

A Netrisk a megkötött biztosítások alapján összeállította a márkák toplistáját is. A legtöbb biztosítást Kukirin rollerekre kötötték, ez a márka fedi le a szerződések 10 százalékát. A második helyen áll a Kugoo, a harmadikon pedig a Xiaomi. A szerződést kötők átlagéletkora 44 év volt.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS