Életbe lépett az uniós rendelet a leromlott állapotú élőhelyek helyreállításáról

Az európai élőhelyek több mint 80 százaléka és a fajok 60 százaléka nem megfelelő állapotban van, és ha minden változatlan marad (a mostani ütemben melegszik az éghajlat és szennyezzük a környezetet), a helyzet csak rosszabbodni fog. Az augusztus 18-án életbe lépett, egyedülállónak számító természet-helyreállítási rendelet a világon elsőként kötelező célokat tűz ki az uniós tagországoknak az ökoszisztémák, az élőhelyek és a fajok helyreállítására. A nemzeti helyreállítási terv kidolgozásához és végrehajtásához két évük van a tagállamoknak, e munkához azonban széles szakmai összefogásra van szükség, vélik a hazai kutatók.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembereinek kutatásai fontos alaptudást biztosítanak a rendelet végrehajtásához, és iránymutatóként szolgálnak a hazai helyreállításokhoz – olvasható a HUN-REN portál összefoglalójában. A rendelet által megkövetelt nagyszabású helyreállítási erőfeszítésekhez a különböző ágazatok nézőpontját egyeztetni és integrálni kell az Országos Természet-helyreállítási Tervbe.

Halassy Melinda, a HUN-REN ÖK restaurációökológusa a rendelet kapcsán korábban elmondta, ezzel a döntéssel Európa elkötelezte magát egy jobb jövő mellett, ahol az emberi érdekek harmóniában vannak a természet érdekeivel, hiszen egy rendszer részei vagyunk, és nem élhetünk a természet adta javak nélkül.

A restaurációökológus a HUN-REN ÖK egyik legutóbbi podcastjában azt is hozzátette, a rendelet célja csökkenteni az élőhelyekre nehezedő nyomást, és ahol tudjuk, mi okozza a környezet romlását (pl. egy terület túllegeltetése esetén), akkor ezen változtassunk. Továbbá cél még az is, hogy a mezőgazdasági és erdészeti területeken biodiverzitást megőrző módon folytassuk a termelést.

A HUN-REN ÖK szakemberei úgy vélik, a rendelet elfogadása jelentős mérföldkő az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és a biológiai sokféleség védelme érdekében tett globális erőfeszítésekben. A természet helyreállításának előmozdításával az EU nemcsak az ökoszisztémák ellenállóképességét növeli, hanem hozzájárul az emberiség és a földi élet általános jóllétéhez is.

A jogszabálynak köszönhetően 2030-ra a szárazföldi, part menti, édesvízi és tengeri ökoszisztémákban található, jelenleg nem megfelelő állapotban lévő élőhelyek legalább 30 százaléka jó állapotba kerülhet. Továbbá 2040-ig minden nem jó állapotban lévő élőhelycsoport területének legalább 60 százalékára, 2050-ig pedig legalább 90 százalékára helyreállítási intézkedéseket állapítanak meg. A rendelet kitér a beporzók helyzetére, a folyóvizek összeköttetésére és a biodiverzitás megőrzésére a városi, agrár és erdei ökoszisztémákban is.

Az uniós tagországoknak 2026 augusztusáig kell benyújtaniuk a nemzeti helyreállítási tervüket az Európai Bizottságnak, amelyben bemutatják, hogyan fogják teljesíteni a kitűzött célokat és nyomon követni az elért eredményeket. A terveknek a finanszírozásra is ki kell térniük.

A rendeletről bővebben az Ökológiai Kutatóközpont dedikált honlapján lehet tájékozódni.

Az 5 legfontosabb dolog a rendeletről:
– Az európai zöld megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia részeként jött létre.
– A jogszabály célja az ökoszisztémák, élőhelyek és fajok helyreállítása az EU szárazföldi és tengeri területein.
– A helyreállítások hozzájárulnak a biodiverzitás csökkenésének megakadályozásához, továbbá az EU éghajlatváltozás mérséklésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célkitűzéseinek eléréséhez.
– A helyreállító intézkedéseknek uniós szinten 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig az összes helyreállításra szoruló ökoszisztémát le kell fedniük.
– Helyreállítást a rendeletben megjelölt szárazföldi, tengerparti, édesvízi, erdei, mezőgazdasági és városi ökoszisztémákban, valamint a folyók és a beporzó populációk vonatkozásában kell végrehajtani.