A pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelése végigsöpört a bankszektoron, jelentősen megnövelve az átutalási és készpénzfelvételi díjakat a vállalkozók körében. Utolsóként a CIB Bank hozta nyilvánosságra hirdetményét az illetékemelés áthárításáról – számolt be a BiztosDöntés.hu.
A kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra. Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határa pedig a duplájára.
Az illetéket a banknak kell megfizetnie, de átháríthatja azt az ügyfelekre, akik a tranzakciókat végzik. Ezt a hazai bankok közül utolsóként tette meg a CIB Bank, így a bankolás az alábbi időpontoktól kezdve drágul jelentősen a vállalkozások számára:
– CIB Bank: 2024. október 22.
– Erste Bank: 2024. szeptember 20.
– Gránit Bank: 2024. szeptember 16.
– KDB Bank: a 2024. augusztus 1–től szerződött ügyfelekre azonnal, a 2024. augusztus 1. előtt szerződött ügyfelekre 2024. október 1–től
– K&H Bank: 2024. szeptember 26.
– MagNet Bank: 2024. október 1.
– MBH Bank: 2024. október 3.
– Oberbank: 2024. október 7.
– OTP Bank: 2024. augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében 2024. október 1.)
– Polgári Bank: 2024. szeptember 20.
– Raiffeisen Bank: 2024. október 9.
– UniCredit Bank: 2024. augusztus 1.
2024. október 1-től a kormány egy új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vezet be: minden devizaváltást érintő műveletet, továbbá egyes pénzügyi eszközök megvásárlását 0,45 százalékos, maximum 20 000 forint illeték terhel. Ennek áthárítását a vállalkozói ügyfélkörre (október 1-től) eddig csak a MagNet Bank és az UniCredit Bank jelentette be.
A parlament 2012. július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6000 forint értékben, 2013. január 1-jei bevezetéssel.
2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd 2012. október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett az illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6000 forintos felső illetékhatárt.
2013. június 17-én a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lett az illeték és eltörölték a 6000 forintos felső korlátot, míg a nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lett, megtartva a felső értékhatárt.
Kilenc év után, 2022. július 1-től kiterjesztették az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Egyben 10 000 forint lett az új felső határa a nem készpénzes műveleteknek is, ám az állampapírok vásárlása ingyenes maradt.
2024. augusztus 1-től a pénzügyi tranzakciós illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint mértékű lett tranzakciónként.
2024. október 1-től megjelenik a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték, amely a devizaváltásra és egyes pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozik. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Az új szabályok értelmében, amennyiben egy forintszámláról indított devizaátutalás történik, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is alkalmazni kell. Így az állami elvonás mértéke tranzakciónként 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forintra nő majd, amint a bankok áthárítják ügyfeleikre ezeket a terheket.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.