Minden tízedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban vállaltak munkát. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
Az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, 16 százalékuk fejvadász cégen keresztül, 13 százalékukat pedig a munkaadója delegálta, de az utóbbi időben a Profession.hu felületén is jelentősen nőtt a külföldi állások aránya. A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.
A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál – 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. 25 százalékuknak új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, míg 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45 százalék), az Egyesült Királyság (16 százalék), Ausztria (11 százalék), vagy Franciaország (6 százalék) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.
A felmérés rámutatott, hogy az érzelmi tényezők komolyan hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.
A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés könnyebben ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százalék válaszolta, hogy részben sikerült neki és mindössze 8 százalékuk számolt be jelentős nehézségekről ezzel kapcsolatban.
Külföldi munkavállalás során gyakran felmerülő probléma a nyelvi akadály is: tízből négy válaszadó szembesült ezzel, de közel ennyien, tízből hárman az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak a kulturális különbségek. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt.
A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt bejött a számításuk, tízből hétnek javult az életminősége saját megítélése szerint a korábbihoz képest, közülük minden másodiknak jelentős mértékben. Tízből ketten ezt a korábbihoz hasonlónak ítélték meg, míg mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.
“A kutatás eredményei alapján a pénz motiválja leginkább a külföldi munkavállalást, viszont a szakmai fejlődés lehetősége is bekerült a három legfontosabb tényező közé. A válaszadók véleménye – függetlenül attól, hogy eredetileg emiatt vállaltak-e Magyarországon kívüli munkát – szinte egyöntetű abban, hogy a más országokban szerzett tapasztalatok nagyon jó lehetőséget ad a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és sokak számára ez új perspektívákat kínál a karrierjükben: tízből nyolc megkérdezett nyilatkozott így. A kétharmaduk visszatért Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a külföldön megszerzett tudást és 40 százalékuk pedig a jövőben is tervez majd az országon kívül munkát vállalni” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.
Akik dolgoztak már külföldön, azok közel felének (45 százalék) néhány hónapig tartott a kinti munka, míg 22 százalékuk 12 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalékuk 2–5, 12 százalékuk 5–10, 3 százalékuk pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.