Profession.hu: Tízből hat külföldön dolgozó magyar szerint könnyű volt a beilleszkedés

2025. 05. 08., 14:05

Minden tízedik magyar munkavállaló rendelkezik már külföldi tapasztalattal, legtöbben Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban vállaltak munkát. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.

Az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, 16 százalékuk fejvadász cégen keresztül, 13 százalékukat pedig a munkaadója delegálta, de az utóbbi időben a Profession.hu felületén is jelentősen nőtt a külföldi állások aránya. A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.

A pénz a legfontosabb szempont

A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál – 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. 25 százalékuknak új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, míg 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45 százalék), az Egyesült Királyság (16 százalék), Ausztria (11 százalék), vagy Franciaország (6 százalék) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.

A legnagyobb kihívások

A felmérés rámutatott, hogy az érzelmi tényezők komolyan hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.

A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés könnyebben ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százalék válaszolta, hogy részben sikerült neki és mindössze 8 százalékuk számolt be jelentős nehézségekről ezzel kapcsolatban. 

Külföldi munkavállalás során gyakran felmerülő probléma a nyelvi akadály is: tízből négy válaszadó szembesült ezzel, de közel ennyien, tízből hárman az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak a kulturális különbségek. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt.

Pozitív hatások

A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt bejött a számításuk, tízből hétnek javult az életminősége saját megítélése szerint a korábbihoz képest, közülük minden másodiknak jelentős mértékben. Tízből ketten ezt a korábbihoz hasonlónak ítélték meg, míg mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.

“A kutatás eredményei alapján a pénz motiválja leginkább a külföldi munkavállalást, viszont a szakmai fejlődés lehetősége is bekerült a három legfontosabb tényező közé. A válaszadók véleménye – függetlenül attól, hogy eredetileg emiatt vállaltak-e Magyarországon kívüli munkát – szinte egyöntetű abban, hogy a más országokban szerzett tapasztalatok nagyon jó lehetőséget ad a szakmai kompetenciák fejlesztésére, és sokak számára ez új perspektívákat kínál a karrierjükben: tízből nyolc megkérdezett nyilatkozott így. A kétharmaduk visszatért Magyarországra, hogy itthon hasznosítsa a külföldön megszerzett tudást és 40 százalékuk pedig a jövőben is tervez majd az országon kívül munkát vállalni” – emelte ki Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője.

Akik dolgoztak már külföldön, azok közel felének (45 százalék) néhány hónapig tartott a kinti munka, míg 22 százalékuk 12 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalékuk 2–5, 12 százalékuk 5–10, 3 százalékuk pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 21., 22:25
Kétpontos növekedéssel 28 pontra emelkedett a K&H innovációs index értéke 2025 első félévében. A hazai, 300 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok innovációs aktivitását mérő mutató ezzel továbbra is az alacsony kategóriában marad, de az elmúlt időszak visszaesését korrigálta – különösen a digitális fejlesztések és a stratégiai tervezés terén, köszönhetően a kis- és közepes cégek innovációs tevékenységének.
2025-05-20 16:10:00
Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
2025-05-20 14:40:00
A Demján Sándor Program részeként 155,6 milliárd forintos keretösszeggel elindult a Nemzeti Bajnokok egyműveletes kombinált hitelprogram, amelynek célja a kkv-k termelékenységének és exportképességének növelése a zöld és digitális átállás elősegítésével.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.