382 ezer forint volt márciusban a „középszerű” magyar munkavállaló nettó keresete

2025. 05. 20., 10:30

2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint, az előbbi mediánértéke 550 000, az utóbbié 381 700 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH tájékoztatója szerint 2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint volt, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 490 400 forintot ért el, ez az összeg 8,4 százalékkal haladja meg a 2024. márciusit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800, a költségvetésben 647 000, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0, 9,1, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 550 000 forint volt, 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (A medián keresetnél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

Első negyedév
2025. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt, a bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 3,8 százalékkal növekedhetnek a nettó reálbérek

A múlt év eleje óta folyamatosan lassul a bérdinamika, ebbe a trendbe pedig beleillenek a most megjelent adatok, amelyek szerint a bruttó átlagbérek márciusban 8,5, a nettók pedig 8,4 százalékkal emelkedtek éves szinten – értékelte a friss kereseti statisztikát Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakember szerint a fő kérdés, hogy a következő hónapokban folytatódik vagy valahol a jelenlegi szint körül stabilizálódik a bérdinamika. „Ebből a szempontból fontos, hogy egyelőre több szektor gyengén szerepel, ilyen például az ipar. Ezért nagy béremelkedési nyomásra nem számítunk. A mostani kilátások alapján pedig a következő hónapokban 8 százalék körüli lehet az éves növekedés üteme – vélekedett Németh Dávid. – Ennek köszönhetően a nettó átlagbéreknél 8,3–8,4 százalékos éves növekedés várható, 4,5 százalékos éves átlagos infláció mellett. Ennek eredőjeként 3,8 százalék körüli nettó reálbér-növekedéssel számolunk. A GDP-n belül ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztásban továbbra is 4 százalék körüli éves bázisú emelkedésre lehet számítani.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 20., 11:20
Idén is megkönnyíti a lakáskiadással és ingatlanértékesítéssel kapcsolatos jövedelmek bevallását a NAV kérdés-felelet alapú kitöltési módja, amely tavaly debütált az eSZJA rendszerben. A fejlesztés már több mint 200 ezer magánszemélynek egyszerűsíti az adminisztrációt.
2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.