382 ezer forint volt márciusban a „középszerű” magyar munkavállaló nettó keresete

2025. 05. 20., 10:30

2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint, az előbbi mediánértéke 550 000, az utóbbié 381 700 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH tájékoztatója szerint 2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint volt, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 490 400 forintot ért el, ez az összeg 8,4 százalékkal haladja meg a 2024. márciusit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800, a költségvetésben 647 000, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0, 9,1, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 550 000 forint volt, 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (A medián keresetnél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

Első negyedév
2025. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt, a bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 3,8 százalékkal növekedhetnek a nettó reálbérek

A múlt év eleje óta folyamatosan lassul a bérdinamika, ebbe a trendbe pedig beleillenek a most megjelent adatok, amelyek szerint a bruttó átlagbérek márciusban 8,5, a nettók pedig 8,4 százalékkal emelkedtek éves szinten – értékelte a friss kereseti statisztikát Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakember szerint a fő kérdés, hogy a következő hónapokban folytatódik vagy valahol a jelenlegi szint körül stabilizálódik a bérdinamika. „Ebből a szempontból fontos, hogy egyelőre több szektor gyengén szerepel, ilyen például az ipar. Ezért nagy béremelkedési nyomásra nem számítunk. A mostani kilátások alapján pedig a következő hónapokban 8 százalék körüli lehet az éves növekedés üteme – vélekedett Németh Dávid. – Ennek köszönhetően a nettó átlagbéreknél 8,3–8,4 százalékos éves növekedés várható, 4,5 százalékos éves átlagos infláció mellett. Ennek eredőjeként 3,8 százalék körüli nettó reálbér-növekedéssel számolunk. A GDP-n belül ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztásban továbbra is 4 százalék körüli éves bázisú emelkedésre lehet számítani.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.
2025-06-13 12:05:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS