382 ezer forint volt márciusban a „középszerű” magyar munkavállaló nettó keresete

2025. 05. 20., 10:30

2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint, az előbbi mediánértéke 550 000, az utóbbié 381 700 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH tájékoztatója szerint 2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint volt, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 490 400 forintot ért el, ez az összeg 8,4 százalékkal haladja meg a 2024. márciusit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800, a költségvetésben 647 000, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0, 9,1, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 550 000 forint volt, 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (A medián keresetnél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

Első negyedév
2025. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt, a bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 3,8 százalékkal növekedhetnek a nettó reálbérek

A múlt év eleje óta folyamatosan lassul a bérdinamika, ebbe a trendbe pedig beleillenek a most megjelent adatok, amelyek szerint a bruttó átlagbérek márciusban 8,5, a nettók pedig 8,4 százalékkal emelkedtek éves szinten – értékelte a friss kereseti statisztikát Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakember szerint a fő kérdés, hogy a következő hónapokban folytatódik vagy valahol a jelenlegi szint körül stabilizálódik a bérdinamika. „Ebből a szempontból fontos, hogy egyelőre több szektor gyengén szerepel, ilyen például az ipar. Ezért nagy béremelkedési nyomásra nem számítunk. A mostani kilátások alapján pedig a következő hónapokban 8 százalék körüli lehet az éves növekedés üteme – vélekedett Németh Dávid. – Ennek köszönhetően a nettó átlagbéreknél 8,3–8,4 százalékos éves növekedés várható, 4,5 százalékos éves átlagos infláció mellett. Ennek eredőjeként 3,8 százalék körüli nettó reálbér-növekedéssel számolunk. A GDP-n belül ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztásban továbbra is 4 százalék körüli éves bázisú emelkedésre lehet számítani.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS