382 ezer forint volt márciusban a „középszerű” magyar munkavállaló nettó keresete

2025. 05. 20., 10:30

2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400, a nettó átlagkereset 490 400 forint, az előbbi mediánértéke 550 000, az utóbbié 381 700 forint volt – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A KSH tájékoztatója szerint 2025. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 714 400 forint volt, 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A nettó átlagkereset 490 400 forintot ért el, ez az összeg 8,4 százalékkal haladja meg a 2024. márciusit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 648 700 forintra becsülhető, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 645 800, a költségvetésben 647 000, a nonprofit szektorban 681 400 forintot tett ki, 8,0, 9,1, illetve 9,9 százalékkal nőtt egy év alatt.

A bruttó mediánkereset 550 000 forint volt, 8,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nettó kereset mediánértéke 381 700 forintot ért el, 8,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. (A medián keresetnél nagyjából ugyanannyian kapnak többet, mint amennyien kevesebbet.)

Első negyedév
2025. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 680 400 forint, a nettó átlagkereset 467 600 forint volt, a bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A jelenlegi kilátások alapján az idén 3,8 százalékkal növekedhetnek a nettó reálbérek

A múlt év eleje óta folyamatosan lassul a bérdinamika, ebbe a trendbe pedig beleillenek a most megjelent adatok, amelyek szerint a bruttó átlagbérek márciusban 8,5, a nettók pedig 8,4 százalékkal emelkedtek éves szinten – értékelte a friss kereseti statisztikát Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A szakember szerint a fő kérdés, hogy a következő hónapokban folytatódik vagy valahol a jelenlegi szint körül stabilizálódik a bérdinamika. „Ebből a szempontból fontos, hogy egyelőre több szektor gyengén szerepel, ilyen például az ipar. Ezért nagy béremelkedési nyomásra nem számítunk. A mostani kilátások alapján pedig a következő hónapokban 8 százalék körüli lehet az éves növekedés üteme – vélekedett Németh Dávid. – Ennek köszönhetően a nettó átlagbéreknél 8,3–8,4 százalékos éves növekedés várható, 4,5 százalékos éves átlagos infláció mellett. Ennek eredőjeként 3,8 százalék körüli nettó reálbér-növekedéssel számolunk. A GDP-n belül ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztásban továbbra is 4 százalék körüli éves bázisú emelkedésre lehet számítani.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS