Tavaszi adócsomag: széles körű változások több adónemben

2025. 05. 19., 18:10

A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely számos adónemben tartalmaz módosításokat. A legfontosabb változásokat az EY szakértői foglalták össze.

„Az adócsomag egyik célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. – A javaslat több területen is jelentős átalakításokat hoz. A társasági adózás területén például kedvezően változnak egyes adókedvezmények feltételei bővülnek az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei és változik a globális minimumadó egy fontos részletszabályai is. A módosítások többsége már a kihirdetést követően hatályba léphet, ezért különösen fontos, hogy a vállalatok időben megismerjék a tervezetet és megfelelően reagáljanak az őket érintő változásokra.

Az egyes adónemeket érintő jelentős változásokat Dr. Bajusz Dániel és Dr. Rákosa Melinda, az EY adó-és jogi tanácsadással foglalkozó szakértői foglalták össze.


Ágazati és extraprofit adók törvényi szintre emelése
Több, eddig rendeleti szinten szabályozott különadó – például a hitelintézetek, biztosítók, kőolajtermék-előállítok és a kiskereskedelem adóterhei – törvényi szintre kerülnek, így meghosszabbított, esetenként határozatlan idejű alkalmazási időszakkal számolnak. A biztosítók számára például megmarad a pótadó fizetési kötelezettség 2026-ig. A hitelintézetek esetében a 2026. adóévre vonatkozó adóalapot a 2024. adóévi beszámoló adatai alapján kell meghatározni. Az adó mértéke 20 milliárd forint adóalapig 8 százalék, az e feletti összegre pedig 20 százalék.

Új tranzakciós illeték az e-pénzszámlákra
A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjed az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, új kötelezettséget teremtve az érintettek számára.

Társasági adó: új bejelentési lehetőségek és kedvezően változó adókedvezmények
A határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló társaságok 75 napon belül bejelenthetik a korábban szerzett részesedéseiket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és részleges nemteljesítés esetén az adóalap arányosan módosítható lesz. Emellett a K+F tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő.

Áfa- és nyugtaadatszolgáltatás: elhalasztott határidők, bővülő kötelezettségek
Az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei bővülnek 2026. szeptember 1-jétől, és a kötelező nyugtaadatszolgáltatás bevezetését is ugyanerre az időpontra halasztják.

Globális minimumadó és számvitel
A globális minimumadó kapcsán változik a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje, és számviteli előírás jelenik meg a várható kiegészítő adófizetési kötelezettség passzív időbeli elhatárolására. Ez az új szabályozás a nemzetközi megfelelés és átláthatóság irányába tett lépés.

Fenntarthatósági jelentések halasztása
A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják, így a vállalkozásoknak több idejük lesz a felkészülésre.

Személyi jövedelemadó: új családtámogatási kedvezmények
Új kedvezmények lépnek hatályba a 30 év alatti anyák, a két- és háromgyermekes anyák, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők számára. Az érvényesítési sorrend is módosul, igazodva a hatálybalépéshez.

Adóigazgatás: hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén
Ú
j szabályozás vonatkozik a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére. Ilyen esetekben az adóhatóság az ellenőrzési határidőt megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja.

Mivel az adócsomag jelenleg parlamenti vita alatt áll, további módosítások várhatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS