A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely számos adónemben tartalmaz módosításokat. A legfontosabb változásokat az EY szakértői foglalták össze.
„Az adócsomag egyik célja, hogy egyes, eddig kormányrendeletben szabályozott rendelkezéseket törvényi szintre emeljen, valamint igazodjon az uniós elvárásokhoz és a gazdasági környezet változásaihoz – emelte ki Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője. – A javaslat több területen is jelentős átalakításokat hoz. A társasági adózás területén például kedvezően változnak egyes adókedvezmények feltételei bővülnek az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei és változik a globális minimumadó egy fontos részletszabályai is. A módosítások többsége már a kihirdetést követően hatályba léphet, ezért különösen fontos, hogy a vállalatok időben megismerjék a tervezetet és megfelelően reagáljanak az őket érintő változásokra.
Az egyes adónemeket érintő jelentős változásokat Dr. Bajusz Dániel és Dr. Rákosa Melinda, az EY adó-és jogi tanácsadással foglalkozó szakértői foglalták össze.
Ágazati és extraprofit adók törvényi szintre emelése
Több, eddig rendeleti szinten szabályozott különadó – például a hitelintézetek, biztosítók, kőolajtermék-előállítok és a kiskereskedelem adóterhei – törvényi szintre kerülnek, így meghosszabbított, esetenként határozatlan idejű alkalmazási időszakkal számolnak. A biztosítók számára például megmarad a pótadó fizetési kötelezettség 2026-ig. A hitelintézetek esetében a 2026. adóévre vonatkozó adóalapot a 2024. adóévi beszámoló adatai alapján kell meghatározni. Az adó mértéke 20 milliárd forint adóalapig 8 százalék, az e feletti összegre pedig 20 százalék.
Új tranzakciós illeték az e-pénzszámlákra
A pénzügyi tranzakciós illeték kiterjed az elektronikus pénzszámlák terhére végrehajtott műveletekre is, új kötelezettséget teremtve az érintettek számára.
Társasági adó: új bejelentési lehetőségek és kedvezően változó adókedvezmények
A határon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló társaságok 75 napon belül bejelenthetik a korábban szerzett részesedéseiket. A javaslat egyértelműsíti, hogy a leválás kedvezményezett eszközátruházásnak minősül, és részleges nemteljesítés esetén az adóalap arányosan módosítható lesz. Emellett a K+F tevékenység után igénybe vehető adóalap-csökkentés felső határa 150 millió forintra nő.
Áfa- és nyugtaadatszolgáltatás: elhalasztott határidők, bővülő kötelezettségek
Az áfaalanyok adatszolgáltatási kötelezettségei bővülnek 2026. szeptember 1-jétől, és a kötelező nyugtaadatszolgáltatás bevezetését is ugyanerre az időpontra halasztják.
Globális minimumadó és számvitel
A globális minimumadó kapcsán változik a kiegészítő adóalanyiság bejelentésének határideje, és számviteli előírás jelenik meg a várható kiegészítő adófizetési kötelezettség passzív időbeli elhatárolására. Ez az új szabályozás a nemzetközi megfelelés és átláthatóság irányába tett lépés.
Fenntarthatósági jelentések halasztása
A fenntarthatósági jelentéskészítési kötelezettségek hatálybalépését két évvel elhalasztják, így a vállalkozásoknak több idejük lesz a felkészülésre.
Személyi jövedelemadó: új családtámogatási kedvezmények
Új kedvezmények lépnek hatályba a 30 év alatti anyák, a két- és háromgyermekes anyák, valamint a gyermekgondozási ellátásban részesülők számára. Az érvényesítési sorrend is módosul, igazodva a hatálybalépéshez.
Adóigazgatás: hosszabb ellenőrzési határidők láncügyletek esetén
Új szabályozás vonatkozik a több adózót érintő láncügyletek ellenőrzésének határidejére. Ilyen esetekben az adóhatóság az ellenőrzési határidőt megbízható adózóknál 365 napra, de egyes esetekben akár 540 napra is, míg más adózóknál eleve 540 napra hosszabbíthatja.
Mivel az adócsomag jelenleg parlamenti vita alatt áll, további módosítások várhatók.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.