EY-felmérés: így készülnek a magyar vállalatok az ESG-kötelezettségekre

2025. 05. 12., 15:10

A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.

Az Európai Tanács 2025. április 14-én végső jóváhagyását adta az EU Omnibus jogalkotási csomag részét képező úgynevezett Stop-the-Clock (STC) irányelvre, amely átmeneti haladékot biztosít a vállalatok számára a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésében. A döntés értelmében a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) alkalmazása későbbre tolódik, így a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a kötelezettség kezdete 2026 helyett 2028-ra módosul, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében pedig az eredetileg 2027-re tervezett alkalmazás 2029-re kerül át. A CSRD célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükről.

„Az Omnibus Stop-the-clock irányelv elfogadásával időt nyernek a vállalatok az átgondolt, hatékonyan megtervezett fenntarthatósági jelentéskészítésre. Egyszerűsödnek a jelentési kötelezettségek, ezzel csökkenhetnek a vállalkozások adminisztratív terhei, és várhatóan nő a beruházási hajlandóság. Visszakerülhet a fókusz a fenntarthatósági gyakorlatokra, amelyek innovatív megoldásokat és versenyelőnyt teremtenek a cégek számára” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.

A határidők kitolásával az érintett hazai vállalatok is levegőhöz jutnak. Az EY felmérésében részt vett közel 50 vállalati vezető majdnem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel. A válaszadók közel negyede készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről.

A válaszadók többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. Tízből négyen nem terveznek jelentést beadni, és mindössze a résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a KKV-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

Az ESG folyamatok erősítése érdekében a következő egy évben a cégek leginkább adatokat gyűjtenek, a szervezeten belül meghatározzák a területet érintő felelősségeket és célokat, fenntarthatósági stratégiát fogalmaznak meg, illetve felmérik a vállalati karbonlábnyomukat.  

Az STC irányelv értelmében a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) nemzeti jogba történő átültetése, valamint a legnagyobb vállalatokat érintő kötelezettségek alkalmazása az eddig tervezett 2026 helyett 2027-től lépnek életbe. A CSDDD azt írja elő, hogy a nagyvállalatok felelősséget vállaljanak teljes ellátási láncuk működéséért, különös tekintettel az emberi jogok és a környezet védelmére. 

A hatályba lépett jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 03. 05., 18:10
A további növekedéshez szemléletváltásra van szükség – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján Nagy Elek, a szervezet elnöke. Az eseményen felszólaló Varga Mihály jegybankelnök a stabilitás jelentőségét hangsúlyozta, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a versenyképesség három fő pillérét azonosította, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a „hadigazdaság” elkerülését jelölte meg fő célként.
2026-03-06 15:10:00
A kormány a kedvezményes hitel és a vissza nem térítendő támogatás előnyeit ötvözve „5+5” konstrukcióval biztosít új lehetőséget növekedésre és fejlődésre az éttermek számára, az új, kombinált finanszírozás március 23-tól válik elérhetővé – jelentették be a Kisfaludy Turisztikai Hitelközpont és a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program közös sajtótájékoztatóján.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 02. 22., 22:20
epizód: 2026 / 4   |   hossz: 24:39
A Valentin-nap hétvégéjén a kétfős belföldi foglalásoknál Budapest, Eger és Hajdúszoboszló vitte a prímet a Szállás.hu adatai szerint, de általában véve Észak-Magyarország a legnépszerűbb régió itthon. A párok többsége ilyenkor két éjszakára, négycsillagos hotelbe, jellemzően félpanzióval foglal – és nem is véletlenül. Kelemen Lili, a portál PR-szakértője elárulta, hogy a felméréseik szerint a vendégek az év ezen időszakában a fürdőlátogatástól és a wellnessélménytől várják a kikapcsolódást, ám sokat nyomnak a latba a foglalások során az olyan programok is, mint a Visegrádi Fellegvár, a Festetics-kastély vagy a mohácsi busójárás. De mire költünk a legszívesebben, milyen kedvezményekre vágyunk, és hogyan teljesítik a kívánságainkat a hazai szálláshelyek az év egyes időszakaiban? Részletek ebben az epizódban.
A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS