EY-felmérés: így készülnek a magyar vállalatok az ESG-kötelezettségekre

2025. 05. 12., 15:10

A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.

Az Európai Tanács 2025. április 14-én végső jóváhagyását adta az EU Omnibus jogalkotási csomag részét képező úgynevezett Stop-the-Clock (STC) irányelvre, amely átmeneti haladékot biztosít a vállalatok számára a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésében. A döntés értelmében a vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) alkalmazása későbbre tolódik, így a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a kötelezettség kezdete 2026 helyett 2028-ra módosul, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k) esetében pedig az eredetileg 2027-re tervezett alkalmazás 2029-re kerül át. A CSRD célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükről.

„Az Omnibus Stop-the-clock irányelv elfogadásával időt nyernek a vállalatok az átgondolt, hatékonyan megtervezett fenntarthatósági jelentéskészítésre. Egyszerűsödnek a jelentési kötelezettségek, ezzel csökkenhetnek a vállalkozások adminisztratív terhei, és várhatóan nő a beruházási hajlandóság. Visszakerülhet a fókusz a fenntarthatósági gyakorlatokra, amelyek innovatív megoldásokat és versenyelőnyt teremtenek a cégek számára” – emelte ki Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági partnere.

A határidők kitolásával az érintett hazai vállalatok is levegőhöz jutnak. Az EY felmérésében részt vett közel 50 vállalati vezető majdnem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel. A válaszadók közel negyede készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről.

A válaszadók többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. Tízből négyen nem terveznek jelentést beadni, és mindössze a résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a KKV-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

Az ESG folyamatok erősítése érdekében a következő egy évben a cégek leginkább adatokat gyűjtenek, a szervezeten belül meghatározzák a területet érintő felelősségeket és célokat, fenntarthatósági stratégiát fogalmaznak meg, illetve felmérik a vállalati karbonlábnyomukat.  

Az STC irányelv értelmében a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) nemzeti jogba történő átültetése, valamint a legnagyobb vállalatokat érintő kötelezettségek alkalmazása az eddig tervezett 2026 helyett 2027-től lépnek életbe. A CSDDD azt írja elő, hogy a nagyvállalatok felelősséget vállaljanak teljes ellátási láncuk működéséért, különös tekintettel az emberi jogok és a környezet védelmére. 

A hatályba lépett jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.
2025-06-13 12:05:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS