Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
Ha cselekvőképtelen a munkavállaló
A jogi értelemben vett cselekvőképtelenség több okból is fennállhat. Életkorából kifolyólag cselekvőképtelennek minősül a 14. életévét be nem töltött személy. Korlátozottan cselekvőképes a 14 évesnél idősebb, de 18. életévét még be nem töltött személy.
A Munka Törvénykönyve általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte. Tehát a törvény lehetővé teszi, hogy korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkát vállaljon.
Az iskolai szünet alatt munkát vállalhat az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a törvény a 15. életévét be nem töltött kiskorú számára is lehetővé teszi a munkaviszony létesítését. Erről a gyámhatóság részére előzetesen kötelező bejelentést tenni. Tehát szűkebb körben még a cselekvőképtelen, 14 évesnél fiatalabb kiskorú is létesíthet munkaviszonyt.
Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség nagykorú személyek esetén is fennállhat, amennyiben a bíróság az érintettet cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezi. Előfordulhat, hogy a bíróság úgy helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a nagykorú személyt, hogy a korlátozás kiterjed a szerződéskötésre, munkaviszony létesítésére is.
Ha a munkavállaló cselekvőképtelen (akár életkora, akár gondnokság alá helyezés miatt), akkor munkaviszonyt önállóan nem tud létesíteni. Ekkor nevében a munkaszerződést a törvényes képviselője írja alá (pl. szülők, gondnok). Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló esetén a munkavállaló is aláírhatja a munkaszerződést, de a munkaszerződés érvényességéhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
Munkaköri szabályok, ha cselekvőképtelen a munkavállaló
A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Ugyanez érvényes a cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállalóra is, ha a korlátozás a munkaviszonnyal összefüggő ügyeket is érinti.
Annak eldöntése, hogy a munkavállaló képes-e a munkakörének tartós és folyamatos ellátásra nem a munkáltató megítélésén múlik. Ahogy minden munkavállaló esetén, úgy a cselekvőképtelen munkavállalónál is a munkába állást megelőzően munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni. Ennek során a foglalkozás egészségügyi vizsgálatot végző orvos méri fel a munkavállaló alkalmasságát. Ebben az esetben az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. Amennyiben a munkavállaló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor a munkáltató köteles az orvost részletesen tájékoztatni a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokról, a munkakör jellegéről, a munkafeltételekről és az esetleges kockázatokról.
A törvény a munkakör kapcsán előírja azt is, hogy cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes) munkavállalók esetén a munkakört az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. Az általános szabályok nem határozzák meg, hogy a felek milyen módon határozzák meg a munkakört a munkaszerződésben. Ezért alapesetben általában a munkakört összefoglaló módon, a munkakör nevének, a foglalkozásnak a megjelölésével határozzák meg. Azonban a munkavállalók e speciális csoportja esetén ez nem elfogadható. Ekkor a munkavállaló védelme érdekében a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkakörbe tartozó feladatok részletes leírását is. Ez egyben azzal a következménnyel is jár, hogy a munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja egyoldalúan. Ilyen esetben a munkakör módosításához a munkavállaló (képviselője) beleegyezése is szükséges.
Felügyelet, ellenőrzés
A munkáltatónak minden munkaviszony esetén kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtése és biztosítása. A munkavédelmi szabályok előírják a munkavállalók ellenőrzését, felügyeletét és a munkavégzés irányítását.
A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalók esetén a törvény külön előírja, hogy a munkavégzést folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalók védelme érdekében tehát ebben az esetben szigorúbb, folyamatos felügyeletet írnak elő a munkáltató részére. A felügyelet megvalósításának módját a munkáltatóra bízza a jogszabály. A törvényi előírásból következően nem jöhet szóba a munkavállaló olyan munkakörben való alkalmazása, ahol teljesen önállóan, felügyelet nélkül kell dolgoznia.
A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy e munkavállalókra a fiatal munkavállalókat illető kedvezőbb szabályok (pl. munkaidő beosztás, pótszabadság, napi munkaidő) akkor is vonatkoznak, ha 18. életévüket már betöltötték.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Elektromos teherautók gyártásával és újabb kutatás-fejlesztési projekttel szélesíti magyarországi tevékenységi körét a BYD a komáromi üzemének nagyszabású bővítésével.
Az amerikai kormányzat feloldotta a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos szankciókat – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.