Cselekvőképtelen a munkavállaló? – Ezt mindenképp tudni kell

2025. 05. 20., 16:10

Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.

Ha cselekvőképtelen a munkavállaló

A jogi értelemben vett cselekvőképtelenség több okból is fennállhat. Életkorából kifolyólag cselekvőképtelennek minősül a 14. életévét be nem töltött személy. Korlátozottan cselekvőképes a 14 évesnél idősebb, de 18. életévét még be nem töltött személy.

A Munka Törvénykönyve általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte. Tehát a törvény lehetővé teszi, hogy korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkát vállaljon.

Az iskolai szünet alatt munkát vállalhat az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a törvény a 15. életévét be nem töltött kiskorú számára is lehetővé teszi a munkaviszony létesítését. Erről a gyámhatóság részére előzetesen kötelező bejelentést tenni. Tehát szűkebb körben még a cselekvőképtelen, 14 évesnél fiatalabb kiskorú is létesíthet munkaviszonyt.

Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség nagykorú személyek esetén is fennállhat, amennyiben a bíróság az érintettet cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezi. Előfordulhat, hogy a bíróság úgy helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a nagykorú személyt, hogy a korlátozás kiterjed a szerződéskötésre, munkaviszony létesítésére is.

Ha a munkavállaló cselekvőképtelen (akár életkora, akár gondnokság alá helyezés miatt), akkor munkaviszonyt önállóan nem tud létesíteni. Ekkor nevében a munkaszerződést a törvényes képviselője írja alá (pl. szülők, gondnok). Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló esetén a munkavállaló is aláírhatja a munkaszerződést, de a munkaszerződés érvényességéhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.

Munkaköri szabályok, ha cselekvőképtelen a munkavállaló

A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Ugyanez érvényes a cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállalóra is, ha a korlátozás a munkaviszonnyal összefüggő ügyeket is érinti.

Annak eldöntése, hogy a munkavállaló képes-e a munkakörének tartós és folyamatos ellátásra nem a munkáltató megítélésén múlik. Ahogy minden munkavállaló esetén, úgy a cselekvőképtelen munkavállalónál is a munkába állást megelőzően munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni. Ennek során a foglalkozás egészségügyi vizsgálatot végző orvos méri fel a munkavállaló alkalmasságát. Ebben az esetben az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. Amennyiben a munkavállaló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor a munkáltató köteles az orvost részletesen tájékoztatni a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokról, a munkakör jellegéről, a munkafeltételekről és az esetleges kockázatokról.

A törvény a munkakör kapcsán előírja azt is, hogy cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes) munkavállalók esetén a munkakört az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. Az általános szabályok nem határozzák meg, hogy a felek milyen módon határozzák meg a munkakört a munkaszerződésben. Ezért alapesetben általában a munkakört összefoglaló módon, a munkakör nevének, a foglalkozásnak a megjelölésével határozzák meg. Azonban a munkavállalók e speciális csoportja esetén ez nem elfogadható. Ekkor a munkavállaló védelme érdekében a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkakörbe tartozó feladatok részletes leírását is. Ez egyben azzal a következménnyel is jár, hogy a munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja egyoldalúan. Ilyen esetben a munkakör módosításához a munkavállaló (képviselője) beleegyezése is szükséges.

Felügyelet, ellenőrzés

A munkáltatónak minden munkaviszony esetén kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtése és biztosítása. A munkavédelmi szabályok előírják a munkavállalók ellenőrzését, felügyeletét és a munkavégzés irányítását.

A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalók esetén a törvény külön előírja, hogy a munkavégzést folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalók védelme érdekében tehát ebben az esetben szigorúbb, folyamatos felügyeletet írnak elő a munkáltató részére. A felügyelet megvalósításának módját a munkáltatóra bízza a jogszabály. A törvényi előírásból következően nem jöhet szóba a munkavállaló olyan munkakörben való alkalmazása, ahol teljesen önállóan, felügyelet nélkül kell dolgoznia.

A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy e munkavállalókra a fiatal munkavállalókat illető kedvezőbb szabályok (pl. munkaidő beosztás, pótszabadság, napi munkaidő) akkor is vonatkoznak, ha 18. életévüket már betöltötték.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS