Munkaviszonyt nem csak cselekvőképes munkavállaló létesíthet. A törvény nem zárja el a munkaviszonytól a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen munkavállalókat sem. Mit kell tudni, ha cselekvőképtelen a munkavállaló? – teszi fel és válaszolja meg a kérdést dr. Szabó Gergely ügyvéd.
Ha cselekvőképtelen a munkavállaló
A jogi értelemben vett cselekvőképtelenség több okból is fennállhat. Életkorából kifolyólag cselekvőképtelennek minősül a 14. életévét be nem töltött személy. Korlátozottan cselekvőképes a 14 évesnél idősebb, de 18. életévét még be nem töltött személy.
A Munka Törvénykönyve általános szabálya szerint munkaviszonyt az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte. Tehát a törvény lehetővé teszi, hogy korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkát vállaljon.
Az iskolai szünet alatt munkát vállalhat az a 15. életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Külön jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a törvény a 15. életévét be nem töltött kiskorú számára is lehetővé teszi a munkaviszony létesítését. Erről a gyámhatóság részére előzetesen kötelező bejelentést tenni. Tehát szűkebb körben még a cselekvőképtelen, 14 évesnél fiatalabb kiskorú is létesíthet munkaviszonyt.
Cselekvőképtelenség vagy korlátozott cselekvőképesség nagykorú személyek esetén is fennállhat, amennyiben a bíróság az érintettet cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezi. Előfordulhat, hogy a bíróság úgy helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a nagykorú személyt, hogy a korlátozás kiterjed a szerződéskötésre, munkaviszony létesítésére is.
Ha a munkavállaló cselekvőképtelen (akár életkora, akár gondnokság alá helyezés miatt), akkor munkaviszonyt önállóan nem tud létesíteni. Ekkor nevében a munkaszerződést a törvényes képviselője írja alá (pl. szülők, gondnok). Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló esetén a munkavállaló is aláírhatja a munkaszerződést, de a munkaszerződés érvényességéhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.
Munkaköri szabályok, ha cselekvőképtelen a munkavállaló
A Munka Törvénykönyve kifejezetten előírja, hogy cselekvőképtelen munkavállaló csak olyan munkakörre létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni. Ugyanez érvényes a cselekvőképességében részlegesen korlátozott munkavállalóra is, ha a korlátozás a munkaviszonnyal összefüggő ügyeket is érinti.
Annak eldöntése, hogy a munkavállaló képes-e a munkakörének tartós és folyamatos ellátásra nem a munkáltató megítélésén múlik. Ahogy minden munkavállaló esetén, úgy a cselekvőképtelen munkavállalónál is a munkába állást megelőzően munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végeztetni. Ennek során a foglalkozás egészségügyi vizsgálatot végző orvos méri fel a munkavállaló alkalmasságát. Ebben az esetben az egészségügyi alkalmassági vizsgálat kiterjed a részletes munkaköri feladatok ellátására. Amennyiben a munkavállaló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor a munkáltató köteles az orvost részletesen tájékoztatni a munkavállaló munkakörébe tartozó feladatokról, a munkakör jellegéről, a munkafeltételekről és az esetleges kockázatokról.
A törvény a munkakör kapcsán előírja azt is, hogy cselekvőképtelen (vagy korlátozottan cselekvőképes) munkavállalók esetén a munkakört az ahhoz tartozó feladatok részletes leírásával kell meghatározni. Az általános szabályok nem határozzák meg, hogy a felek milyen módon határozzák meg a munkakört a munkaszerződésben. Ezért alapesetben általában a munkakört összefoglaló módon, a munkakör nevének, a foglalkozásnak a megjelölésével határozzák meg. Azonban a munkavállalók e speciális csoportja esetén ez nem elfogadható. Ekkor a munkavállaló védelme érdekében a munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkakörbe tartozó feladatok részletes leírását is. Ez egyben azzal a következménnyel is jár, hogy a munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja egyoldalúan. Ilyen esetben a munkakör módosításához a munkavállaló (képviselője) beleegyezése is szükséges.
Felügyelet, ellenőrzés
A munkáltatónak minden munkaviszony esetén kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtése és biztosítása. A munkavédelmi szabályok előírják a munkavállalók ellenőrzését, felügyeletét és a munkavégzés irányítását.
A cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalók esetén a törvény külön előírja, hogy a munkavégzést folyamatosan és oly módon kell felügyelni, hogy az az egészséges és biztonságos munkafeltételek megtartását biztosítsa. A munkavállalók védelme érdekében tehát ebben az esetben szigorúbb, folyamatos felügyeletet írnak elő a munkáltató részére. A felügyelet megvalósításának módját a munkáltatóra bízza a jogszabály. A törvényi előírásból következően nem jöhet szóba a munkavállaló olyan munkakörben való alkalmazása, ahol teljesen önállóan, felügyelet nélkül kell dolgoznia.
A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggésben korlátozott cselekvőképességű munkavállalókra a fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy e munkavállalókra a fiatal munkavállalókat illető kedvezőbb szabályok (pl. munkaidő beosztás, pótszabadság, napi munkaidő) akkor is vonatkoznak, ha 18. életévüket már betöltötték.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.