Mikor tagadható meg a tanúvallomás a bíróságon?

A tanúvallomás

A polgári perben a bizonyítás egyik leggyakrabban alkalmazott módja a tanúbizonyítás. Tanúként rendszerint olyan személyt hallgat meg a bíróság, akinek tudomása van vagy lehet a perben bizonyítandó tényekről; a per szempontjából lényeges információkkal, adatokkal, okiratokkal tud szolgálni.

A tanú meghallgatására főszabály szerint a peres felek valamelyikének indítványa alapján kerül sor. A bíróság hivatalból csak kivételes esetben rendelhet el bizonyítást. A tanút a bíróság a meghallgatása céljából rendszerint megidézi a tárgyalásra. Bizonyos esetekben sor kerülhet távmeghallgatásra is, a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító elektronikus eszköz útján.

A tanú kötelezettsége

A tanú köteles az idézésre megjelenni és vallomást tenni, a bíróság és a felek kérdéseire válaszolni. A tanú köteles arra is, hogy a bíróság felhívására a birtokában lévő feljegyzést, okiratot, a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait megtekintés érdekében bemutassa, kivéve, ha azt perben nem álló harmadik személy nevében tartja birtokában.

Az idézésre való megjelenés és a vallomástétel nem attól függ, hogy a tanúnak van-e kedve vagy ideje a tárgyaláson való részvételre. A meg nem jelenő vagy nem együttműködő tanúval szemben a bíróság kényszerítő eszközöket is alkalmazhat. Például a tanút bírságolhatja vagy elővezetését is elrendelheti. A tanút a munkáltatója köteles a bírósági idézésre elengedni a munkából. A törvény szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól bíróság vagy hatóság felhívására, az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra.

A vallomástétel kizártsága

A törvény meghatároz olyan eseteket, amikor a bíróság nem mérlegelheti, hogy a tanú meghallgatható-e.
– Tanúként nem hallgatható meg, aki védőként járt el, olyan kérdésről, amiről védőként szerzett tudomást. Az ügyvéd által védőként megismert ügyvédi titokra vonatkozóan a vallomástételi tilalom alól felmentés sem adható. Kivételt képez, hogy az ügyvéd nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja. Amennyiben az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekményről van szó, akkor ehhez az ügyfele hozzájárulása is szükséges.
– Ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki tanúként az érintett olyan kérdésről sem, amely minősített adatnak minősül. Minősített adatok az olyan adatok, amelyek nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítésre jogosult szerv meghatározott közérdek védelmében korlátozza. Ilyen például Magyarország honvédelmi tevékenysége, szuverenitása, alkotmányos rendje. A nemzeti minősített adatokon kívül minősített adatok lehetnek külföldi minősített adatok is.
– Ha a tanúval kapcsolatban a meghallgatást kizáró ok áll fenn, akkor erről a tanú a meghallgatás napját megelőzően is tájékoztathatja a bíróságot. A bejelentésben a megtagadás okát is meg kell jelölni és valószínűsíteni kell. Ennek hiányában a bíróság arra vonatkozóan is meghallgathatja, hogy mi a megtagadás oka és annak fennállása valószínűsíthető-e.

Abban az esetben, ha a bíróság annak ellenére hallgatta meg a tanút, hogy a törvény kizárta a meghallgatását, akkor a tanúvallomást nem veheti figyelembe a bizonyítékok értékelésénél.

A tanúvallomás megtagadása

Vannak olyan törvényben meghatározott esetek, amikor a tanú dönthet arról, hogy hogy él-e a mentességi jogával és megtagadja-e a vallomástételt. A tanúvallomást megtagadhatja:
– a felek bármelyikének hozzátartozója,
– az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.

A fenti okokból sem tagadható meg a vallomástétel, ha a tanú a kérdéses jogviszonyban a peres felek valamelyikének jogelődje. Úgyszintén nem tagadható meg a vallomástétel, ha a kérdés olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú, mint valamelyik fél képviselője vagy mint ügyleti tanú maga is közreműködött, vagy valamelyik fél a tanúnak képviselője volt. Ügyleti tanú például egy végrendelet érvényességét érintő perben a végrendeleti tanú.

Az előbbi két okból a tanú nem tagadhatja meg a vallomástételt akkor sem, ha a kérdés a tanú családtagjának származására, házasságára, életben létére, halálára, kiskorú családtagját érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, harmadik személynél történő elhelyezésére, kiadására vagy családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

A fentieken túl a tanúvallomást megtagadhatja az is:
– aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg (kivétel ez alól, ha az érdekelt e kötelessége alól felmentette);
– az üzleti titok megtartására köteles személy az olyan kérdésben, amely tekintetében a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg (kivéve, ha a tanúvallomással érintett adatok a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségére vonatkozó törvény rendelkezései alapján nem minősülnek üzleti titoknak, vagy ha a per tárgyát annak eldöntése képezi, hogy az érintett adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e);
– a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő;
– a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben.

Titoktartásra kötelezettek tanúvallomása

Számos olyan hivatás létezik, amelynek gyakorlóját titoktartási kötelezettség terheli. Ilyen például az ügyvédi, közjegyzői, orvosi hivatás, az egészségügyi dolgozói munkaviszony, a papi, lelkészi hivatás. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény kötelezővé teszi az ügyvéd számára, hogy az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban megtagadja, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott. Tehát az ügyvéd a törvény szerint nem mérlegelheti a vallomástétel megtagadását. A védőként megismert ügyvédi titokra vonatkozóan pedig a vallomástétel kizártsága érvényesül.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda