Randstad Award: a Deutsche Telekom IT Solutions a legvonzóbb hazai munkaadó

2025 legvonzóbb munkáltatói

2025. május 8-án ünnepélyes keretek között hirdették ki a Randstad Award hazai győzteseit. A Deutsche Telekom IT Solutions lett a legvonzóbb munkaadó, míg a dobogó második fokán a LEGO, a harmadikon pedig az Audi szerepel. Saját szektorában különdíjat érdemelt ki a Media Markt, az UNION, a MOL, a Richter Gedeon, a Budapest Marriott Hotel, a Coca-Cola, a Budapest Airport Zrt., a Magyar Telekom, a Kühne+Nagel, a Market és az Air France-KLM. A legismertebb munkaadó a Lidl lett.

A kutatás legfontosabb megállapításai

– Az IT és az üzleti szolgáltató szektor szereplői – számítanak a legvonzóbb munkáltatóknak, népszerűségük évek óta töretlen.
– Továbbra is a kínált fizetés és juttatások jelentik a fő hajtóerőt, azonban a munkahely biztonságának szerepe jelentősen nőtt, megelőzi a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát is.
– A munkavállalóknak csupán 43 százaléka értékeli pozitívan jelenlegi munkaadóját a fizetés tekintetében.
– A kutatást megelőző hat hónapban 17 százalék váltott munkahelyet, illetve csaknem minden harmadik munkavállaló szívesebben dolgozna valahol máshol – munkavállalók több mint felét az elégtelen kompenzáció késztetné távozásra.
– A motiváció csökkenésének az elégtelen léptékű bérfejlesztés, a munka elismerésének hiánya, valamint a túlzott munkaterhelés a legfőbb oka.
– Bár a mesterséges intelligencia (AI) terjedése látványos, az emberek fele ki sem próbálta.
– A tavalyiról felére, 17 százalékra csökkent azon dolgozók aránya, akik részben otthonról tudnak dolgozni – ez a jelenség pedig a reálbérek csökkenése mellett a munkaerőpiac egyik központi feszültségforrása lehet.

A gazdasági kihívások a munkáltatói márkaépítésre is hatással vannak

A REBR eredményei rámutatnak, hogy a gazdasági kihívások szinte valamennyi szektorban hatással voltak a munkáltatói márkaépítésre, hiszen a telekommunikációs és a pénzügyi szektort leszámítva egyik ágazat sem tudta növelni a vonzerejét.

Mindezek mellett 2025-ben is az IT és az üzleti szolgáltató szektor szereplői számítanak a legvonzóbb munkáltatóknak, népszerűségük évek óta töretlen. A legismertebb munkáltatóknak és valószínűleg a legismertebb fogyasztói márkáknak a telekommunikációs cégek számítanak – akik most már a vonzerő tekintetében is előkelő helyen szerepelnek, hiszen az előző évi teljesítményükhöz képest jelentős javulást értek el, és feljöttek a harmadik helyre. Ismertség szempontjából a másodikak, vonzerő szempontjából viszont változatlanul enyhén átlag alattiak a kiskereskedelmi márkák. A legismertebbek közé tartoznak továbbá a pénzügyi és az energetikai szektorok szereplői is, azonban ők vonzerő szempontjából még jelentős fejlődési lehetőség előtt állnak.

Egyre fontosabb a munkahely biztonsága

A munkáltatói értékígéretek sorrendje szempontjából drámai változást nem látunk, de a gazdasági környezet sajátosságait, valamint a munkaerőpiac dinamikáját minden évben jól érzékelteti egy-egy hajtóerő fontosságának változása.

A Randstad felmérésében résztvevők továbbra is elsősorban a kínált fizetés és juttatások, a várható munkahelyi atmoszféra és a cégek pénzügyi stabilitása alapján választanak munkáltatót. A fizetés és a juttatások, a kellemes munkakörnyezet, az állás biztonsága, valamint a munkáltató gazdasági stabilitása egyébként sokkal fontosabb a magyaroknak, mint az európai átlagnak, ami arra enged következtetni, hogy hazánkban továbbra sem magától értetődően adottak. Ugyanakkor látható az is, hogy a magyar munkavállalók együtt rezdülnek az itthoni gazdasági, munkaerőpiaci realitásokkal: így a munkahely biztonságának szerepe tavalyhoz képest jelentősen nőtt, megelőzi a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát is.

Míg az öt legfontosabb mozgatórugó a generációk között változatlan, fontosságuk változó. A Z- generáció számára a vonzó fizetés és juttatások kevésbé fontosak, mint a többi generáció számára – pozitívabban is értékelik a jelenlegi munkáltatójukat a fizetés tekintetében –, számukra a kellemes munkahelyi légkör a legfontosabb, ami megelőzi a fizetést. Ezzel szemben a „Baby boomer”-generáció (az 1946–1964 között születettek) nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkahely biztonságára, mint a fizetésre.

Szektorális különbségek

Míg az „operational” (fizikai) és a „professional” (szellemi) munkakörökben dolgozók ugyanazokat a tényezőket tartják fontosnak, addig a „digital” (IT) munkavállalói csoport ideális munkáltató felé irányuló preferenciái jelentősen eltérnek.

Mindenkinél első helyen szerepel a versenyképes fizetés, de az egyébként sem rosszul fizetett IT-s munkavállalók számára a többiekhez képest is sokkal fontosabb. Emellett náluk a munka-magánélet egyensúlya is kiemelt helyen szerepel, megelőzve olyan szempontokat, mint az állások biztonsága vagy a cég pénzügyi stabilitása, amelyeket a fizikai és szellemi munkavállalói csoportok egyaránt előrébb rangsorolnak.

A digitális tehetségek vonzásához és megtartásához tehát a vállalatoknak személyre szabott stratégiát kell alkalmazniuk.

Stabil reputációs hézag

A munkavállalók általános elvárásai és a munkáltatóknál tapasztalt értékek közötti hézag – reálisabban megfogalmazva szakadék – nem látszik csökkenni.

A munkavállalók továbbra is elsősorban a kényelmesen megközelíthető lokáció, valamint az állásuk biztonsága és a cég pénzügyi stabilitása miatt kedvelik a munkahelyüket; a cég hírnevét, a kínált fizetést és juttatásokat vagy a karrierlehetőségeket kevésbé értékelik, nem tartják a jelenlegi munkáltatójuk legfőbb értékeinek.

A Randstad Employer Brand kutatásában résztvevők szerint az ideális munkáltató elsősorban vonzó fizetést és juttatásokat kínál, kellemes munkahelyi környezetet biztosít, továbbá pénzügyileg stabil, ahol garantált az állás biztonsága, és adott a munka-magánélet egyensúlya is.

Hazánkban egyébként a munkavállalóknak csupán 43 százaléka értékeli pozitívan jelenlegi munkaadóját a vonzó fizetés miatt. A tavalyi évhez képest egy hellyel visszaesett a munkaadói értékelési rangsorban, ami rávilágít a jelenlegi elégedettség és a jövőbeli elvárások közötti növekvő szakadékra.

Csaknem minden harmadik munkavállaló váltana

Az ideális munkaadó és a realitás közötti szakadék felmondásokhoz vezethet.

A kutatást megelőző hat hónapban az emberek 17 százaléka váltott munkahelyet. Ez az érték két százalékponttal magasabb, mint az előző évben, de nem éri el a 2020-as „great enlightenment” 20 százalék fölötti eredményét. Az idei év első felében a váltást tervezők aránya is nőtt valamelyest, csaknem minden harmadik munkavállaló szívesebben dolgozna valahol máshol.

„Az év elején publikált HR Trends Survey eredményei alapján úgy látjuk, hogy a nagyobb váltási hajlandóság a legtöbb szektor tekintetében összefüggésben lehet a vártnál alacsonyabb, az elmúlt évek inflációját kompenzálni továbbra sem tudó fizetésemelésekkel” – helyezi kontextusba az eredményt Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője, aki szerint azonban a bérnyomás ellenére is lényeges, hogy ne csak a fizetés legyen a munkáltatói márkaépítés alapja, hanem komplex értékcsomagban gondolkodjanak a vállalatok.

A fluktuáció és a váltási szándék eltérő mértékű a különböző munkavállalói csoportokban. A REBR kutatást megelőző fél évben a kékgalléros és az IT-s munkavállalók elvándorlása volt a legnagyobb: 20-20 százalékuk nézett új munkáltató után. A piac dinamikája azonban gyorsan változik, ugyanis az idei év első felében a kékgallérosok mellett leginkább a nem IT-s fehérgallérosok terveznek mozgolódni, 26 százalékuk ugyanis nem elégedett a jelenlegi munkáltatójával.

A munkavállalók több mint felét az elégtelen kompenzáció késztetné távozásra. A kompenzációval kapcsolatos aggodalmak különösen az X-generáció körében hangsúlyosak, 58 százalékuk az alacsony fizetést nevezte meg a távozás fő okaként, míg a Z-generációnak csak 37 százaléka. A munkavállalói csoportokat tekintve a digitális területen dolgozóknál a legmagasabb az arány, 61 százalékuk a nem megfelelő kompenzációt nevezte meg elsődleges okként a felmondásra. Ez a csoport hajlamosabb is elfogadni a vonzó állásajánlatokat, ami magyarázatot adhat a munkahelyváltás impulzívabb jellegére.

Mi áll a motiváció hiánya mögött és mivel lehet növelni az elköteleződést?

A Randstad azt is felmérte a legújabb kutatásában, hogy a munkavállalók mennyire motiváltak a jelenlegi munkahelyükön, és hogy mi áll a csökkenő vagy a növekvő motiváció mögött.

A motiváció csökkenéséről beszámolók szerint ez az elégtelen léptékű bérfejlesztés, a munkájuk elismerésének hiánya, valamint a túlzott munkaterhelés miatt van – ami aláhúzza a funkcionális szempontok fontosságát az általános munkavállalói élményben.

Ha a különböző munkavállalói csoportokat vizsgáljuk, akkor a fehérgallérosoknál a fizetés hat legnagyobb arányban negatívan az elköteleződésre; a kékgallérosoknál a túlzott munkateher emelkedik ki a többi csoporthoz képest; az IT-soknál pedig a vezetők homályosan megfogalmazott vagy irreális elvárásai, valamint a céges kultúra járul hozzá nagy arányban a csökkenő motivációhoz.

Akiknek nőtt a motivációja az elmúlt egy évben, azt elsősorban érzelmi tényezőknek, a munkájuk munkáltató általi elismerésének, a munka-magánélet egyensúly biztosításának, valamint a támogató vezetőnek és csapatnak tulajdonítják.

„A munkavállalói elköteleződés építésének, a materiális mellett az érzelmi dimenziók fejlesztésének fontosságát támasztják alá a dolgozói motivációval kapcsolatos adatok. Főként abban a gazdasági helyzetben, ahol nincs lehetőség a dinamikus bérfejlesztésre, még lényegesebb a motivációs szint megtartását minden lehetséges eszközzel támogatni” – mutat rá Baja Sándor.

AI – Van, ahol „must have”, van, ahol ki sem próbálják

Bár a mesterséges intelligencia (AI) megoldások terjedése látványos, az emberek fele ki sem próbálta őket: 10 százalék mindössze egyszer kísérletezett a mesterséges intelligenciával, nagyjából minden negyedik munkavállaló alkalmanként, minden nyolcadik pedig rendszeresen alkalmazza – a rendszeres használók harmada napi szinten. A technológia úttörői természetesen az IT-sok, meglepő ugyanakkor, hogy a fehérgalléros szellemi dolgozók alig használják nagyobb mértékben, mint a fizikaiak. A mesterséges intelligencia használata a Z-generáció körében jelentősen magasabb, 18 százalékos, és ez az arány az életkor előrehaladtával csökken.

A mesterséges intelligencia terjedése miatt az állásuk elvesztésétől félő munkavállalók aránya egy év alatt 5 százalékról 7 százalékra nőtt, és kicsivel magasabb azok aránya is, akiknek a munkájára már hatással van a technológia. Noha a legtöbben még mindig semleges vagy pozitív változást várnak az AI-tól, közel harmadával nőtt azok aránya, akik számára a mesterséges intelligencia negatív hatást gyakorol munkavállalási szempontból.

A munkavállalói csoportokat tekintve az állásuk AI miatti elvesztésétől a legnagyobb százalékában az IT-sok tartanak (igaz, kevesebb, mint tizedük érzi valós fenyegetésnek), hiszen ők azok, akiknek a munkájára elenyésző kivételtől eltekintve már most is hatással van a mesterséges intelligencia. A válaszadók munkáltatójának szektora szerint az ügyfélszolgálatoknál, a kutató-elemző cégeknél és az adminisztratív szektorban dolgozók tartanak leginkább állásuk megszűnésétől.

Home office és távmunka: folyamatos csökkenés

A tavalyi 24 százalékról 17 százalékra csökkent azon dolgozók aránya, akik részben otthonról tudnak dolgozni. Ez a jelenség pedig a reálbérek csökkenése mellett a munkaerőpiac egyik központi feszültségforrása lehet, ugyanis munkavállalók legalább részleges távmunkára vonatkozó alapvető elvárása egy cseppet sem csökkent.

Munkavállalói csoportonként itt is hatalmasak az eltérések. Az IT-szektorban több, mint a munkavállalók fele élhet a rendszeres, több, mint nyolcaduk pedig a teljes távmunka lehetőségével. A nem IT-s fehérgallérosok közel negyede részben, 8,5 százaléka pedig teljes munkaidőben home office-ból dolgozik.

Randstad Employer Brand Research, 2025

A TOP3 legvonzóbb munkaadó Magyarországon:
1. Deutsche Telekom IT Solutions
2. LEGO
3. Audi

A legismertebb munkaadó: Lidl

A legvonzóbb munkaadók szektoronként:
– Kiskereskedelem: Media Markt
– Pénzintézet: UNION
– Energetika és közműszolgáltatás: MOL
– Élettudományok: Richter Gedeon
– HORECA: Budapest Marriott Hotel
– FMCG: Coca-Cola
– Szolgáltatások: Budapest Airport Zrt.
– Telekommunikáció: Magyar Telekom
– Szállítmányozás és logisztika: Kühne+Nagel
– Építőipar és ingatlan: Market
– Üzleti szolgáltatások: Air France-KLM