Élelmiszer-hulladékból készült bioszénnel csökken a szén-dioxid-kibocsátás

Élelmiszer-hulladékból készült bioszénnel csökken a szén-dioxid-kibocsátás
Gábor János  |  2025. 05. 16., 11:05

Az emisszió kezelésének újabb lehetőségét fedezték fel. A tudósok rájöttek, hogy milyen eljárással készülhet tovább hasznosítható bioszén a felesleges élelmiszerekből.

A fenntarthatóságot növelő és a karbonkibocsátást csökkentő új módszerért ezúttal is brit tudósoknak jár a piros pont. A Nottinghami Egyetem Műszaki Karán rájöttek, hogy az élelmiszer-hulladék bioszénné alakítása évi 93 000 tonnával csökkentheti az Egyesült Királyság szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra.

A témáról írt tanulmány, amit a Biochar szaklapban publikáltak, a szigetország Energiaügyi, Biztonsági és Nettó Zéró Minisztériumának második fázisú projektjeként készült, együttműködésben az energiaipar, a vízgazdálkodás, a gyártás és az infrastruktúra területén fejlesztő Invica Industries-szel. A kutatás azt vizsgálta, hogy hogyan segíthet az élelmiszer-hulladék bioszénné alakítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében, miközben a termőtalaj minősége is javul.

Alacsony költségű megoldás, digesztátumból

A tanulmány szerint a biogáztermelés melléktermékéből, azaz emésztési maradékból vagy digesztátumból készülő bioszén olcsó, de nagy hatású klímavédelmi megoldást kínál. A kutatók bebizonyították, hogy minden tonna bioszén akár 1,2 tonna szén-dioxid-egyenértéket képes megkötni. Hozzáfűzték ugyanakkor, hogy a gyártási helyszín kiválasztása a költségek alacsonyan tartása miatt kulcsfontosságú tényező. Példaként levezetik: ha anaerob emésztőtelepeken (vagyis oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatokat végző üzemekben) alakítják bioszénné a digesztátumot, akkor a szén-dioxid eltávolításának költsége tonnánként 100 font (kb. 48 ezer forint) alatt maradhat.

A kutatók megállapították, hogy a bioszén gyártása során a szén körülbelül 88 százaléka megmarad, és egy tonna bioszén előállításával 1,15–1,2 tonna szén-dioxidot lehet hosszú távon megkötni. Ehhez a biomasszát legalább 400 Celsius-fokra kell hevíteni, pirolízises eljárással.

Az Egyesült Királyságban a digesztátum pár éven belül várható mennyiségének 50 százalékát hasznosítva nagyjából 40 ezer személyautó éves karbonkibocsátásával egyenértékű szén-dioxidot lehetne megkötni.

A kutatás megemlíti, hogy a műanyag szennyeződések és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása komoly kihívást jelent, ugyanakkor az eddig szinte hasztalannak tartott digesztátumból készült bioszén stabil széntároló anyagként hasznosítható, ami illeszkedik a legtöbb ország, így az Egyesült Királyság klímacéljaihoz is.

A 2030-ra várhatóan rendelkezésre álló élelmiszer-hulladék digesztátum 50 százalékának felhasználása évente 93 kilotonna CO₂-egyenérték megkötésére ad lehetőséget, amihez 28 darab, évi 20 kilotonnás kapacitású biochar-üzemre lenne szükség.

„A kutatásunk bebizonyította, hogy az élelmiszer-hulladék digesztátuma, amit eddig alacsony értékű, nehezen hasznosítható anyagnak tekintettek, biochar előállításával stabil széntárolóvá alakítható – hangsúlyozta Disni Gamaralalage, a Nottinghami Egyetem Fenntartható Technológiák Kutatócsoportjának munkatársa. – Ez a megoldás költséghatékony módja a szén-dioxid eltávolításának, miközben egy problémás hulladékáramot értékes klímamegoldássá tesz, amely illeszkedik az Egyesült Királyság kibocsátási céljaihoz.”

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 16., 09:20
A money.hu friss összesítése szerint több pénzintézet is kínál olyan gyerekszámla-csomagokat, amelyeknél nemcsak a számlavezetés és a bankkártya lehet ingyenes, hanem akár több tízezer forint jóváírást is kaphatnak az új ügyfelek.
2025-06-13 12:05:00
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS