Az emisszió kezelésének újabb lehetőségét fedezték fel. A tudósok rájöttek, hogy milyen eljárással készülhet tovább hasznosítható bioszén a felesleges élelmiszerekből.
A fenntarthatóságot növelő és a karbonkibocsátást csökkentő új módszerért ezúttal is brit tudósoknak jár a piros pont. A Nottinghami Egyetem Műszaki Karán rájöttek, hogy az élelmiszer-hulladék bioszénné alakítása évi 93 000 tonnával csökkentheti az Egyesült Királyság szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra.
A témáról írt tanulmány, amit a Biochar szaklapban publikáltak, a szigetország Energiaügyi, Biztonsági és Nettó Zéró Minisztériumának második fázisú projektjeként készült, együttműködésben az energiaipar, a vízgazdálkodás, a gyártás és az infrastruktúra területén fejlesztő Invica Industries-szel. A kutatás azt vizsgálta, hogy hogyan segíthet az élelmiszer-hulladék bioszénné alakítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében, miközben a termőtalaj minősége is javul.
A tanulmány szerint a biogáztermelés melléktermékéből, azaz emésztési maradékból vagy digesztátumból készülő bioszén olcsó, de nagy hatású klímavédelmi megoldást kínál. A kutatók bebizonyították, hogy minden tonna bioszén akár 1,2 tonna szén-dioxid-egyenértéket képes megkötni. Hozzáfűzték ugyanakkor, hogy a gyártási helyszín kiválasztása a költségek alacsonyan tartása miatt kulcsfontosságú tényező. Példaként levezetik: ha anaerob emésztőtelepeken (vagyis oxigéntől elzártan végbemenő biokémiai folyamatokat végző üzemekben) alakítják bioszénné a digesztátumot, akkor a szén-dioxid eltávolításának költsége tonnánként 100 font (kb. 48 ezer forint) alatt maradhat.
A kutatók megállapították, hogy a bioszén gyártása során a szén körülbelül 88 százaléka megmarad, és egy tonna bioszén előállításával 1,15–1,2 tonna szén-dioxidot lehet hosszú távon megkötni. Ehhez a biomasszát legalább 400 Celsius-fokra kell hevíteni, pirolízises eljárással.
Az Egyesült Királyságban a digesztátum pár éven belül várható mennyiségének 50 százalékát hasznosítva nagyjából 40 ezer személyautó éves karbonkibocsátásával egyenértékű szén-dioxidot lehetne megkötni.
A kutatás megemlíti, hogy a műanyag szennyeződések és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása komoly kihívást jelent, ugyanakkor az eddig szinte hasztalannak tartott digesztátumból készült bioszén stabil széntároló anyagként hasznosítható, ami illeszkedik a legtöbb ország, így az Egyesült Királyság klímacéljaihoz is.
A 2030-ra várhatóan rendelkezésre álló élelmiszer-hulladék digesztátum 50 százalékának felhasználása évente 93 kilotonna CO₂-egyenérték megkötésére ad lehetőséget, amihez 28 darab, évi 20 kilotonnás kapacitású biochar-üzemre lenne szükség.
„A kutatásunk bebizonyította, hogy az élelmiszer-hulladék digesztátuma, amit eddig alacsony értékű, nehezen hasznosítható anyagnak tekintettek, biochar előállításával stabil széntárolóvá alakítható – hangsúlyozta Disni Gamaralalage, a Nottinghami Egyetem Fenntartható Technológiák Kutatócsoportjának munkatársa. – Ez a megoldás költséghatékony módja a szén-dioxid eltávolításának, miközben egy problémás hulladékáramot értékes klímamegoldássá tesz, amely illeszkedik az Egyesült Királyság kibocsátási céljaihoz.”
Címlapkép: Freepik
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
