Magyarország jelentős lépéseket tett a nemteljesítő hitelekre (NPL) vonatkozó keretrendszer korszerűsítése felé a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló 2025. évi XII. törvény bevezetésével. A 2025. május 16-án hatályba lépő új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. Ezek a reformok várhatóan átalakítják a magyar NPL-piacot, új lehetőségeket és felelősséget teremtve mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők számára. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.
Háttér és célkitűzések
Az EU nemteljesítő hitelekről szóló irányelvét azért vezették be, hogy kezeljék a nemteljesítő hitelekkel járó folyamatos kihívást a tagállamokban, azzal a céllal, hogy csökkentsék a meglévő nemteljesítő hitelek volumenét és megakadályozzák azok jövőbeli felhalmozódását. Az új magyar jogszabály tükrözi ezeket a célkitűzéseket, és arra törekszik, hogy megkönnyítse a nemteljesítő hitelek hitelintézetekből történő átadását, világos jogi keretet teremtsen a hitelnyújtók és -vásárlók számára, és ami fontos, erősítse a hitelfelvevők fogyasztóvédelmét.
Hatály és mentességek
A törvény a hitelintézetek és a nem hitelintézeti hitelezők (pénzügyi vállalkozások) által Magyarországon keletkezett nemteljesítő hitelek átruházását és kezelését szabályozza. Nem vonatkozik azonban az alternatív befektetési alapkezelőkre, az ÁÉKBV-alapkezelőkre, az EGT-n kívüli székhelyű hitelintézetekre (kivéve bizonyos eseteket), a nemteljesítő hitelek EGT-n belüli székhelyű hitelintézetek vagy nem banki hitelezők általi felvásárlására, az értékpapírosítási rendelet szerinti különleges célú szervezetekre, valamint az ügyvédek, közjegyzők és bírósági végrehajtók tevékenységére.
Szabályozási változások és engedélyezés
A törvény által bevezetett egyik legfontosabb változás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezési kötelezettségét megszünteti a nemteljesítő hitelek felvásárlói számára. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon kívüli, a tevékenységük részeként nemteljesítő hiteleket vagy hitelezői jogokat megszerző magánszemélyeknek vagy szervezeteknek már nem kell az MNB engedélyét beszerezniük e tevékenységük végzéséhez. Ez jelentős eltérést jelent a korábbi szabályozáshoz képest, amely szerint csak engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények szerezhettek nemteljesítő hiteleket.
Fontos azonban megjegyezni, hogy míg a nemteljesítő hitelek megvásárlásához már nem szükséges engedély, addig a nemteljesítő hitelek érvényesítéséhez igen. Kizárólag engedéllyel rendelkező hitelszolgáltatók végezhetnek hitelvégrehajtási tevékenységet. Ennek következtében minden nemteljesítő hitelfelvásárlónak olyan jogi személyt vagy szervezetet kell megbíznia, amely jogosult a nemteljesítő hitelmegállapodásokból eredő hitelezői jogok kezelésére és érvényesítésére a nevében. A hitelkiszolgálási tevékenységek közé tartozik a fizetések beszedése, a feltételek újratárgyalása, a panaszok kezelése és a hitelfelvevők értesítése a feltételek változásáról.
A fenti szabály nem vonatkozik a külföldi hitelszolgáltatókra. Az ilyen szolgáltatók Magyarországon vagy útlevéllel vagy fióktelep létesítésével működhetnek, melyek az MNB felügyelete alá tartoznak.
A hitelnyújtásra vagy NPL-követelések vásárlására már engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények további engedélyezés nélkül folytathatják a hitelkiszolgálást. Megjegyzendő továbbá, hogy más típusú követelések – például teljesítő hitelekből, vállalatcsoporton belüli hitelezésből, lízingből vagy faktoringból származó követelések – esetében a meglévő engedélyezési követelmények változatlanok maradnak.
Fogyasztóvédelmi és felügyeleti hatáskörök
A törvény nagy hangsúlyt fektet a hitelfelvevők védelmére. A hitelkiszolgálóknak tisztességesen, átláthatóan és valamennyi vonatkozó fogyasztóvédelmi és adatvédelmi jogszabálynak megfelelően kell eljárniuk minden olyan természetes vagy jogi személlyel - beleértve a jogutódokat is - szemben, aki vagy amely hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással hitelmegállapodást kötött. Bár ezek a kötelezettségek ismerősnek tűnhetnek, az MNB most már kifejezett felhatalmazást kapott mind a belföldi, mind a határokon átnyúló hitelkiszolgálók felügyeletére, és jogosult szankciókat kiszabni súlyos jogsértések vagy hiányosságok esetén.
A hitelfelvásárlókra és hitelkiszolgálókra rendszeres közzétételi kötelezettségek is vonatkoznak, beleértve az MNB felé történő féléves jelentéstételt. A szabályozó hatóság nyilvános nyilvántartást vezet az engedélyezett hitelkiszolgálókról, és aktívan ellenőrzi az új szabályozásnak történő megfelelést.
A piaci szereplőkre gyakorolt hatások
Az új jogi keret a belépési korlátok csökkentése és az átláthatóság fokozása révén várhatóan élénkíteni fogja a nemteljesítő hitelek másodlagos piacát Magyarországon. A leendő - mind hazai, mind nemzetközi - befektetőknek gondosan meg kell fontolniuk az új követelményeket, különösen az engedélyezett hitelkiszolgálók bevonásával és a folyamatos jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatban. Ezek a változások időszerű lehetőséget kínálnak a piaci szereplők számára, hogy kiterjesszék tevékenységüket a magyarországi NPL-piacon, feltéve, hogy alkalmazkodnak a frissített szabályozási környezethez.
Az új magyar NPL-szabályozásban való eligazodáshoz további útmutatás itt található.
A cikk szerzői: dr. Pázsitka Gábor, dr. Ordódy-Nagy Nóra, dr. Bodó Bálint – Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.