Az Európai Bizottság tavaszi prognózisa szerint 0,8 százalékos lehet az idei GDP-növekedés, és 2026-ban is mindössze 2,5 százalékos emelkedés várható.
A magyar gazdaság (szerény) növekedésének hajtóereje a brüsszeli üveggömb szerint várhatóan a lakossági fogyasztás marad, amit a reáljövedelem emelkedése, valamint a magasabb személyi jövedelemadó-mentességek és -kedvezmények támogatnak. A bérek gyors ütemű növekedése is hozzájárul ahhoz, hogy az átlagos éves infláció a 2024. évi 3,7 százalékról 2025-ben 4,1 százalékra emelkedik és 2026-ban is 3 százalék felett marad. A költségvetési hiány a 2024-es 4,9 százalék után a bizottsági előrejelzés szerint 4,6 százalék lesz 2025-ben, a GDP-arányos államadósság pedig a 2024-es 73,5 százalékról 74,5 százalékra emelkedik.
(A magyar kormány 2025-re „eredetileg” 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számolt – lásd „repülőrajt” –, ezt március végén 2,5 százalékra módosította, ami azonban továbbra is fölöttébb optimistának tűnik.)
Az Európai Unió gazdaságáról is felettébb borús képet fest az Európai Bizottság csupán a tavaszi előrejelzésben. Eszerint 2025-ben az uniós GDP szerény ütemben, 1,1 százalékkal növekszik, és a fokozódó globális politikai bizonytalanság és kereskedelmi feszültségek közepette a 2026-ban is csak 1,5 százalékos emelkedés várható. Az EU-ban az átlagos éves infláció a 2024-es 2,6 százalékról 2025-ben 2,3 százalékra, 2026-ra pedig 1,9 százalékra csökkenhet.
Az Európai Bizottság 2025-re a belga gazdaságnak pontosan akkora (0,8 százalékos) GDP-növekedést jósolt, mint a magyarnak, és több tagállam van, ahol szerényebb a prognózis: Ausztriában 0,3 százalékos visszaesésre, Németországban stagnálásra, Lettországban 0,5 százalékos, Franciaországban 0,6 százalékos, Olaszországban 0,7 százalékos növekedésre számít idén a Bizottság. A legdinamikusabb, 4,1 százalékos növekedésnek Málta gazdasága nézhet elébe, majd Dánia (3,6 százalék), Írország (3,4 százalék) és Horvátország (3,2 százalék) következik a „prognózis-rangsorban”.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.