A lakosság számára a legmegfizethetőbb piac Dánia és Norvégia, ahol egy 70 négyzetméteres új lakást kevesebb mint öt évnyi bruttó fizetésből meg lehet vásárolni – derül ki a Deloitte Property Index kutatásból.
Az Európai Unió fővárosainak árszintjét tekintve Párizs vezető pozíciója 2023-ban is megingathatatlannak bizonyult. Párizsban 14 900 eurót kértek el átlagosan egy új lakás négyzetméteréért, míg a második legdrágább város München (10 900 euró). A Budapesten jellemző 3260 euró átlagos négyzetméterárnál Prágában (5153 euró) és Pozsonyban (3884 euró) is jóval drágábbak az új lakások, Varsóban viszont némileg alacsonyabb (3022 euró) az árszint.
Az új lakások helyi valutában számított árai 5 százalékot meghaladó mértékben Budapesten (+11,2 százalék), Varsóban (+9,7 százalék) és Oszlóban (+7,2 százalék) nőttek. Némileg eltérő kép rajzolódik ki, ha euróban vizsgáljuk az árak változását, de ebben a rangsorban is Budapest végzett az első helyen. Az Európai Unió fővárosai között a legnagyobb mértékben (mínusz 7,4 százalék) Koppenhágában csökkentek az új lakások árai 2023-ban. London belvárosában ennél is nagyobb mértékben (mínusz 12,5 százalék) csökkentek a lakásárak.
2022-ben az Egyesült Királyságban tapasztalt 18,8 százalékos, illetve a Dániában tapasztalt 9,7 százalékos árcsökkenést követően, bár jóval kisebb mértékben, de tovább csökkentek a két országban az új építésű lakások árai. A vizsgált országok közül 2023-ban legnagyobb mértékben (mínusz 10,7 százalék) Olaszországban csökkent egy új lakás ára. Az utóbbi évekhez hasonlóan a vizsgált országok közül továbbra is Ausztriában voltak a legdrágábbak az új lakások, itt négyzetméterenként 4920 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4700 euró), Franciaország (4538 euró) és Hollandia (4266 euró).
„Összességében az utóbbi 4-5 évben igen jelentős és gyakran ellentétes irányú ármozgásokat láthattunk Európában. A kelet-közép-európai lakásárak dinamikus növekedésével csökkent az árszínvonalban tapasztalt korábbi jelentős különbség Európa fejlettebb régiói és a felzárkózó kelet-közép-európai országok között. Az átrendeződés hatására 2023-ra például Olaszországban az új lakások fajlagos átlagára (2 118 euró) mind a négy visegrádi ország fajlagos árszintje alá került, de Olaszországban már a használt lakások is olcsóbbak, mint a cseh, a szlovák és a lengyel használt lakások” – emelte ki Kohári Gábor MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője.
A vizsgált 24 ország között a 2022-es évhez hasonlóan 2023-ban is Magyarországon épült a negyedik legkevesebb lakás 1000 főre vetítve. 2023-ban 1000 főre vetítve az építési engedélyek száma is a negyedik legalacsonyabb volt (2,24), és jelentősen elmaradt 2022-es mért értékhez képest (3,62). Ezzel az európai országok rangsorában az építési engedélyek száma alapján elfoglalt 2022-es pozícióján Magyarország 2023-ban tovább rontott.
A Deloitte Property Index a lakásbérleti díjak alakulását is megvizsgálta. Négyzetméterenként 30 eurót meghaladó fajlagos bérleti díjat Londonban, Dublinban, Párizsban és Barcelonában kellett fizetni 2023-ban. A 11,3 eurós budapesti érték a vizsgált 59 európai nagyváros közül a 18. legalacsonyabb, és ez az érték a régiós országok fővárosaiban tapasztalt bérleti díjaktól rendre elmarad. Egyébként a budapestihez hasonló fajlagos bérleti díjakat a linzi, a grazi és az athéni lakáspiacon láthatunk.
Annak megállapítására, hogy a lakásárak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, a Deloitte Property Index megvizsgálta, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kellett dolgozni egy átlagos, 70 négyzetméteres új építésű lakás megvásárlásához.
A saját lakáshoz való hozzájutás feltételei az európai piacokon 2023-ban nem változtak jelentősen, Magyarország esetében például a 2023-as 10,2 év megegyezik a 2022-es értékkel. A saját lakás Csehországban a legkevésbé megfizethető, ott 13,3 évig kellett dolgozni a saját lakásért. Lengyelországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában az új lakás vásárlásához 6-8 éves bruttó fizetés szükséges, míg Romániában és Olaszországban már 5–6 év bruttó fizetésért hozzájuthatnak új otthonukhoz. A legmegfizethetőbb piac a lakosság számára Dánia és Norvégia, ahol csupán 4,7 év, illetve 4,8 év bruttó fizetést kell a lakásvásárlásra fordítani.
2023-ban az átlagos lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatlábak jelentősen eltértek Európában. A lakossági jelzáloghitelezési piaci kamatláb Lengyelországban volt a legmagasabb 8,1 százalék, míg Romániában 7,7 százalék és Magyarországon 7,4 százalék. Ugyanakkor Magyarországon a piaci kamatozású hiteleknél lényegesen kedvezőbb támogatott hitelek is elérhetőek voltak 2023-ban, amely nagyban hozzájárult a saját lakáshoz való hozzáférés javításához. A legalacsonyabb kamatköltségek Belgiumban (3,33 százalék), Horvátországban (3,26 százalék) és Spanyolországban (3,45 százalék) voltak. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságaiban, Németországban és Franciaországban ennél némileg magasabb, 4,06 százalék és 3,63 százalék volt a kamatköltség, míg a 2023-ban igen jelentős lakásárcsökkenést elszenvedő Olaszországban 4,72 százalék, ami jóval magasabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országokban tapasztalt átlagos hitelkamatok.
„A Deloitte Property Index 9. kiadványa szerint az Európai Unió legtöbb országában 2019-ben még 2,0 százalék alatti jelzáloghitelezési kamatlábak voltak a jellemzőek, Franciaországban például 1,20 százalék, Németországban 1,6 százalék, míg Olaszországban 1,70 százalék volt az átlagos kamatláb. A finanszírozási költségek jelentős és tartós növekedése, valamint az energia drágulása és az energia elérhetőségével kapcsolatos bizonytalanság az európai lakáspiacon tartós nyomot hagyott, és összességében a 2024-re vonatkozó lakáspiaci kilátások továbbra sem túl kedvezőek” – emelte kiKohári Gábor.
Európában az utóbbi években tapasztalt emelkedő ingatlanárak és emelkedő hitelköltségek miatt a bérbeadásra fejlesztett lakóingatlanok aránya bővült. A bérlakások iránti kereslet az európai nagyvárosokban a legerőteljesebb, így az ingatlanfejlesztők a kényelmi és közösségi funkciók integrálásával leginkább a nagyvárosi fiatalokat célozzák.
„A nyugat-európai, továbbá a cseh és a lengyel új építésű bérlakások iránti befektetői érdeklődés továbbra is jelentős, és az utóbbi években az iroda és más kereskedelmi ingatlanszegmensekben tapasztalt nehézségekkel szemben - mint például a gyorsan változó ingatlanhasználói attitűdök és a befektetői kereslet ingadozása - a lakáspiac alapvetően ellenálló maradt, továbbá az ingatlanbefektetők számára a lakáspiaci hozamok hosszabb távon is stabilnak bizonyultak, és továbbra is vonzóak. A magas szinten ragadt európai hitelkamatok miatt pedig a lakosság jelentős hányada részesíti előnyben az ingatlanbérlést az ingatlanvásárlással szemben” – vélekedettKohári Gábor.
A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.