A Facebook mellett az Instagramot és a WhatsAppot is gondozó Meta új fenntarthatósági mérföldköveket jelentett be erre az évre: többek között majdnem 2300 olimpiai úszómedencének megfelelő vízfogyasztás-csökkenéssel számol. Ekkora mennyiséget juttatnak vissza a természetbe.
A globális technológiai óriás 2024-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: a legújabb fenntarthatósági jelentésében azt írja, 2024-ben közel 5,7 milliárd liter vizet állított helyre, amelyet különböző vízhiányos régiókba juttatt vissza. Ez az eredmény szorosan kapcsolódik Meta hosszú távú céljához, amely szerint 2030-ra több vizet kíván visszaadni a környezetnek, mint amennyit felhasznál.
A Meta elkötelezettsége a fenntarthatóság iránt nem új keletű. A cég 2020 óta működik globálisan nettó zéró kibocsátással, amit elsősorban azzal ért el, hogy adatközpontjainak és irodáinak energiafogyasztását száz százalékban megújuló energiaforrásokból fedezi. Rachel Peterson, az Infrastruktúra Adatközpontok alelnöke hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a cég 94 százalékkal fogta vissza az emisszióját a 2017-es bázisévhez képest. Ez a jelentős csökkenés a cég által kötött 11,7 gigawattnyi megújuló energiára vonatkozó szerződések eredménye – ezekkel a Meta a világ egyik legnagyobb vállalati vásárló lett ebben a szektorban. Peterson kiemelte:
a jövőbeni adatközpontjaik már AI-alkalmazásokra optimalizálva fognak üzemelni, folyadékhűtéses hardverekkel és nagy teljesítményű hálózattal, de a tervezés során külön figyelmet fordítanak a rövid- és hosszú távú dekarbonizációs hatásokra is.
A Meta nem csak a karbonlábnyomának csökkentésére összpontosít, hiszen a vízgazdálkodás terén szintén jelentős lépéseket tesz. Az eddig megvalósított 18 operatív vízhelyreállítási projekt révén már 1,5 milliárd gallont juttatott vissza a természetbe, különösen a magas és közepes vízstresszű régiókban. Ez az elkötelezettség nem csak a cég operációs működésére terjed ki, hanem arra is, hogy aktív szereplője legyen a globális vízgazdálkodási kihívások megoldásának. A Meta ezzel a példával igyekszik ösztönözni más nagyvállalatokat, hogy hasonló lépéseket tegyenek a fenntarthatóság jegyében.
A Meta úgy véli, idejében felismerte, hogy a nulla kibocsátás elérése érdekében az iparági együttműködés elengedhetetlen. A vállalat szoros partneri kapcsolatot tart fenn fenntarthatósági szakértőkkel, kutatókkal, közműszolgáltatókkal, nonprofit szervezetekkel és más vállalatokkal, hogy közösen dolgozzanak ki innovatív megoldásokat egy klímareziliens jövő érdekében. Az olyan kezdeményezések, mint a Zero Emissions | Reliability Optimized Grid Initiative (ZEROgrid), elősegítik a vállalati klímabefektetések növelését és a hálózati megbízhatóság fokozását.
Bár Meta jelentős előrelépést tett a fenntarthatóság terén, elismeri, hogy komoly kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben, különösen a teljes ellátási láncra vonatkozó nettó zéró kibocsátás elérése érdekében, amit 2030-ra akar teljesíteni. A cég továbbra is elkötelezett a tudományos alapú kibocsátáscsökkentési célok mellett, és folyamatosan dolgozik fenntartható klímamegoldásokon különböző partnerekkel együttműködve.
Rachel Peterson azt állítja, a Meta folyamatosan fejlődik majd, ahogy üzleti tevékenységük átalakul és új klímamegoldásokat keresnek. A 2024-es fenntarthatósági jelentés részletesen bemutatja az együttműködés további példáit, kiemeli a 2023-ban elért eredményeket, és felvázolja az előttük álló kihívásokat 2024-ben, illetve azon túl.
Főoldali kép: Meta
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.
