Szuperhatékony a világ első platina-magnézium üzemanyagcella katalizátora

Szuperhatékony a világ első platina-magnézium üzemanyagcella katalizátora
Gábor János  |  2024. 09. 04., 13:04

Az eszköz a tiszta energia jövőjét formáló újabb mérföldkő lehet: nemcsak kiemelkedő hatékonyságot és tartósságot ígér, hanem alapjaiban változtathatja meg a tiszta energia technológiáit.

A platina-magnézium üzemanyagcella katalizátort a Daegu Gyeongbuk Tudományos és Technológiai Intézet (DGIST) kutatói alkották. A titka a platina és magnézium ötvözetéből készült nanorészecskékben rejlik, hiszen ezek egyedülálló kombinációja új szintre emeli a hidrogénelektromos üzemanyagcellák teljesítményét. Az üzemanyagcellák hidrogént és oxigént használnak fel elektromosság előállítására, és a platina, mint katalizátor használata felgyorsítja a reakciókat. Persze rendkívül drága fémről van szó, ami akadálya lehet a széleskörű elterjedésnek, de ezt a problémát sikerült áthidalni a magnézium hozzáadásával.

Az új ötvözet csökkenti a költségeket és növeli az üzemanyagcellák hatékonyságát, illetve élettartamát. Ez az újítás hosszú évek kutatómunkájának eredménye. A kutatók számára világossá vált, hogy a platina és az alkáliföldfémek ötvözetei hatalmas potenciállal rendelkeznek az üzemanyagcellák katalitikus aktivitásának és stabilitásának növelésében – írja a Nature-ben megjelent tanulmány.

Így született az új üzemanyagcella katalizátor

A legnagyobb akadály eddig az volt, hogy az alkáliföldfémek – köztük a magnézium – rendkívül magas negatív redukciós potenciállal rendelkeznek, ami megnehezíti az ilyen anyagokat tartalmazó ötvözetek nanorészecske formában történő előállítását. Ezt a kihívást sikerült leküzdenie Jong-Sung Yu professzornak (főoldali képen középen) és kollégáinak: szisztematikus oldatfázisú megközelítéssel fejlesztették ki az új katalizátort. Az új technológia kulcsa az, hogy a platina és a magnézium közötti kapcsolat rendkívül erős, így az ötvözet nem bomlik le és jól őrzi az aktivitását – ezt a kutatástól független Texasi Egyetem elméleti vizsgálatai kimutatták, megerősítve, hogy a magnézium jelentős mértékben hozzájárul az ötvözet stabilitásához.

Az ezt követő gyakorlati tesztek során az új platina-magnézium ötvözet túlszárnyalta az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának 2025-re kitűzött teljesítménycéljait és bizonyította a technológia kiemelkedő hatékonyságát, valamint hosszútávú stabilitását.

„A legtöbb üzemanyagcella katalizátor tartóssággal és költségekkel kapcsolatos problémákkal küzd, de a platina-magnézium nanorészecskéink megoldást nyújtanak ezekre a kihívásokra, ötvözve a platina kiváló reakciósebességét a magnézium tartósságával és megfizethetőségével” – mondta Jong-Sung Yu.

Ez az áttörés nem csupán az üzemanyagcellák teljesítményének javításában jelent előrelépést, hanem új utakat nyit meg a platina-magnézium nanorészecskék más energiatechnológiákban, például hidrogéntermelésben és egyéb elektrokémiai reakciók során történő alkalmazása előtt is. A kutatók jelenleg az ötvözet összetételének finomításán és a gyártási folyamatok felskálázásán dolgoznak, hogy a fejlett anyagokat szélesebb körben is elérhetővé tegyék. A következő lépések közé tartozik az ötvözet további fejlesztése, a gyártási módszerek feltárása, valamint az iparral és a kormányzatokkal való együttműködés a technológia piacra vitelének érdekében.

Főoldali kép: DGIST

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS