Kész a zéró emissziós cement: évi 4 gigatonnával csökkentheti a karbonkibocsátást

Kész a zéró emissziós cement: évi 4 gigatonnával csökkentheti a karbonkibocsátást
Gábor János  |  2024. 08. 09., 14:10

A talán legnagyobb szén-dioxid-termelő cementgyártás méregfogát húzhatta ki az MIT vállalata, ami óriás áttörés, a közismerten nagy légszennyező építőipar ismeretében.

Mint ismert, az építőipar egyik legnagyobb kihívása a cementgyártás karbonlábnyomának csökkentése. A hagyományos cement előállítása rendkívül energiaigényes folyamat, amelyhez több mint 1450 Celsius-fokos hőmérséklet szükséges. Ez a folyamat óriási mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe, durván hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Ha minden jól megy, és a most bejelentett megoldás elterjed a globális piacon, akkor az amerikai MIT egyetem spin-off vállalkozása, a Sublime Systems elmondhatja magáról, hogy megoldotta az egyik legsúlyosabb emissziós kérdést.

Római rafinéria, modern technológiával

A Sublime Systems kutatói rájöttek, hogy az ókori rómaiak sok-sok évszázaddal ezelőtt feltalálták a tartós cement titkát, amihez még véletlenül sem kellett szélsőségesen magas hőmérsékleteket. „A rómaiak nem használtak extrém nagy hőt, mégis rendkívül kemény és tartós cementet készítettek. Most pedig, egy 2000 éves innováció révén elértük, hogy a modern cement elvárásainak megfelelő terméket állítsunk elő”erősítette meg Leah Ellis, a Sublime Systems társalapító-vezérigazgatója.

A vállalat új technológiája az elektrokémiára épül: alacsony hőmérsékleten, elektromosság felhasználásával helyettesíti a hagyományos cementégetési folyamatot.

Ez azért kiemelten fontos, mert önmagában a cementgyártás az emberi tevékenységből származó globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy hét százalékáért felelős. A hagyományos Portland cement hatalmas karbonlábnyoma elsősorban a mészkőből származik (ennek ugye közel 50 százaléka szén-dioxid). A mészkő mésszé átalakítása során felszabaduló szén-dioxid jelentős mértékben hozzájárul az összes emisszióhoz.

Forgalomba kerül a fenntartható cement

A Sublime rendszere kizárja a mészkő és a magas hőmérséklet használatát a cementgyártás folyamataiból – ezek helyett bőségesen rendelkezésre álló kalcium-szilikát kőzeteket formál át cement alkotóelemekké, hihetetlen módon szobahőmérsékleten. „A cement lehetővé tette a ma ismert civilizáció fejlődését, de most újra kell gondolnunk, mert évente körülbelül négy gigatonnányi kibocsátást generál, és ez a szám 2050-re hat gigatonnára nőhet. Amit mi csinálunk, az egy technikailag megvalósítható módja annak, hogy az emisszióját a lehető leghamarabb lecsökkentsük” – fejtette ki Yet-Ming Chiang, az MIT-ről indult startup alapítója.

A Sublime Systems már elérte első mérföldkövet azzal, hogy a fenntartható cementjét sikeresen felhasználták Boston legnagyobb nettó zéró kibocsátású kereskedelmi épületének kivitelezése során: a Seaport negyedben található ingatlanba három tonna Sublime cementet építettek be.

A vállalat jelenleg egy nagyszabású gyártóegység építésén dolgozik a massachusettsi Holyoke-ban, ahol évente 30.000 tonna cementet szeretnének előállítani. Az üzem várhatóan 2026-ban kezdi meg működését. „A Holyoke-i gyár egy olyan modul lesz, ami megismételhető, így általa elérhetjük az évi egymillió tonnás gyártási kapacitást is. Ez már lehetővé tenné, hogy minimalizáljuk a felskálázás kockázatait, és a világ különböző részein egyszerre telepíthessük a technológiát” – mondta Ellis.

Miközben világszerte egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetbarát építőanyagok fejlesztése, a Sublime Systems innovációja új távlatokat nyit és egyenesen a zéró kibocsátást közelítő építőipar felé mutat. Az immáron kész és piacképes, fenntartható cement óriási áttörés, nemcsak a klímaváltozás elleni harcban, hanem a globális építőiparban is, hiszen sok mindent új, hatékonyabb, zöldebb útra terelhet a szegmensben.

Főoldali kép: MIT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS