„Rendezte” a szabolcsi vállalkozó a költségvetésnek okozott 1,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt

2024. 09. 13., 16:13

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádat emelt 4 szabolcsi férfival szemben, akik valótlan számlák kiállításával és felhasználásával 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A vádirati tényállás szerint az egyik vádlott építőipari vállalkozóként dolgozik. A megrendelőitől felvállalt munkákat részben saját gépeivel és alkalmazottaival, részben pedig ismeretlen személyekkel és gépekkel, „feketén” végezte. Az elkövetőnek jelentős összegű adóköteles bevétele keletkezett. A vádlott a befizetési kötelezettsége csökkentése érdekében abban állapodott meg társaival, hogy a könyvelésébe – ezen személyekhez köthető cégek által el nem végzett munkákról kiállított –, valótlan tartalmú számlákat állít be, és számol el. Az építési vállalkozó 2015. és 2022. évek között a fiktív számlákkal közel 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek – foglalta össze a tényállást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség közleménye.

A főügyészség még a nyomozás során egyezséget kötött a nyugdíjas korú vállalkozóval, aki terhelő vallomást tett társaira, és megfizette a költségvetésnek okozott közel 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt. Az elkövető vállalta 87 millió forint pénzbüntetés megfizetését is, ezért a főügyészség vele szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

A számlagyárat működtető másik három férfival szemben a főügyészség börtönbüntetés, valamint több millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta azzal, hogy őket a bíróság évekre tiltsa el gazdasági társaság vezetésétől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS