Ez az új, rugalmas, viselhető eszköz a test hőjét alakítja energiává

Ez az új, rugalmas, viselhető eszköz a test hőjét alakítja energiává
Gábor János  |  2024. 09. 11., 17:11

Egy amerikai-török együttműködésnek és a Metának köszönhetően született nyújtható, viselhető eszköz, ami a környezetéből, például a viselője testhőjéből is képes energiát nyerni. Már most olyan hatékony, hogy szenzorokat és LED-eket biztosan tud folyamatosan működtetni.

A Washingtoni Egyetem mérnökei mutatták be a forradalmi fejlesztést, ami kisebb teljesítményű eszközök, így például LED fényforrások vagy érzékelők működtetésére képes, csupán azáltal, hogy a testhőt energiává alakítja. Az Advanced Materials tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a prototípus olyan merev termoelektromos félvezetőkből áll, amelyeket folyékony fémes összeköttetések tartanak rugalmasan. A külső rétegekbe ágyazott folyékony fémcseppek javítják a hőátadást a félvezetők felé, miközben megőrzik a szerkezet rugalmasságát. A félvezetőket alacsony hővezető képességű, 3D-nyomtatott kompozit anyagok veszik körül, amelyek elősegítik az energiahatékony átalakítást és csökkentik a súlyt.

„Régi álmom volt. Amikor ezt az eszközt a bőrödre helyezed, a test hőjét felhasználva, közvetlenül táplál egy LED-et, ami azonnal világítani kezd. Ez korábban nem volt lehetséges – demonstrálta Mohammad Malakooti, a Washingtoni Egyetem gépészmérnöki tanszékének adjunktusa. – El tudjuk képzelni, hogy ezeket az eszközöket meleg elektronikus eszközökre helyezzük, és az így keletkező felesleges hőt felhasználjuk szenzorok meghajtására.”

Nem csak a test, hanem az adatközpontok hője is újrahasznosítható

A kutatók (Malakooti mellett Halil Tetik, a török Izmiri Műszaki Egyetem adjunktusa, aki posztdoktori kutatásként vett részt a projektben) a jelenlegi prototípust a nulláról építették fel. Először csak szimulációkat végeztek el, hogy meghatározzák a legjobb anyagkombinációt, majd a kereskedelmi forgalomból beszerzett félvezetők kivételével minden alkatrészt a laboratóriumukban hoztak létre. Az eszköz a termoelektromos tulajdonságai miatt egyébként nemcsak a testhőből képes energiát nyerni, hiszen például adatközpontokban is felhasználható a hő újrahasznosítására, ami óriási mértékben növeli a lehetséges felhasználási területeit.

„Az adatközpontok szerverei és számítógépes berendezései jelentős mennyiségű áramot fogyasztanak, és hőt termelnek, így a lehűtésükhöz további áram szükséges. A mi eszközeink viszont képesek ezt a hőt befogni és újrahasznosítani, hogy például hőmérséklet- és páratartalom-érzékelőket lássanak el energiával.

Ez fenntarthatóbb megoldás, mivel egy önálló rendszert hoz létre, amely csökkenti az energiafogyasztást, miközben folyamatosan figyelemmel kíséri a környezeti feltételeket. Ráadásul nincs szükség karbantartásra, akkucserére vagy új kábelekre.”

A viselhető eszközök energiaellátása mellett tehát a globális kommunikációban is komoly eredményekkel kecsegtető kutatás harmadik szerzője Youngshang Han, a Washingtoni Egyetem gépészmérnöki doktorandusz hallgatója. Malakooti és Han a Washingtoni Egyetem Nanomérnöki Rendszerek Intézetének tagjai, míg a kutatást az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Alapítványán kívül olyan globális cégek támogatták, mint például a Boeing és a Facebook-Instagram-WhatsApp közösségi média platformokat birtokló Meta. Utóbbi horrorisztikus költségeket fordít egyre nagyobb kiterjedésű és egyre több energiát felemésztő adatközpontokra, amelyekben nyilván mihamarabb szeretné bevezetni a hőt újrahasznosítani képes eszközöket.

Főoldali kép: Washingtoni Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 03., 15:20
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS