Orosz tulajdonú ingatlannal kapcsolatos közjegyzői aggályok az Európai Bíróság előtt

2024. 09. 05., 15:05

A közjegyző nem sérti meg az Oroszországgal szembeni szankciókat, ha egy jegyzékbe nem vett orosz társaság tulajdonában lévő ingatlan adásvételét közjegyzői okiratba foglalja – mondta ki az Európa Unió Bírósága.

Az okiratba foglalással a közjegyző nem nyújt jogi tanácsadási szolgáltatást, hanem az állam által a hatáskörébe utalt feladat ellátása során függetlenül és pártatlanul jár el.

Így merült fel a kérdés

Egy berlini közjegyző megtagadta, hogy közjegyzői okiratba foglaljon egy orosz társaság tulajdonában lévő, Berlinben található lakásra vonatkozó adásvételi szerződést. Álláspontja szerint ugyanis nem zárható ki, hogy ezen okiratba foglalás sérti annak tilalmát, hogy oroszországi székhelyű jogi személyek számára jogi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtsanak. Az Európai Unió 2022-ben abból a célból állapította meg ezt az általános tilalmat, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy véget vessen Oroszország agresszív háborújának Ukrajnában – emlékeztet a Bíróság közleménye. A berlini regionális bíróság ezzel kapcsolatban intézett kérdést a Bírósághoz.

Így döntött a Bíróság

A Bíróság válasza szerint egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában álló ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés közjegyző általi okiratba foglalása nem tartozik a jogi tanácsadási szolgáltatások e személy számára történő nyújtására vonatkozó tilalom hatálya alá.

Az okiratba foglalás révén ugyanis a német közjegyző az állam által a hatáskörébe utalt közfeladatot lát el függetlenül és pártatlanul. Csak okiratba foglalást végez, és elvileg nem nyújt jogi tanácsadást a felek egyéni érdekeinek előmozdítása céljából.

A német közjegyző által az okiratba foglalt ingatlan-adásvételi szerződés teljesítésének biztosítása érdekében végzett feladatok továbbá (így például a vételár eladónak történő átutalása, ezen ingatlan terheinek törlése és a tulajdonjog-átruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezése) elvileg szintén nem foglalnak magukban jogi tanácsadási szolgáltatást. Ezenkívül a közjegyzői okiratba foglalás során közreműködő tolmács sem nyújt jogi tanácsadást, így az ő szolgáltatásai sem tartoznak a szóban forgó tilalom hatálya alá.

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS