Egyre több vállalatfelvásárlást előz meg ESG-szempontú átvilágítás is

2024. 09. 06., 19:06

A KPMG International legfrissebb kutatása szerint a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok világszerte egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat (M&A) megelőző átvilágítások során.

A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében.

Több mint 600 aktív üzleti döntéshozó osztotta meg véleményét a KPMG kutatásában, értékes betekintést nyújtva arról, hogy a vezető befektetők és tanácsadók hogyan kezelik az ESG átvilágítás gyakorlati kihívásait. A 2022-es első tanulmányban világosan kiderült, hogy az üzleti szakemberek gyakorlati nehézségekkel küzdenek az ESG szempontok kezelésében, annak ellenére, hogy egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak azoknak az átvilágítások során. Az idei globális jelentés szerint már az üzleti döntéshozók 70 százaléka számolt be az ESG szempontú átvilágítások fontosságának növekedéséről az elmúlt 12-18 hónapban. Négyből öt válaszadó mondta, hogy a szélesebb értelemben vett ESG szempontok már kifejezetten szerepelnek a vállalatfelvásárlások kapcsán összeállított feladatlistájukon – ez az arány 2023-ban még csak 74 százalék volt. Ez a növekedés annak ellenére történt, hogy a felvásárlási aktivitás csökkent, és egyes országokban az ESG megítéléséről politikai szintű viták is folynak.

Előre tekintve, az üzleti döntéshozók több mint fele (57 százalék) nyilatkozott úgy, hogy várhatóan ESG szempontú átvilágítást is fog végezni az elkövetkező két évben a legtöbb tranzakciója során. Mindössze 6 százalék jelentette ki egyértelműen, hogy nem tervez ilyen típusú átvilágítást a jövőben.

„Az itthoni adásvételi tranzakciók esetében az ESG szempontú átvilágítás még relatíve ritkán fordul elő dedikáltan, de a közelmúltban is egyre többször volt rá példa” – mondta Rakó Ágnes, a KPMG ESG szolgáltatásokért felelős partnere. „A világ ebbe az irányba megy, és az ESG szempontok vizsgálata várhatóan el fog terjedni a relatíve kisebb volumenű ügyleteknél is. Erre mi is készen állunk, mind az általános M&A tranzakciós tapasztalatunkkal, mind a házon belüli ESG szakértelmünkkel.”

A tanulmány azt is kimutatta, hogy az üzleti döntéshozók elsősorban azért végeznek ESG elemzést, mert hisznek abban, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek korai azonosítása számszerűsíthető értékkel bír. A befektetők másik fontos motivációja, hogy az ESG szempontok értékelése segít megfelelni a szabályozási követelményeknek, ezt a globális válaszadók 44 százaléka említette. Jelentős regionális különbségek is vannak ugyanakkor ebben a tekintetben: Európa, Ázsia és a Csendes-óceán térsége sokkal fontosabbnak tartja a szabályozási követelményeket, mint az amerikai régió.

Belső motivációk vs. külső elvárások

Az üzleti döntéshozók közel háromnegyede szerint az ESG Due Diligence fontossága azért is nőtt, mert az üzleti érintettek elvárásai is megváltoztak ezen a területen. Ez azonban vállalatonként eltérő módon jelenhet meg. Például a Private Equity alapok kezelői számára a forrást biztosítók követelményei nagyon fontos szerepet játszanak. Emellett a válaszadók mintegy kétharmada jelezte, hogy üzleti stratégiájuk legutóbbi frissítése után nőtt számukra az ESG átvilágítás relevanciája.

Az ESG növekvő jelentősége ellenére megfigyelhetők azért kevésbé pozitív tényezők is. A felmérés szerint a vállalati befektetők 60 százaléka és a pénzügyi befektetők 80 százaléka relatíve alacsony költségvetést különített el az ESG átvilágításra, amellyel potenciálisan korlátott szabott a külső tanácsadóknak abban, hogy a tranzakciós szereplők által elvárt magas minőségű átvilágítási munkák készülhessenek.

A befektetők továbbra is küzdenek azzal, hogy meghatározzák az ESG átvilágítás észszerű volumenű, ugyanakkor végre is hajtható terjedelmét, figyelembe véve azt is, hogy ehhez, illetve a potenciális megállapítások számszerűsítéséhez a céltársaságok részéről minőségi adatszolgáltatásra van szükség. „Van azért elmozdulás ebbe az irányba, hiszen a tisztánlátás minden érintett fél érdeke lehet: A jobb minőségű ESG dokumentáció bázisán az eladók és az eladói oldali tanácsadók mélyebb, az értékteremtés szempontjából relevánsabb elemzéseket végezhetnek, amely révén jobb tárgyalási feltételeket tudnak teremteni a tranzakciók során” – hangsúlyozta Rakó Ágnes. Az ESG átvilágítást, illetve az üzleti/kereskedelmi és működési átvilágítást végző csapatok közötti szinergiák is egyre világosabbá válnak.

A KPMG ESG Due Diligence Tanulmány 2024 világosan mutatja, hogy az ESG szempontok egyre fontosabbak az M&A tranzakciókban, de a költségvetési korlátok és az adatminőségi problémák továbbra is jelentős kihívásokat jelentenek, amelyek megoldása szükséges az átvilágítás hatékonyságának maximalizálása érdekében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS