Marad a 2,4 milliárd eurós bírság, elutasította az Európai Bíróság a Google és az Alphabet által benyújtott fellebbezést

2024. 09. 10., 13:10

Az Európai Unió Bírósága helybenhagyja a Google-lal szemben amiatt kiszabott 2,4 milliárd eurós bírságot, hogy visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben.

2017-ben a Bizottság hozzávetőleg 2,4 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-lal szemben amiatt, hogy több nemzeti internetes keresési piacon visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársai szolgáltatásával szemben. Miután a Törvényszék lényegében helybenhagyta e határozatot és e bírságot, a Google és az Alphabet fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amely elutasítja azt, és ily módon helybenhagyja a Törvényszék ítéletét.

Az előzmények

2017. június 27-i határozatával a Bizottság megállapította, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tizenhárom országában (Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia) a Google az általános keresési eredményoldalán előnyben részesítette saját árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeit a versengő árösszehasonlító szolgáltatások eredményeihez képest. A Google ugyanis a saját árösszehasonlító szolgáltatásának keresési eredményeit első helyen jelenítette meg, „boxokban” kiemelve, valamint figyelemfelkeltő vizuális és szöveges információkkal ellátva. Ezzel szemben a versengő árösszehasonlító szolgáltatások keresési eredményei csak egyszerű (kék link formájában megjelenő) generikus eredményekként jelentek meg, és emiatt – a Google árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeivel szemben – a Google általános eredményoldalain a kiigazítási algoritmusok hátrasorolhatták ezeket – olvasható az Európai Bíróság közleményében.

A Bizottság megállapította, hogy a Google visszaélt az általános internetes keresőszolgáltatások, valamint a specializált termékkereső szolgáltatások piacán fennálló erőfölényével, és 2 424 495 000 euró bírságot szabott ki vele szemben, amelynek megfizetéséért a Google egyedüli tagjaként az Alphabetet tette 523 518 000 euró összegben egyetemlegesen felelőssé. A Google és az Alphabet megtámadta a Bizottság határozatát az Európai Unió Törvényszéke előtt. 2021. november 10-i ítéletével a Törvényszék lényegében elutasította a keresetet, és helybenhagyta a bírságot. Úgy ítélte meg viszont, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a Google magatartása – akár csak potenciális – versenyellenes hatásokkal járt az általános keresési piacon. Következésképpen megsemmisítette a Bizottság határozatát annyiban, amennyiben e piac vonatkozásában is megállapította az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértését.

A Google és az Alphabet ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az elutasította a keresetüket, és semmisítse meg a Bizottság határozatát.

Az ítélet

2024. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében a Bíróság elutasítja a fellebbezést, és így helybenhagyja a Törvényszék ítéletét. A Bíróság felidézi, hogy az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja. Így tiltja az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartását, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. E magatartások közé tartoznak azok, amelyek az érdemeken alapuló versenytől eltérő eszközökkel akadályozzák a verseny fenntartását vagy fejlődését egy olyan piacon, ahol a verseny – éppen egy vagy több erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt – már meggyengült.

A Bíróság pontosítja, hogy általában nem tekinthető úgy, hogy az az erőfölényben lévő vállalkozás, amely kedvezőbb bánásmódot alkalmaz a saját áruira vagy szolgáltatásaira, mint a versenytársak áruira vagy szolgáltatásaira, az ügy körülményeitől függetlenül olyan magatartást tanúsít, amely eltér az érdemeken alapuló versenytől. Megállapítja azonban, hogy a jelen ügyben a Törvényszék kimondta, hogy a piac jellemzőire és az ügy sajátos körülményeire tekintettel a Google magatartása hátrányosan megkülönböztető volt, és nem tartozott az érdemeken alapuló verseny körébe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 07., 20:10
A 130 milliárd forint keretösszegű Demján Sándor 1+1 Programban már több mint 1300 vállalkozás kapott pozitív támogatói döntést, összesen 104,3 milliárd forint értékben; a támogatások zöme a legkevésbé fejlett térségekbe kerül, a beruházások többsége az ipari, építőipari és logisztikai szektorokat érinti – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-07 20:45:09
A fejben tárolt ügyfélkapcsolatok és a „nagyjából tudjuk” szemlélet a mikro- és kisvállalkozások természetes velejárója – de az érzés sajnos messze nem helyettesítheti a struktúrált információt. Lássuk, miért érdemes kilépnünk ebből a komfortzónából, és hogyan segíthet ebben a VOSZPort CRM rendszere – olvasható a VOSZPort blogbejegyzésében.
2025-07-07 16:20:00
Az Otthon Start programhoz köthetően fokozódhat a kereslet a kisebb lakások iránt, és a több adásvétel emelkedő pályán tarthatja a lakásárakat, de mivel a kamattámogatott hitelek nehezebben épülnek be a lakásárakba, és a befektetők is óvatosabbakká válhatnak, ezért drasztikus drágulás középtávon nem várható – olvasható az ingatlan.com elemzésében.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS