Az Európai Unió Bírósága helybenhagyja a Google-lal szemben amiatt kiszabott 2,4 milliárd eurós bírságot, hogy visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben.
2017-ben a Bizottság hozzávetőleg 2,4 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-lal szemben amiatt, hogy több nemzeti internetes keresési piacon visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársai szolgáltatásával szemben. Miután a Törvényszék lényegében helybenhagyta e határozatot és e bírságot, a Google és az Alphabet fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amely elutasítja azt, és ily módon helybenhagyja a Törvényszék ítéletét.
2017. június 27-i határozatával a Bizottság megállapította, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tizenhárom országában (Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia) a Google az általános keresési eredményoldalán előnyben részesítette saját árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeit a versengő árösszehasonlító szolgáltatások eredményeihez képest. A Google ugyanis a saját árösszehasonlító szolgáltatásának keresési eredményeit első helyen jelenítette meg, „boxokban” kiemelve, valamint figyelemfelkeltő vizuális és szöveges információkkal ellátva. Ezzel szemben a versengő árösszehasonlító szolgáltatások keresési eredményei csak egyszerű (kék link formájában megjelenő) generikus eredményekként jelentek meg, és emiatt – a Google árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeivel szemben – a Google általános eredményoldalain a kiigazítási algoritmusok hátrasorolhatták ezeket – olvasható az Európai Bíróság közleményében.
A Bizottság megállapította, hogy a Google visszaélt az általános internetes keresőszolgáltatások, valamint a specializált termékkereső szolgáltatások piacán fennálló erőfölényével, és 2 424 495 000 euró bírságot szabott ki vele szemben, amelynek megfizetéséért a Google egyedüli tagjaként az Alphabetet tette 523 518 000 euró összegben egyetemlegesen felelőssé. A Google és az Alphabet megtámadta a Bizottság határozatát az Európai Unió Törvényszéke előtt. 2021. november 10-i ítéletével a Törvényszék lényegében elutasította a keresetet, és helybenhagyta a bírságot. Úgy ítélte meg viszont, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a Google magatartása – akár csak potenciális – versenyellenes hatásokkal járt az általános keresési piacon. Következésképpen megsemmisítette a Bizottság határozatát annyiban, amennyiben e piac vonatkozásában is megállapította az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértését.
A Google és az Alphabet ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az elutasította a keresetüket, és semmisítse meg a Bizottság határozatát.
2024. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében a Bíróság elutasítja a fellebbezést, és így helybenhagyja a Törvényszék ítéletét. A Bíróság felidézi, hogy az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja. Így tiltja az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartását, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. E magatartások közé tartoznak azok, amelyek az érdemeken alapuló versenytől eltérő eszközökkel akadályozzák a verseny fenntartását vagy fejlődését egy olyan piacon, ahol a verseny – éppen egy vagy több erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt – már meggyengült.
A Bíróság pontosítja, hogy általában nem tekinthető úgy, hogy az az erőfölényben lévő vállalkozás, amely kedvezőbb bánásmódot alkalmaz a saját áruira vagy szolgáltatásaira, mint a versenytársak áruira vagy szolgáltatásaira, az ügy körülményeitől függetlenül olyan magatartást tanúsít, amely eltér az érdemeken alapuló versenytől. Megállapítja azonban, hogy a jelen ügyben a Törvényszék kimondta, hogy a piac jellemzőire és az ügy sajátos körülményeire tekintettel a Google magatartása hátrányosan megkülönböztető volt, és nem tartozott az érdemeken alapuló verseny körébe.
A Villány-Siklósi Borút 1994-ben alakult meg európai példák alapján, hogy a dél-Baranyai térség borászait összekapcsolja, a borturizmust szervezetten fejlessze.
Szekunderköri meghibásodás miatt október 11-én és 13-án is csökkenteni kellett a teljesítményt.