Marad a 2,4 milliárd eurós bírság, elutasította az Európai Bíróság a Google és az Alphabet által benyújtott fellebbezést

2024. 09. 10., 13:10

Az Európai Unió Bírósága helybenhagyja a Google-lal szemben amiatt kiszabott 2,4 milliárd eurós bírságot, hogy visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben.

2017-ben a Bizottság hozzávetőleg 2,4 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-lal szemben amiatt, hogy több nemzeti internetes keresési piacon visszaélt erőfölényével azáltal, hogy saját termék-összehasonlítási szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársai szolgáltatásával szemben. Miután a Törvényszék lényegében helybenhagyta e határozatot és e bírságot, a Google és az Alphabet fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amely elutasítja azt, és ily módon helybenhagyja a Törvényszék ítéletét.

Az előzmények

2017. június 27-i határozatával a Bizottság megállapította, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) tizenhárom országában (Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Svédország, Egyesült Királyság, Norvégia) a Google az általános keresési eredményoldalán előnyben részesítette saját árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeit a versengő árösszehasonlító szolgáltatások eredményeihez képest. A Google ugyanis a saját árösszehasonlító szolgáltatásának keresési eredményeit első helyen jelenítette meg, „boxokban” kiemelve, valamint figyelemfelkeltő vizuális és szöveges információkkal ellátva. Ezzel szemben a versengő árösszehasonlító szolgáltatások keresési eredményei csak egyszerű (kék link formájában megjelenő) generikus eredményekként jelentek meg, és emiatt – a Google árösszehasonlító szolgáltatásának eredményeivel szemben – a Google általános eredményoldalain a kiigazítási algoritmusok hátrasorolhatták ezeket – olvasható az Európai Bíróság közleményében.

A Bizottság megállapította, hogy a Google visszaélt az általános internetes keresőszolgáltatások, valamint a specializált termékkereső szolgáltatások piacán fennálló erőfölényével, és 2 424 495 000 euró bírságot szabott ki vele szemben, amelynek megfizetéséért a Google egyedüli tagjaként az Alphabetet tette 523 518 000 euró összegben egyetemlegesen felelőssé. A Google és az Alphabet megtámadta a Bizottság határozatát az Európai Unió Törvényszéke előtt. 2021. november 10-i ítéletével a Törvényszék lényegében elutasította a keresetet, és helybenhagyta a bírságot. Úgy ítélte meg viszont, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a Google magatartása – akár csak potenciális – versenyellenes hatásokkal járt az általános keresési piacon. Következésképpen megsemmisítette a Bizottság határozatát annyiban, amennyiben e piac vonatkozásában is megállapította az erőfölénnyel való visszaélés tilalmának megsértését.

A Google és az Alphabet ezt követően fellebbezést nyújtott be a Bírósághoz, amelyben azt kérte, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét annyiban, amennyiben az elutasította a keresetüket, és semmisítse meg a Bizottság határozatát.

Az ítélet

2024. szeptember 10-én kihirdetett ítéletében a Bíróság elutasítja a fellebbezést, és így helybenhagyja a Törvényszék ítéletét. A Bíróság felidézi, hogy az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja. Így tiltja az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartását, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes vállalkozásoknak és a fogyasztóknak. E magatartások közé tartoznak azok, amelyek az érdemeken alapuló versenytől eltérő eszközökkel akadályozzák a verseny fenntartását vagy fejlődését egy olyan piacon, ahol a verseny – éppen egy vagy több erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt – már meggyengült.

A Bíróság pontosítja, hogy általában nem tekinthető úgy, hogy az az erőfölényben lévő vállalkozás, amely kedvezőbb bánásmódot alkalmaz a saját áruira vagy szolgáltatásaira, mint a versenytársak áruira vagy szolgáltatásaira, az ügy körülményeitől függetlenül olyan magatartást tanúsít, amely eltér az érdemeken alapuló versenytől. Megállapítja azonban, hogy a jelen ügyben a Törvényszék kimondta, hogy a piac jellemzőire és az ügy sajátos körülményeire tekintettel a Google magatartása hátrányosan megkülönböztető volt, és nem tartozott az érdemeken alapuló verseny körébe.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS