Kiszorulnak az egyetemisták Budapest belvárosából

2024. 09. 11., 19:11

A Duna House keresleti és tranzakciós adatai alapján Budapest belvárosának népszerűsége töretlen az ingatlanvásárlók között, azonban a kínálatban és a vásárlók összetételében is voltak változások az elmúlt években. A fővárosi ingatlan vásárlását tervezők között csaknem minden ötödik vevő célterületként jelölte meg a VI. vagy a VII. kerületet, míg minden tizedik a legdrágább pesti kerületben, az V. kerületben nézelődik aktívan.

A 2023-as év kétszámjegyű (+16 százalék) drágulása után, idén az árakban stabilizálódni látszik a főváros belvárosa, azonban az erős kereslet és szűkös kínálat miatt továbbra is nehéz ezeken a területeken az ingatlanszerzés. „Az otthonkeresők és a bérleti piacon nézelődők helyzetét is nehezíti ezeken a területeken a külföldiek hatványozottabb jelenléte.” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Míg az országos adatokat nézve teljesen elhanyagolható a külföldiek ingatlanvásárlása sőt, Budapest egészét tekintve is csak néhány százalékos az arányuk addig ebben a három kerületben 10 százalék körüli arányt mutat a jelenlétük.”

A 2024-es eddigi adatok alapján már csak a VII. kerület ingatlanjainak árai drágultak tovább, mintegy 5%-kal, az V. és a VI. kerületben stagnáltak az árak. Ennek ellenére így is a pesti oldal abszolút éllovasa az V. kerület, a maga 1,25 millió forintos négyzetméterárával, és a kerületben átlagosnak számító, több mint 100 millió forintos ingatlanértékkel. A VI. kerületben idén kevéssel több mint 1 millió forintos négyzetméteráron lehetett ingatlanhoz jutni, míg legkedvezőbb áron a VII. kerületben valósítható meg az otthonhoz jutás, ahol négyzetméterenként „csak” 945 ezer forintot fizettek a lakásvásárlók.

A külföldi jelenléttel és az árak növekedésével párhuzamosan természetesen a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek a belvárosban. Az V. kerületben az egy hónapra fizetendő bérleti díj így már a 400 ezer forintot is meghaladja, míg ugyanez a VI. és a VII. kerületben 240 ezer forint körül mozog. Az árak mellett természetesen itt is a kínálat szűkössége nehezíti meg elsősorban a magyar egyetemisták helyzetét. A versenybe rajtuk kívül a külföldi egyetemisták is beszállnak, valamint jelentős szeletet hasítanak ki a rövidtávú lakáskiadások is, amelyek a turistáknak jelentenek a szállodáknál kedvezőbb szálláslehetőséget a belvárosban, így népszerűségük töretlen. „A budapesti belváros is elindult a nyugati nagyvárosok nyomában, amelyeknél a belvárosi területeken egyértelműen a befektetők dominálnak, míg az otthonteremtők inkább kiszorulnak a külsőbb kerületekbe és az agglomerációba.” – összegezett Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS