Kiszorulnak az egyetemisták Budapest belvárosából

2024. 09. 11., 19:11

A Duna House keresleti és tranzakciós adatai alapján Budapest belvárosának népszerűsége töretlen az ingatlanvásárlók között, azonban a kínálatban és a vásárlók összetételében is voltak változások az elmúlt években. A fővárosi ingatlan vásárlását tervezők között csaknem minden ötödik vevő célterületként jelölte meg a VI. vagy a VII. kerületet, míg minden tizedik a legdrágább pesti kerületben, az V. kerületben nézelődik aktívan.

A 2023-as év kétszámjegyű (+16 százalék) drágulása után, idén az árakban stabilizálódni látszik a főváros belvárosa, azonban az erős kereslet és szűkös kínálat miatt továbbra is nehéz ezeken a területeken az ingatlanszerzés. „Az otthonkeresők és a bérleti piacon nézelődők helyzetét is nehezíti ezeken a területeken a külföldiek hatványozottabb jelenléte.” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Míg az országos adatokat nézve teljesen elhanyagolható a külföldiek ingatlanvásárlása sőt, Budapest egészét tekintve is csak néhány százalékos az arányuk addig ebben a három kerületben 10 százalék körüli arányt mutat a jelenlétük.”

A 2024-es eddigi adatok alapján már csak a VII. kerület ingatlanjainak árai drágultak tovább, mintegy 5%-kal, az V. és a VI. kerületben stagnáltak az árak. Ennek ellenére így is a pesti oldal abszolút éllovasa az V. kerület, a maga 1,25 millió forintos négyzetméterárával, és a kerületben átlagosnak számító, több mint 100 millió forintos ingatlanértékkel. A VI. kerületben idén kevéssel több mint 1 millió forintos négyzetméteráron lehetett ingatlanhoz jutni, míg legkedvezőbb áron a VII. kerületben valósítható meg az otthonhoz jutás, ahol négyzetméterenként „csak” 945 ezer forintot fizettek a lakásvásárlók.

A külföldi jelenléttel és az árak növekedésével párhuzamosan természetesen a bérleti díjak is folyamatosan emelkednek a belvárosban. Az V. kerületben az egy hónapra fizetendő bérleti díj így már a 400 ezer forintot is meghaladja, míg ugyanez a VI. és a VII. kerületben 240 ezer forint körül mozog. Az árak mellett természetesen itt is a kínálat szűkössége nehezíti meg elsősorban a magyar egyetemisták helyzetét. A versenybe rajtuk kívül a külföldi egyetemisták is beszállnak, valamint jelentős szeletet hasítanak ki a rövidtávú lakáskiadások is, amelyek a turistáknak jelentenek a szállodáknál kedvezőbb szálláslehetőséget a belvárosban, így népszerűségük töretlen. „A budapesti belváros is elindult a nyugati nagyvárosok nyomában, amelyeknél a belvárosi területeken egyértelműen a befektetők dominálnak, míg az otthonteremtők inkább kiszorulnak a külsőbb kerületekbe és az agglomerációba.” – összegezett Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS