Erős volt az idei viharszezon, a kárrendezés meghaladta a tízmilliárd forintot

2024. 09. 13., 17:13

Ahogy tavaly, idén is meghaladta a tízmilliárd forintot biztosítók kárrendezése a viharszezonban; az elmúlt két év nyári időjárása majdnem annyiba került a társaságoknak, mint a 2016–2020 közötti öt év – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A májustól augusztus végéig tartó viharszezonban a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésekre, 3 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban (a bejelentések száma 20 ezerrel csökkent). Ugyanakkor 2010 óta, amióta a MABISZ összesíti a viharszezon káradatait, a tavalyin kívül csak 2010-ben kellett a társaságoknak „mélyebben a zsebükbe nyúlniuk” a súlyos árvizek miatt.

A vizsgált tizenöt év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma meghaladta az 1,68 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 133 milliárd forintot.Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás miatt az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Az idén a legtöbb bejelentés június első napjaiban futott be, valamint a július 17-i viharokhoz köthető, de a MABISZ arra számít, hogy a szélsőségessé váló időjárás miatt – csakúgy, mint tavaly – a hagyományos viharszezonon kívül is lehetnek komolyabb károk, például a dunai árvízhelyzet függvényében. A bejelentések zöme Budapest mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, valamint Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Dunakeszi és környékéhez köthető. A jégverés okozta károk sokkal jelentősebbek voltak, mint az elmúlt években.

A 120 ezer forint körüli átlagos viharkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20–40 százalékkal meghaladja a három-négy évvel korábbiakat. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-10-15 23:15:00
Összesen 2,8 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrásra pályázhat október 15-étől országszerte 2800 vidéki, egész évben nyitva tartó büfé. Az üzletenként egymillió forintos támogatást konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök, készletek beszerzésére fordíthatják, de felhasználhatják energiahatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, vagy nagyobb beruházásokhoz is. Pályázni november 30-ig lehet – hívja fel a figyelmet a Magyar Turisztikai Ügynökség.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS