Kit terhel a leltárhiány? Minden esetben a munkáltatónak kell lenyelnie a hiány miatti veszteséget? Netán a dolgozónak kell megfizetni a kárt? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász válaszol.
Mikor beszélhetünk leltárhiányról? Erre a Munka Törvénykönyve egyértelmű választ ad. A leltárhiány minden esetben csak a leltári készletben keletkezhet. Leltári készlet az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyag vagy áru. A leltárhiány a leltári készletben ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértéke a forgalmazási veszteség, ami nem tekinthető leltárhiánynak.
A leltárhiány feltétele, hogy a hiány oka ismeretlen, tehát nem lehet megállapítani a hiány keletkezésének okát és módját. Arról, hogy bűncselekmény esetén is fennállhat-e leltárhiány, ha az elkövető ismeretlen, itt olvashatsz bővebben.
A leltárhiány megállapításának lényeges eleme, hogy a hiány oka ismeretlen. Nem lehet tudni, hogy miért keletkezett. Éppen ezért az sem állapítható meg, hogy a hiány pontosan ki miatt keletkezett. Így a „tettes” nem tehető felelőssé, nem lehet tőle követelni a hiány megfizetését.
Ugyanakkor a leltári készletet is kezeli valaki, azzal munkavégzés történik. Így jogosan várható el a munkáltató részéről, hogy a leltárhiány esetén is legyen majd felelős. Ez a felelősség azonban csak meghatározott feltétel esetén állhat fenn. Ezt nevezik a munkajogban leltárfelelősségnek, amelynek szigorú törvényi követelményei vannak.
A leltárfelelősség feltétele, hogy
– a munkavállalóval legyen egy írásbeli leltárfelelősségi megállapodás,
– szabályszerű legyen a leltári készlet átadása és átvétele,
– a leltárhiány megfelelő módon kerüljön megállapításra,
– az érintett munkavállaló legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen végezzen munkát,
– ha a leltári készletet leltárfelelősséggel nem rendelkező dolgozó is kezelné, ahhoz a leltárért felelős munkavállalónak írásban kell hozzájárulnia. Ez érthető, hiszen valójában „helyette” is ő vállalja majd a felelősséget.
A munkavállaló leltárfelelőssége nem állapítható meg, ha a fenti feltételek valamelyike nem teljesült.
A fő szabály, hogy a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Vagyis az a munkavállaló lesz a felelős, aki leltárfelelősséggel tartozik. A munkáltató tőle követelheti a keletkezett hiány megfizetését még akkor is, ha ő maga nem hibázott, vagyis nem hibás, nem vétkes a hiány keletkezésében.
Bár így elég egyértelműnek tűnik, mégsem ilyen egyszerű.
A leltárfelelősség alapján érvényesíteni kívánt veszteség esetén a munkáltatónak a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos határidő alatt kell érvényesíteni a kárigényét. Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidő. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltató ezt túllépné, akkor bizony már nincs mit tenni. A kárát nem tudja majd a leltárfelelősség alapján érvényesíteni. DE... (Tudod, a jogban időnként van egy „de”, egy kivétel, ha a körülmények eltérnek az általánostól.)
Abban az esetben, ha a leltárhiány miatt büntetőeljárásra is sor kerül, a munkáltató 60 napos határideje 30 napra csökken. Ha a hiány esetén bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárásre került sor, ám kiderült, hogy nem történt bűncselekmény, ezért valóban leltárhiányról van szó, akkor a 60 nap helyett csak 30 nap áll rendelkezésre a leltárhiányért felelős munkavállalóval szembeni kártérítés követelésére. Igaz, hogy ez a 30 napos határidő csak a büntetőeljárás megszűnését követően indul el.
Lényeges az is, hogy teljesülnie kell a leltárfelelősség valamennyi, a fentiekben már jelzett feltételének is ahhoz, hogy a munkavállalónak valóban a zsebébe kelljen nyúlnia. Ha például van egy leltárfelelősségi megállapodás, ám a hiány nem szabályosan átadott és átvett készletben keletkezett, a munkavállaló nem tartozhat leltárfelelősséggel. De például, akkor sem kell fizetnie a munkavállalónak, ha a leltározás nem volt megfelelő.
Milyen mélyen kell majd a felelős munkavállalónak a zsebébe nyúlnia? Vagyis milyen mértékben lesz felelős a hiányért?
Itt nem csupán egyetlen válasz lehetséges. A felelősség mértéke attól függ, hogy egyedül kezelte-e a leltári készletet.
– Amennyiben a leltárfelelős mindig egyedül kezelte a leltári készletet, akkor fő szabály szerint a teljes hiányért felel. Ettől a felek a leltárfelelősségi megállapodásukban eltérhetnek.
– Ha a leltárfelelősön kívül más munkavállaló is kezelte a készletet, akkor a leltárhiányért felelős dolgozótól legfeljebb a 6 havi távolléti díjának megfelelő összeg követelhető. Vagyis itt már nem biztos, hogy a teljes kárt meg kell térítenie.
– Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodásban résztvevő munkavállalók 6 havi távolléti díjának együttes összegét.
Ezeken kívül is vannak olyan körülmények, amit figyelembe kell venni a kártérítés összegének megállapításakor. Ilyen például, hogy a munkáltató megfelelően biztosította-e a leltári készlet őrzését. Ezeket mindig az adott esetben kell vizsgálni.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd,
vitarendezési szakjogász
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
Az idei első és a valaha mért legmagasabb bruttó rendszerterhelést regisztrálta a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. 2025. január 15-én.
