Decemberben mindenki megőrül – Mit tehetünk egy „torzításmentes” karácsonyért?

2024. 12. 18., 09:16

Karácsony előtt különösen nehéz a legelőnyösebb fogyasztói döntéseket meghozni. Kiss Virág, a PwC szakértője néhány tipikus, az ünnepek alatt még inkább előtérbe kerülő döntési mechanizmuson keresztül mutatja be, hogy mit tehetünk egy „torzításmentesebb” karácsonyért.

Talán mindannyiunk számára ismerős a helyzet, amikor egy decemberi bevásárlókörúton az egyik kezünkben ajándékzacskók lógnak, a másikban a karácsonyi vacsora hozzávalói, de közben a könyvesboltba is be kéne még ugrani a céges karácsonyi húzásra szánt könyvutalványért. Ilyenkor csupán a plázarádióból hallatszó Last Christmas, illetve a franchise kávézókból jövő forrócsoki illata idéz elő valamiféle ünnepi hangulatot – írja friss cikkében Kiss Virág, a PwC szakértője.

Az ember nem egy kizárólag racionális, fejében folyamatosan hasznossági függvényeket optimalizáló lényként működik, hanem sokkal inkább hajlamos akár érzések, akár megszokások, de nagyon gyakran bizonyos kognitív torzítások mentén meghozni fogyasztói döntéseket. Ez részben abból fakad, hogy agyunk a hatékony működés érdekében igyekszik a lehető legkevesebb energiabefektetéssel dönteni, hiszen egy nap átlagosan körülbelül 35 000 döntést hozunk (ezek nagy részét teljesen tudat alatt). Könnyű belátni tehát, hogy az ünnepi forgatagban, amikor minden sarkon és lassan weboldalon is kihagyhatatlan akciók várnak ránk, és amikor ki kell találni, hogy mi legyen a karácsonyi menü, valamint szeretnénk hasznos, ám mégis személyes ajándékokkal meglepni szeretteinket, miért is nehéz a legelőnyösebb fogyasztói döntéseket meghozni. Ezért néhány tipikus, az ünnepek alatt még inkább előtérbe kerülő döntési mechanizmuson keresztül megmutatjuk, hogy mit tehetünk egy torzításmentesebb karácsonyért.

Decemberben mindenki megőrül

Fogyasztói viselkedésünket számos külső és belső tényező befolyásolja az ünnepi időszakban:

1. A hagyomány ereje

A karácsonyi időszakban egyik leggyakrabban megjelenő kognitív torzítás a status quo hatás, amely arra késztet bennünket, hogy megmaradjunk a jól bevált dolgok mellett, még akkor is, ha van jobb alternatíva. Minden családnak megvannak a maguk hagyományai. Mikor ajándékoznak, kerül-e bejgli az asztalra, becsomagolják-e az ajándékokat. A hagyományok egyfelől értéket teremtenek, de nem utolsó sorban az életünket is megkönnyítik, hiszen nem kell minden évben újragondolnunk, hogy milyen sorrendben látogassuk végig a rokonságot. Viszont ez a vásárlási szokásainkat is torzítja, hiszen ragaszkodni kezdünk egy adott üzletlánchoz vagy karácsonyfaárushoz, miközben könnyedén lehet, hogy a következő üzletben olcsóbban vagy jobb minőségben tudnánk hozzávalókat venni a karácsonyi vacsorához.

2. Az ár nem minden

Szintén erre az időszakra jellemző mechanizmus az árérzékenységi kettős mérce. A PwC „Voice of the Consumer 2024” felmérése szerint alapvetően még mindig az ár a legmeghatározóbb szempont a fogyasztók számára egy termék vásárlása során, ugyanakkor ez az árérzékenység csökkeni látszik az ünnepi időszakban. Ennek egyik magyarázata, hogy a szeretteinknek szánt karácsonyi ajándékok esetében hajlandóak vagyunk többet fizetni, hogy örömet okozzunk. Ilyenkor a luxustermékek eladása is megnő az év más időszakaihoz képest, mert sokan a törődéssel és odafigyeléssel társítják a magas árat.

3. Az információs illúzió

Bár hajlandóak vagyunk az ünnepekkor mélyebben a zsebünkbe nyúlni, továbbra is a legjobb ajánlatokat keressük. Az online eladások felfutása arra az érzéktorzításra is visszavezethető, hogy amikor az online piactereket és árösszehasonlító oldalakat böngésszük, akkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden információ a rendelkezésünkre áll és így a legjobb döntést hozzuk. Ezt hívják információs illúziónak. Ezzel szemben amikor elmegyünk egy boltba és meglátjuk az árakat, folyamatosan az jár a fejünkben, hogy mi van, ha a következő üzletben olcsóbban is megvehetnénk az adott terméket? Ez az érzés pedig az online vásárlásra és az ottani böngészésre késztet bennünket.

4. Csatornák és horgonyok

Személyes vásárlásaink alkalmával hajlamosabbak vagyunk új termékeket kipróbálni és eltérni bevált szokásainktól, míg az online térben inkább a megbízható, bejáratott márkákat, termékeket keressük. Az online vásárlói élményünket egyre inkább befolyásolják a személyre szabott hirdetések és az egyre emberszerűbb online chatbotok is. Ez táptalajt biztosít egyfelől a horgony effektusnak, ami miatt az első szembejövő ajánlathoz hasonlítjuk a később meglátottakat (ha például először egy drágább terméket ajánl számunkra egy márka, akkor az utána következő ajánlatokat kedvezőbbnek érzékelhetjük). Másfelől az elérhetőségi torzításnak is áldozatul eshetünk, ami azzal jár, hogy hajlamosabbak vagyunk hitelesnek tekinteni a könnyedén elérhető információkat, mint azokat, amikhez jelentős utánajárásra lenne szükség. Tehát ha egy termékről karácsony környékén számos hirdetést látunk, akkor nagyobb eséllyel fogjuk azt előnyben részesíteni még akkor is, ha más, kevésbé reklámozott termékek jobbak vagy olcsóbbak.

5. Mutasd az ajándékod, megmondom ki vagy

Karácsonykor mind a munkahelyen, az iskolában, de még a családban is kerülhetünk olyan szituációba, hogy általunk nem feltétlen ismert/kedvelt ismerősöknek kell valamilyen ajándékötletet kitalálnunk. Az ilyen ajándékozások általában nem arról szólnak, hogy őszintén meglepjük a másikat valami számára kedvessel, hanem sokszor inkább rólunk. Ez az úgynevezett „conspicuous consumption” azaz a „magamutogató fogyasztás” jelensége, amely során olyan, gyakran luxus- vagy különleges terméket veszünk, amire valójában nincs szüksége a másiknak, hanem inkább rólunk mond el valamit a külvilágnak.

6. Felelős ajándékozás

A tradicionális ajándékozási szokásokkal szemben egyre jobban terjednek a fenntarthatóságot is figyelembe vevő vásárlói preferenciák. Ennek egyik legfőbb megjelenési formája az ünnepek alatti minimalizmus és tudatos fogyasztás. Az erre érzékeny vásárlók kevesebb, de minőségibb ajándékot vásárolnak szeretteiknek, ezzel csökkentve a felesleges fogyasztás és a felhasznált hulladék mennyiségét. Emellett egyre népszerűbbek a saját kézzel készített vagy az élmény jellegű ajándékok is - ahogyan az a PwC karácsonyi vásárlás kutatásából is kiderül. A fenntartható ajándékok nem csak a környezetet, de a helyi kiskereskedőket is támogatják.

De mit is tehetünk a nyugodtabb ünnepekért?

Bár mindenkit óva intenénk attól, hogy az amúgy is sűrű és stressztől nem mentes karácsonyi időszak alatt még a vásárlói magatartásán is aggódjon, néhány tippet mégis adhatunk a torzításmentes karácsonyhoz:
– Gondoljuk át a boltba érkezés/webshop megnyitása előtt, hogy kiket és nagyjából mivel szeretnénk megajándékozni.
– Próbáljuk elkerülni az impulzusvásárlást, és ne az akciók irányítsák a döntésünket (kedvezmények miatt többet vásárolni nem számít spórolásnak!).
– Lehetőség szerint igyekezzünk helyi termelőktől vásárolni a karácsonyi vacsorához és inkább kevesebb, de személyes ajándékot választani.
– Tudatosítsuk magunkban, hogy nem a termék pénzbeli értéke határozza meg az ajándék üzenetét.
– Próbáljunk ki új dolgokat, ne féljünk új hagyományokat teremteni, amik akár jobban reflektálnak a saját és a családunk jelenlegi helyzetére.
– És ajándékba plusz egy: amennyiben nem vagyunk biztosak benne, hogy a megajándékozottnak tetszeni fog-e az ajándék, ne csomagoljuk be, ugyanis a csomagolás nagyságrendekkel növeli az elvárásokat!

A cikk társszerzője: Balassa Ádám.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS